Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)
1908-01-08 / 2. szám
9 Ha már ezen pályákon is alapot építhetett az a „beteg iskola“, melynek tanítványai és profeszorai elvül vallják: a mások becsületéből élni; ha ennek az iskolának a tudományával ezen pályákon is el lehet ma már boldogulni: akkor ennek az „iskolának“ működése nem csupán jelensége, de veszedelmes sebe is korunknak, mely ad- dig-addig ömlesztí szót magából az erkölcsi ragályt, inig krízis elé fogja állítani az amúgy is beteg társadalmat. A beteg társadalom pedig, melynek rendje megtűri e „beteg iskolát“ s vele megalkuszik, sői czéda törekvéseit honorálja, megérdemli, hogy ne lassú korhadás eméssze meg, hanem vihar seperje szét, mint a szemetet. K. A kath. iskola védelme. A magyar keresztény társadalom áldozatkészségét iskolaügyünk iránt az Iskolaegyesület feladata felébreszteni és folyton ébren tartani. Ezen nemes hivatásának kivánt eleget tenni akkor, midőn a kath. egyházi és iskolai javak egységes biztositásának Eszméjét megvalósitaríi, az Iskolaegyesület czél- jainak a javára keresztülvinni törekszik. Első lépése a ezél felé az, hogy a bihornok her- ezegprimás ő főmagasságához hódoló tisztelettel a következő kérelemmel járult: Főma- gasságu Bibornok-herczegprimás Úr, Kegyelmes Atyánk! Kath. népoktatási intézeteink és általában a kath. szellemű magyar népművelés előmozditására alakult és szervezett Orsz. Kath. Magyar Iskolaegyesület czéljait csakis megfelelő anyagi eszközökkel valósitja meg. Valóban fájó érzéssel látjuk, hogy népiskoláink az 1907. évi XXVII. t.-c. §§-sainak korszerű kívánalmait alig tudják már most a hivek anyagi szűk helyzete miatt ellátni, szinte félő gondolat fog el, ha a képzők küszöbön álló reformjára gondolunk, ami ismét csak anyagi terhek árán oly korszerű reformokat ró a kath. képzők fentar- tóinak vállaira, hogy képzőink fennmaradása válhat kétségessé. Emellett a felnőttek oktatásának kérdései is annyira előtérbe helyeződtek, hogy ezek megoldására sietnünk azért szükséges, nehogy az egyházellenes irány hivei a tért maguknak lefoglalják. Ezeknek a követelményeknek megvalósításához pénzre van szükségünk. Minden elfogulatlan tényezőnek készséggel el kell ismerni azt, hogy ezekkel a kérdésekkel szemben a nagymélt. püspökkar mindig a legnagyobb áldozatkészséget tanúsította, de mert nemcsak ezek a kérdések megoldása és rendezése, hanem sok más kulturális követelmények megvalósítása óriási módon igénybe veszik ezt az áldozatkészséget és talán csak egyedül erre támaszkodnak, az Orsz. Magyar Kath. Iskolaegyesületnek gondoskodni kell egy olyan állandó jövedelmi forrásról is, amiből az itt elsorolt czélok elérhetése és megvalósításával összekötött kiadásokat fedezni lehet: ez a forrás a kath. püspöki, káptalani, szemináriumi, szerzetesrendi va- gyonoknak, nemkülönben az egyes egyház- megyei főhatóságok, alá tártozó ingatlanok, templomok, iskolák, plébániák, tanítói lakásoknak egységesen egy meglevő hazai biztositó intézet kötelékében való biztosításából eredne. Ezek a javak egész helyesen manapság már biztosítva vannak, de szétszórtan különféle biztositó intézeteknél, ha azokat nem ilyen módon, hanem úgy, amiként már jelezni szerencsénk, veit, egy biztosítóintézetnél egységesen biztosítanánk, igen szép állandó jövedelemhez juthatna az Iskolaegyesület, amiből minden megerőltetés nélkül megvalósíthatnák azokat a követelményeket, amik„HETI SZEMLE“ ___ ne k megvalósítására bennünket a törvény kötelez s kath. érdekeink megóvása pedig kényszerit. Eddig ezekből a biztosításokból egyes ügynököknek volt hasznuk, amennyiben a biztosítások szokásos jutalékát ők kapták. Minekünk nincsen más czélunk, mint az igy szétfolyt kath. pénzt egységes mederbe terelni, amelyből aztán a kath. iskolák, képzők és egyéb intézetek szükségletei fedeztessenek az Iskolaegyesület közreműködésével. Az ügynöki teendőket az Iskolaegyesület központja, egyházmegyei körei és plébániai csoportjai szakszerű szervezetüknél fogva elláthatják és el is fogják látni. Mi tehát az egységes biztosítás által az ebből eredő hasznot akarjuk összegyűjteni és ál- landósitani. Hogy ennek a lehetősége megvan, álljanak itt azok az adatok, amiket az Iskolaegyesület megkeresésére a biztositó intézetek írásban hozzánk beterjesztettek: Arra az esetre, ha ezeket a biztosításokat, egy biztosítóintézetnél kötnénk meg, 15 —25°/o jutalékot helyeztek kilátásba a hazai biztosítóintézetek, igy 1. Gazdák Biztosi tószövetkezete, 2. Az Első Magyar, 3. A Generali, 4. A Foncziere. Felkérésünkre eddig választ csak az „Adria“ nem adott. Mély alázattal kijelentjük, hogy az egyes egyházmegyékben ily módon begyült jövedelmet az Iskolaegyesület illetékes egyház- megyei köre, az egyházmegye területén fennálló népoktatási szükségletekre fordítja; tehát még az ily befolyó jövedelmet is maga az egyházmegye használja föl elsősorban s csak bizonyos hányada esik a szegényebb egyházmegyék nagyobb szükségletének gyámo- litására. De nemcsak Iskolaegyesületünk remél az egységes biztosításból évenkint 200—250 ezer K jutalékot hanem az illető biztositó feleknek biztosítási feltételei is tetemesen olcsóbbak lesznek. Tehát a püspöki, káptalani, _______________Szatmár, 1908. jauuár 8. St rófák. — Irta: M. B. — I. Nyugalomra csalogatnak Másvilági árnyak. Oly türelmes hivó lelkűk S oly hiába várnak. Hagyjatok csak lenge árnyak, Hagyjatok, ha mondom! Amóta gazdag lettem Éjjel is van dolgom! . . . Jó szegények, irigykedve Gondolok ma rátok, Selymes ágyam meg se’ nézem . . . Gazdagságom — átok. II. Özvegyasszony egyetlen reménye Hazatért a legszentebb estére. Édes anyja könnyes szemmel nézi És a lelke úgy megörül . . . És a lelke olyan boldog: — Fia még a régi. Özvegy asszony legszebb reménysége Vissza indul: ünnepének vége. Édes anyja átölelve kéri: „Maradj, fiam, az a kedves . . . Maradj fiam továbbra is: Az ártatlan — régi!“ III. Kitárt két karoddal Nem ölelsz már engem, Csókodat se’ érzem : Édes anyám, lelkem! Néma sírod halma S neved a kereszten, Amit nékem hagytál, Édes anyám, lelkem ! De nem az utolsó! Fent magad vársz engem . . . S erre vágyom én is: Édes anyám, lelkem! IV. Szerény csapat vonul tovább A tél ezüst haván. Szomorkodó, alig beszél . . . Halottja van talán? Halottja van ! — Ainig nehéz Jövő terére lép, Az Ur igaz hívőire Gyűlölve néz a nép. Halottja van! — Kihűlt talaj A fél világ neki. — Segitni kész s ezernyi nép Szivébe’ megveti! A kis csapat — oszolni kezd Az Ur hivó szava Reményre kelt, munkára gyújt — S nyugodva tér haza! — KÉZMÜ- ÉS DIVATÁRU-ÜZLETE SZATMÁH, DEÁK-TÉR Megkezdődött a karácsonyi vásár leszállított ára kban. Posztók 40 krajcártól, bar ehetek 20 krajcártól, férfi és női fehérnemüek és mindennemű rőfös cikkek mélyen leszállított árakban Csak deczember hó 30-ik napjáig1!
