Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)

1908-10-07 / 41. szám

4 HETI SZEMLE evangélium oldalán szentek ereklyéi tar­tókban. A falon, a bejárattal szembe nézve áll Szál. sz. Ferenez és sz. Láber Benedek szobra, —gyönyörű alkotások. Fent a falon magyar szentek dombormüvei dísze­legnek, a lekczió oldalon sz. Imre, Margit, Adalbert és bold. Özséb, az evangélium ol­dalon sz. István, Erzsébet, (jeliért és László szobrai láthatók. A mennyezet pazarul aranyozott és dí­szített kazettákból áll, a középső kazetta a püspöki címert foglalja, magában. A mennyezet szobrászmunkája, a falak és ablakok festése, színezése mind-mind mű­vészi kezekre vall. Remek a topolya és cse­resznyefából készült lambris, (faburkolat) a padok és imazsámoly. Valóban méltán meg­érdemlik a jeles művészek és mesterek, hogy nevük megörökittessék az utókof szá­mára is. A mennyezet szobrász munkáját az országszerte hires Benke István budapesti szobrászművész készítette. A|festést Steinheisl és Ivölber budapesti festők végezték. Az állószobrok Lantay Lajos budapesti műegye­temi szobrásztanár alkotásai, az ablakok fes­tése Zsellér Imre üvegfestő müve. Az oltár renoválását és aranyozását Szabó Sándor szatmári oltárkészitő végezte, a gyertyatartók Oberbauer A. utódai budapesti czégtől voltak rendelve. A kőműves munkát Janiczás György kőművesmester, a parkettet Litteczky Pál asztalos készítette, mindkettő dicséretes szak­értelemmel. Különösen kiemeljük, hogy az Oroszi Ist­ván helybeliasztalosmester által készített lamb­ris, padok és imazsámoly felülmúlnak min­den várakozást. Mindmegannyi remeke az asztalosmesterségnek. Örök emléket állított nevének ezzel a nagy áldozattal emelt remek kápolnával a püspök ur Ő Méltósága, mely őrizni fogja emlékét örök időig a rezidenczia falai között. Olyan kedves helylyé lett varázsolva a régi poros, könyvtárhelyiségül szolgáló szoba, megyek. . . A vérpadra. A mennyországba, a koszorúért ... az Istenért. . . És nem bántották többé! 1 * * * Sok szekér áll meg a kolostor előtt. Az irgalmas nővérekre várakoznak. Azokat vi­szik. Már jönnek is. Főnöknőjük köré, ka­rajban érkeznek. Amint a szekérre fellépnek: gyönyörűséges szimfónia hallszik. Az elitél­tek énekelnek. Ilyen éneket, ilyen szimfóniát még nem hallott Páris népe. Sokan akadnak a tömegben, akiket e tulvilági harmónia megállít, megmozgat. Sokak szemében köny rezeg. Mások leszegzik szemüket a bus földre, mert érzik talán, hogy még van lelkiismere­tüknek egy-egy gyönge hangja. A szekerek azonban nem állanak meg. Azoknak nincs szivük, nincs lelkiismeretük. Csak a vérpad előtt van az ő határuk. Ott állanak meg. Egy pár perez ... és következik a vér­ontás. A gyilkos gép működik. . . Egyenkint hullanak a fejek. A vér magasra szökik és hogy alig tud az ember belőle távozni, any- nyira gyönyörködik szem és lélek a művészet elragadó munkáiban. Ami kiválóan örven­detes, minden alkotás hazai művészek keze alól került ki, és közöttük méltó helyet fog­lalnak el szatmári mestereink. HÍREIK. A király nevenapja. E hó 4-én ünne­pelte nemzetünk jó öreg királyának nevenap- ját. Az egész országban mindenütt ünnepi istentiszteletek voltak a templomokban. Buz­gón fohászkodott a nemzet apraja — nagyja, hogy tartsa meg a jó Isten királyunkat, áldja meg bölcs kormányzását továbbra is, hogy népeinek jólétét szive szerint munkálhassa. A székesegyházban 9 órakor volt ünnepélyes szent mise, melyet Hehelein Károly praelá- tus kanonok mondott. Az ünnepi misén meg­jelentek : a helyőrségünk tisztikara Csanády Frigyes dandárparancsnok vezetésével, a vá­rosi tisztviselők Dr. Vajat/ Károly polgármes­terrel az élükön, a kir. kath. főgimn. tanulói Ratkovszki Pál c. kanonok igazgató s a ta­nári kar vezetése alatt, a kir. kath. tanítóképző intézet növendékei Tóth József tanár, szent sz. ülnök vezetésével, a róm. kath. el. íiu nép­iskola tanulói Jankovics János igazgató s a tanítótestület részvételével, az áll. iskola róm. k. vallásu tanulói s meg sok ájtatos hivő a nagy kathedralis templomot zsúfolásig meg­töltve. Az ünnepi misén a kórusban a szé­kesegyházi énekkar adott elő szebbnél szebb énekeket, különösen Mondók Endre kiválóan szép, kellemes tenorja hatott kellemesen az ájtatoskodó hívek lelkületére. Terjedelmes hanganyaga, különösen az azon való föltét- len s biztos uralkodás, melylyel egyik varia- czióból a másikba viszi a hallgatót, igen kellemes benyomást gyakorolt a hallgatóra. Október 6. Az aradi gyásznap szo­morú évfordulóját városunk közönsége s tan­intézeteink növendékei vezetőikkel együtt méltó kegyelettel ünnepelték meg. A szé­ahány fej legurul, annyi névtelen hősnő lelke száll a magas égbe. . . * * * Nem kellett sokáig várni. Alig pár hó­nap és a hires népvezér, Emile is oda jut... a vérpadra. Nagyon népszerű kezdett lenni. Meg kellett halnia. A bakó éppen most köti össze kezeit . . . s ime a hatalmas eb oda­rohan, hogy megmentse gazdáját. Emile feje legurul. A vértől már telitett nép kaczagja és szidja. Az eb rárohan a hóhérra, hogy szétmarczangolja gazdája haláláért. A hóhér ebben a pillanatban szúrja le. És a nép megsajnálja az ebet, mert hü volt gazdá­jához. Üldözőbe veszi a hóhért, ki futásban keres menedéket. . A . . . Csendesedett a vihar. A veresbe borult égbolt ismét mosolyogni kezd. A bel­város egykor legszebb palotájából árva-leá­nyok zaja hallszik. Árvaház az már. Cle­mentine alapította. kesegyházban 7 órakor, a gör. kath. templom­ban 8 órakor gyászmisét mondtak a 13 vér­tanú lelki iidveért. A székesegyházban Tót- falussy Dániel szentsz. tanácsos hitoktató, a gk. templomhan Demián Titusz hittanár misézett. A ref. templomban is volt gyász­isteni tisztelet. Az elemi isk. ifjak felekezetek szerint részt vettek az isteni tiszteleteken, azután a tanintézekhen isk. ünnepélyek foly­tak le; egész nap isk. szünet volt. Uj alapitó tag. Pemp Antal praelátus kanonok 100 koronával belépett a „Széchenyi Társulat“ alapitó tagjai közé. Személyi hir. Kollányi Ferenez jáki apát, az országban levő hiteles helyek főí'elü- gyelője e hó 1-én városunkban a székeskáp­talant mint hiteles helyet megvizsgálta. Az apát a püspök ur 0 Méltóságának volt ven­dége. Uj házfönök. A nagybányai minorita rendház főnökévé Lakatos Ottó tartományi főnök Brogyányi Kázmér aradi minoritarendi áldozárt nevezte ki. Hymen. Pászkán Sándor beszterczei kir. járásbirósági jegyző, városunk szülötte jegyet váltott Máramarosszigeten Benedek Francziska állami iskolai tanítónővel. — Med- gyesy Ferenez dr., szászrégeni kir. aljárás- biró ma esküszik örök hűséget Nagykárolyban llosvay László pénzügyi számvizsgáló leányá­nak, Margit kisasszonynak. — Kórodig La­jos munkácsi járásbiró jegyet váltott özv. Nyizsalovszky Endréné úrnő leányával Mar­git kisasszonnyal. — .Qebé Nicefor pályavég­zett muukácsmegyei papnövendók jegyet vál­tott Lizák Anna kisasszonynyal Munkácson. — Bacsinszky Gyula tanulmányvégzett mun- kács egyházmegyei papnövendók jegyet vál­tott Kaminszky Géza ungvári tanitóképzőin- tézeti igazgató leányával. Irénkével. — Zanathy Ignácz vármegyei Írnok szombaton esküdött örök hűséget Nagykárolyban Györffy József vaskereskedő leányának,Ilonkának. — Szilágyi József nagykárolyi vasúti tisztviselő jegyet váltott Demeter Elek mezőteremi jegyző nő­vérével, Ilonkával. — Bernáth Zoltán keres­kedő vasárnap esküdött örök hűséget váro­sunkban Kupás István leányának, Ilonkának. — Korláthelmeczi Korláth Endre ungvári ügyvéd jegyet váltott néhai viliéi Pribék Pál leányával, Sárikával. — Szabad/fy Endre a hitelszövetkezetek perecsenyi áruraktárának könyvelője a múlt nap esküdött örök hűséget Orendi Mária perecsenyi állami taní­tónőnek. Áthelyezett szolgabirák. A főispán Tóth Tibor szinérváraljai szolgabirót Máté­szalkára, Kállay Ödön mátészalkai szolgabi­rót Szinérváraljára .helyezte át. Lelkészbeiktatás. Az újonnan kine­vezett Márkis Romulus nagykárolyi gk. lelkészt Ardeleán Coriolán főesperes iktatta be hiva­talába, A beiktatott lelkész magyar nyel­ven mondott beszédet híveihez, melyben az egyetértést, hazafiaságot és szeretetet hirdette; A beszéd igen jó hatást tett s a híveknek azon része is, kik ellenzői voltak Márkis ki- neveztetésének, kezdenek a püspöki intézke­désben megnyugodni. Áthelyezett banktisztviselő. Tabajdy Lajos, az Osztrák magyar bank kolozsvári Szatmár, 1908. október 7. KÉZMÜ- ÉS DIVATÁRU-ÜZLETE SZATMÁH, DEÁK-TÉR Női színes és fekete szövetek, cosztümkelmék, delinek, flanel és mosó barehetek, vásznak, va­lódi Schroll-sifonok, lepedő vásznak, ágy és asz­talterítők, függönyök, kis és nagy posztókendők Férfi és női fehérnemüek, gallér, kézelő, nyakkendő, eső­ernyő stb. a legjutányosabb árban beszerezhető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom