Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)
1908-01-15 / 2. szám (3. szám)
XVII. évfolyam. Szatmáp, 1908« január 15. 2 szám. HITI SUHLE POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. C jfj! < ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre — — — — — — — 3 „ — Negyedévre — — — — — 1 „ 50 „ Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDRE. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY-SAJTÓ“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hiidetések jutányos árban vételnek fel. Nyilttér sora 40 fillér. A. lap megjelenik minden .szerdán. Az uj adó javaslat. A legaktuálisabb kérdés ez idő szerint a Wekerle által elkészített adótörvényjavaslat, mely hivatva van megváltoztatni eddigi egész adórendszerünket. Csak természetes, hogy a legszélesebb körben élénk érdeklődést keltett a javaslat, hiszen alig van a nemzetnek olyan tagja, akit ne érintenének ezek a javaslatok. Természetes, hogy az adófizetők különböző rétegét a javaslat is különböző módon érinti, amint reá nézve kedvező, vagy kedvezőtlen reformokat tervez az eddigi adózási viszonyok megváltásával. Eddigi adórendszerünk tagadhatatlanul nagyon tökéletlen s különösen az ingatlanokat: a földet és a házat terhelte meg aránytalanul s a kisipart, kiskereskedelmet, szóval a kis existentiákat sújtotta, mig az uj javaslat a progressives elvének hódolva, a nagyjövedelinü vállalatokat, pénzintézeteket akarja igazságosabban megterhelni s az elhallgatott, be nem vallott jövedelmek megadóztatásával a töld- és házadó elviselhetlen terhein szándékozik könnyíteni. Nem lehet tehát csodálni, hogy oly nagy a felbuzdulás az uj adójavaslat ellen, azok részéről, akik eddig mondhatni maguk szabták meg, hogy mennyi adót fizessenek, mert a saját bevallásuk szolgált adóalapul. Ha ez a javaslat törvénynyé válik, megszűnnek azok az állapotok, hogy pl. amig egy nyomorúságosán tengődő s különféle terhekkel sújtott szatócs 40—50 kor. jövedelmi adóval van megróva, addig az 50-szér olyan forgalmat és jövedelmet produkáló nagykereskedőre alig 200 korona jövedelmi adó van kivetve. Megszűnik az az igazságtalanság, hogy a 10—20 ezer koronát jövedelmező szellemi foglalkozások után, az 1000—1200 korona bevallás után 100—120 korona jövedelmi adóval rovatnak meg. Nagy a ríbillió a javaslat azon intézkedése ellen is, hogy a megadóztatásnál az üzletkönyvek is alapul szolgálhatnak. Ez ellen pedig csak az szólhat, aki az eddigi adóalap eltitkolását követi snem akarja jövedelméből megadni a köznek azt, amit az a törvény alapján ma is megkövetelhet. Nehézményelik a javaslat rendelkezéseit a pénzintézetek, mert ezután nagyobb terheket kellene viselniük. Pedig itt is igazságos a törvényjavaslat, mert ezek bírják meg legjobban a terheket. Csak a legutóbbi pénzválság is megmutatta, hogy egyes intézetek a 16 százalékos kamatszedéstől sem riadnak vissza, különböző czimeken. Különben is a törvényjavaslat csak a kapzsi, 8 százalékon felül dolgozó pénzintézeteket sujtjaannyiban, hogy 10 százalék helyett 15 százalék adót fizetnek. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a javaslat sokirányú helyes és üdvös intézkedését. Ilyenek pl., hogy a földadót mérsékeli, a kataszter kiigazítása által igazságosabb alapra fekteti, a házosztály- adót és házbéradót enyhíti s a kulcs leszállítása által közelebb hozza egymáshoz. A tőkekamat-adót, egyes kivételekkel 10 százalékról 5 százalékra szállítja le. . Az általános kereseti adónál a II. oszt. kereseti adót elejti s a családtagok adóját törli. Biztosítja különben a 600 korona létminimumot s az adót 10 százalékról leszállítja 4 és 5 százalékra. Megszűnik az iparosoknak egy nagy sérelme, ugvanis a munkaadó nem felelős az alkalmazottja adójáért. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknál a pénzintézetek, ha a kölcsönök után kamat és más költségek czimén 8 százaléknál többet nem szednek 10 százalékot, ellenkező esetben 15 százalék adót fizetnek. A jövedelmi-adó a 600 koronás létminimum biztosítása mellett, 071 százaléktól 5 százalékig emelkedik, progresszive. Az állandó szolgálati járandóságok után (6000 koronától kezdve), jövedelmi adópótlék is jár. Uj és helyes intézkedése a javaslatnak, hogy azok, akik külföldön laknak állandóan,‘azitt levő ingatlanok után kétszeres adót fizetnek. Tagadhatlan, hogy itt-ott vannak a javaslatnak hibái is, ezeket kell átdolgozni, hogy a javaslat teljesen megfeleljen az igazságnak, az állam jogos érdekeinek. Erre megfogják találni a módot s az uj törvény ha egyesekre nagyobb terhet ró is, igazságosabb, méltányosabb lesz a réginél. Jaures leánya apácza lesz. A francziaországi egyházüldözés egyik vezető férfia volt Jaures, ki azon időben a franczia országgyűlés elnöke volt. Ő is harczolt az egyház és állam szétválasztása érdekében, a kathohkus egyház és minden vallás esküdt ellenségének mutatta magát. Felesége azonban hithíi katholikus nő, ki ilyen szellemben nevelte leányát is.- Jaures leánya most apácza akar lenni, apja minden erejét felhasználja, hogy erről lebeszélje, de úgy látszik, sikertelenül. így tehát maga a leány czáfol rá atyjának elveire. — Hasonló eseteket jegyeztek fel több egyházüldöző franczia miniszterről is. Bourgois miniszter leányát Can- nesben, hol betegen feküdt, szintén apáczák ápolták és mig a leány atyja az országgyűlésen dühöngött a szerzetesek ellen, addig leányának állapotáról a megnyugtató hireket épen az üldözött apáczák szolgáltatták neki. Waldeck-Rousseau miniszter volt megindítója a szerzetesek üldözésének. Mikor felesége megbetegedett, az Ágoston-rendi apáczák kórházába kívánkozott, hol a jó ápolás visz- szaadta neki egészségét. Hasonló eset történt a fentebb említett Jauréssal is. Mikor édes anyja hirtelen megbetegedett, betegágyához apáczákat kért ápolóul és Jaures, ki ugyanakkor vezette a tárgyalásokat az egyház és a szerzetesek ellen, kénytelen édes anyjának kívánságát teljesíteni. Édes anyja visszanyerte egészségét és maga Jaures volt kénytelen tanúságot tenni az ápolók önfeláldozó működéséről. így fizetett vissza a keresztény szeretet azoknak, akik őket kenyerüktől megfosztották. A néppártikor kültagjai közzé léptek az elmúlt év folyamán a következő urak: Amon Vilmos Handlova, Bottka Zoltán KisCSAPÓ LAJOS SZATBXAR, Deák-tér 7., (I. emelet), /\ FfiSŐRANfifl PAPI- V Magyar díszruhák, Polgári ruhák,' Mjűimumiu ran Papi öltönyök, Libériák, . Reverendák, SzarvasbőrCzimádák, nadrágok, Palástok, fövegek, Bőrkabátok készítését elvállalom. ÉS POLGÁRI SZABÓ Mindennemű öltöny készítésénél a fősulyt az elegáns szabás és finom kivitelre fektetem, a mellett teljes kezességet vállalok szállítmányaim valódi színe és tartósságáért. Nagy raktár honi és angol szövetekben. Tisztelettel CSAPÓ LAJOS, A,"?.4,:
