Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)

1908-04-29 / 18. szám

Szatmár, 1908. április 23. ..HETI SZEMLE o áll. isk. igazgatónak a társulat céljait előmoz­dító kiváló tevékenységéért jegyzőkönyvi köszönetét, a társulat 25 éves fenállása alkal­mával szerkesztett emlékkönyv összeállításá­ért 200 kor. tiszteletdijat szavazott meg. Az emlékkönyv, meghívók, diszgyülés jegyző­könyvének nyomtatási költségeit kiutalta. Néhai Szuhányi Ödön társulati volt igazgató és Domahidy István emlékezetét jegyző­könyvbe foglalta. — Elvül tűzte ki, hogy nyári gyermekmenhelyek fentartásához csak az esetben járul hozzá, ha az illető község bármily csekély összeggel, de a menhely do­logi kiadásaiban részt vesz, már csak azért is, hogy a lakosság a menhelyt sajátjának tartsa és ismerje el. — A számadások vizsgálatára Teitelbaum Hermán, Bodnár György, Kótai Lajos választmányi tagokat küldte ki — A közgyűlést 1908. május 18. d. e. 11 órára a városháza tanácstermébe tűzte ki. A költség- vetést 25.700 korona bevétellel és ugyanannyi kiadással elfogadta. — Dr. Boromisza Tibor, diszelnök, püspök 1000 K., dr. Lessenyey Ferencz prelátus kanonok 200 K.-ás alapítvá­nyáért jegyzőkönyvi köszönetét mond s felha­talmazza a társ. igazgatót, hogy erről 2 választ­mányi tag kiséretében az alapítókat értesítse. Alapitó levelek kiadásától elvből eltekint, minthogy az alapítók nem hivalkodásból pár­tolják a társulatot, — Az előbb jelzett 1200 koronáért magyar korona járadék vétele ha- tároztatott el. — A jegyzőkönyv hitelesítésé­vel Biki Károly Fechtel János dr. v. tagok bízattak meg. :— Elnöklő főispán a jelenlevő­ket felkérte, hogy a május 18. án tartandó közgyűlés érdekében a legszélesebb körben kifejtendő agitáczióval a magyar társadalmat toborozzák össze. Annak kijelentése mellett, hogy a választmány a közgyűlés előkészitése- képen május 11. én gyűlést tart, az ülést berekesztette. Záróvizsgálatok. A papnevelő inté­zetben az évzáró vizsgálatok a köv. napokon fognak megtartatni: junius 3-án vizsgálat az ágazatos hittanból és szertartásokból, ju­nius 4-én vizsgálat az egyháztörténelemből, junius 15-én az erkölcstanból, junius 16-án a szentirási tanulmányokból, junius 23-án a neveléstanból, junius 24-én a bölcseleti elő- tanból, junius 25-én Te Deum. A Népszövetség alakulása Mező- petriben. F. hó 20-án alakult meg a Kath. Népszövetség Mezőpetriben. Az alakuló gyű­lést Vilmos Endre segédlelkész nyitotta meg. A tetszéssel fogadott megnyitó beszéd után dr. N. Szabó Albert fejtegette hosszasabban a Kath. Népszövetség czélját és áldásos mű­ködését vázolta röviden, rámutatván a már eddig elért eredményekre. Utánna Pallmann Péter nagykárolyi plébánossegéd beszélt, aki a feltámadással, a húsvéti ünneppel kapcso­latban hazánk katholikus életének feltáma­dásáról beszélt. A beszéd után mindjárt meg­kezdődött a tagok összeírása és azóta buz­gón folyik. A Mezőpetri községben megala­kult Kath. Népszövetséggel a nagykárolyi járásban a Kath. Népszövttség mindenütt megalakult. Mintegy 2300 az eddigi tagok száma, de még mindegyre szaporodnak, ki­vált Nagykárolyban. A „fák napja“. Még 1906. évben ren­delte el Apponyi gróf vallás és közoktatás- ügyi m. kir. miniszter, hogy az elemi isko­lákban a tanítók minden évben tartsák meg a „fák- és madarak napját.“ A helyi áll. el iskolák, f. hó 24-én tartották meg a fák napját, kirándulás, iskolai ünnepély és faül­tetés kiséretében. Minden tanító saját osztá­lyával a gyakorlótér mellett levő játszótérre vonult, ott a fák hasznáról faültetés közben előadást tartott. Iskolai ünnepély után a gyermeksereg vig iskolai dalok éneklése közben vissza jött a városba. E napon isko­lai szünet volt. VII. Kimutatás a „Pázmány-konvik- tus“ felépítésére felajánlott összegekről. 1. Ékkel Lajos plébános . . 10 kor. 2. Yanyek Ferencz esp. pleb. 10 „ 3. Sprencz Miklós plébános . 20 „ 4. Irsik Lajos plébános . . 10 „ 5. Dr. Törzseök Károly ügyvéd 40 „ 6. Miller János plébános . . 5 „ 7. Dr. Weisz Károly orvos . 10 „ 8. Moldován Endre plébános 20 „ 9. Néma Lajos József tisztv. 10 „ 10. Szerdahelyi Ágoston földb. 20 „ Összesen 155 kor. Fogadják a nemes szivü jóltevők a se­gélyre szorult ifjúság s a vezetőség hálás köszönetét. Szatmár-Németi, 1908. évi április 29-én. Ratkovszki Pál. Kinevezés. A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter Vajda Mária okleveles óvó­nőt, Vajda Gábor halmi kir. telekkönyves leányát, a hosszumezői áll. óvodához állandó h. óvónővé nevezte ki. Veszett kutya. Neub..uer József hely­beli II. oszt. gimn. tanulót a húsvéti szünidő alatt Udvari községben veszett eb marta meg. Az „Irsik“-konviktus prefektusa azon­nal a pesti Pasteur-intézetbe szállíttatta ne­nevezett tanulót, ki a fenti jótékony intézet­nek ingyenes tanulója. Tanfolyam. Az országos ipar isk. fő­felügyelőség az ipar isk. tanítói részére a nagy szünidőben tartandó rajztanfolyamra Szatmárról Neubauer Elemér központi áll. iskolai tanítót a Temesváron tartandó tanfo­lyamra rendelte be. Választók névjegyzéke. A város központi választmánya megállapította a jövő évre a képviselő választók névjegyzékét. Száz választóval van több, mint az idén. A név­jegyzék május 5-től húsz napig közszemlére lesz kitéve a kiadóhivatalban, hol a hivata­los órák alatt bárki megtekintheti. Esetleges felszólamlások május 15-ig adandók be. A krasznabélteki fürdő 1908. május 1-ével megnyílik. A fürdő vezetése szakava­tott kezekre van bízva. Figyelmes, pontos kiszolgálás, jój egészséges szobák, Ízletes italok s ételek szolid árak mellett biztosítva vannak. Utolsó vasúti állomások: Ákos és Erdőd, hova a fürdőkezelőség megrendelésre fogatot küld. U. p. Helyben. Gépkiállítás Szatmáron. A szatmári gazdasági egyesület már előzőleg elhatározta, hogy folyó évi augusztus hó végén a Szat­máron tartandó tűzoltó kongresszussal egyi­dejűleg nagyobb szabású gazdasági gépkiál­lítást rendez. Az előmunkálatok már megkez­dődtek, s legközelebb a részleteket fogjuk nyilvánosságra hozni. A Szamos hajózása. A folyammér­nöki hivatal intézkedéseket tett, hogy a Szamost városunktól Vásárosnaményig ha­józhatóvá tegye. E czélból a múlt szombaton Szegedről egy vontató gőzös kotrógépet ho­zott, melylyel már a napokban megkezdik a munkálatokat. Tűz Udvariban. Csak nemrég a tűz­vész Udvari községet majdnem porig pusz­tította el. Most egy újabb tűzvész volt Udvariban. Csütörtökön éjjel 12 órakor tűz ütött ki a gőzmalomban, mely leégett a föl­dig, a kár 80,000 koronát meghaladja. Egy virágzó magyar községben rövid idő alatt már másodízben pusztít a tűz. A Szatmár és Vidéke tegnapi száma vezérczikket hoz Bodnár Gáspár közismert jeles írónk tollából. Rósz néven veszi nekünk, hogy a szatmári Kölcsey-szobrot nem tartjuk méltónak a költő nagy nevéhez és a város izmo­sodó nagyságához. Daczára a jeles szerző ki­fejtett érveinek, semmit sem vonunk vissza abból, amit mondottunk. Mi Szatmár szegény­ségéről beszéltünk szépészeti szempontból és nem az érzelmek nagysága szerint. Műemlé­keknek, históriai nevezetességű dolgoknak, ha azok becsesek, de már elévültek, múze­umban van a helyök, de koránt sem szolgál­hatnak arra, hogy dísztereket ékesítsenek. Erre van példa naponkint. Mennyi becses emléke került már úgy magyarnak, mint más nemzetnek arra a helyre, hol időtlen időkig fogja őrizni annak a nagy kornak emlékét, melyben alkották. És pótolták őket másokkal a kor Ízléséhez mérten. Nem jól jól fogta fel tehát a Szatmár és Vidéke jeles czikkirója, midőn azt hitte, hogy bennünk a történeti múltak alkotásai iránt hibbant meg a loyalitás. Mi a város elmaradottságát tettük szóvá művészi alkotásokban, melyek minde­nütt találhatók, csak éppen az előszerettel „Északkeleti metropolisnak“ nevezett Szat­már városában nem. Nagyreményű csemete. Mostis Péter még csak 14 éves kort töltött be, de már is adott annyi munkát a rendőrhatóságoknak, mint egy szakképzett vén gazember. Ez a fel­sőbányái születésű suhancz egész sorozatát követte már el a lopásoknak s jó hírneve nem ismeretlen a fővárosi rendőrség előtt sem, amely eddig nyolczszor tolonczolta ki Budapestről. A nagyreményű csemete látva, hogy abban az átkos fővárosban nem lehet maradása, elhatározta hát, hogy itthon marad s kiváló tol vaj tehetségét itthon érvényesíti. Megkezdte működését szülővárosában s meg­fordult többek között Szatmáron, Kismajtény- ban, Fényen. Vállajon stb. stb. helyeken, ahol a legrafináltabb módon gépalkatrészeket emelt el, melyeket aztán tetszésszerinti áron vettek meg tőle iparosok, bár utóbbiak sejt­hették volna, hogy egy-egy olyan tárgy, mely 2—300 lioronát is megér, nem kapható meg 10—20 koronáért, ha csak nem lopott. Mostis végre rajta vesztett az üzleten, mert egy nagy­károlyi csendőrjárőr Csisztu Mihály vezetésé­vel elcsípte s bekísérte a járásbirósához. A tolvaj karriérnek egyelőre végeszakadt. Németi kávéház. Kron Mihály hely­beli kiváló hirii vendéglős a Gubaszin helyi­ségeit kibérelte és ott a mai kor igényeinek megfelelő módon csinos kávéházat rendezett be. Ez az első kávéház Németiben. Élelmes vállalata mindenesetre sikerrel fog járni. Felhívjuk olvasóink figyelmét lapunk mai számában közzétett hirdetésére. Május 1-én nyitja meg Weisz Zol­tán modern könyv-, zenemű- és papirkeres- kedését a Gutman-palota sarok-helyiségében. Szerencsétlenség a Vérkén. Hétfőn d. e. négy beregszászi kőműves munkát ment vállalni Bulcsúba s az utat csónakkal tették meg a Vérkén. Bulcsúból d. u. 2 óra tájban indultak vissza Beregszászba s dacára annak, hogy Bulcsúban ugyancsak beszeszeltek, me­gint csónakra ültek. Ám alig lódították el a parttól a csónakot, az felborult s mind né­gyen a Vérkébe estek. Ketten szerencsésen ki eviczkéltek a haláltorkából, ketten azon­ban — Nagy F'erenc és Lehóczky Lajos — a Vér ke áldozatává lettek. Temetésük szerdán ment végbe Beregszászban a temető halottas házából. Nagy Ferencz nőt s három kiskorú árvát hagyott hátra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom