Heti Szemle, 1907. (16. évfolyam, 1-52. szám)

1907-08-14 / 33. szám

Szatmár, 1907. augusztus 14. ..HETI SZEMLE“ 3 hozásunk majdnem egész tevékenységét igénybe veszi. A néppárt az országnak a keresztjeiében való társadalmi megújhodására törekszik, serénykedik a nép bajainak kuta­tásában. A nemzet jogaiért és az alkotmá­nyunk megerősítéséért folytatott harczban bátorságot, a tanácsban mérsékletet tanúsít. Kerüli az üres jelszavakat és a külső hatást; zajtalanul, feltűnés nélkül munkálkodik a haza javára, a nép b ldogitására. A nem- zetfentartó kereszténység alápjára helyezke­dik, .azért zászlaja alá szólítja felekezeti kü­lönbség nélkül a keresztény Magyarország minden hü fiát. A néppárt elveit az egész országban, de különösen Hontmegyében a választók legnagyobb része eddig is szivében helye­selte, meggyőződésében magáévá tette, bár képviseletében többségre nem vihette, mert az eddigi kormányzó rendszer működését teljes erővel megakadályozta. Pártunk nem akarja ámítani a hiszékeny elemeket: nem Ígéri hogy munka, dolog nélkül kenyérhez, jóléthez juttatja a polgá­rokat, biztosítani akarja a régi keresztény Magyarországot, „melyről apánk nagy busán szólt, hogy itt hajdan jó élet volt“, a nép érdekét akarja biztosítani az által, hogy ő válaszszon most képviselőket érdekének saját képére és hasonlatosságára. De hogy a nép ezt józan megfontolás*, sál, tiszta meggyőződéssel tehesse: ismernie kell az erjedő eszmék irányzatát, észlelnie kell a forrongó pártok czélzatát. Ezt pedig csakis olvasás és tanulmányozás, különösen pedig tömörülés által érheti el. Hont vármegye néppártjának alulírott vezetősége elhatározta tehát, hogy e czélból minden községben, hol elvtársai vannak és lesznek, megalapítsa a községi néppártot. Ezek, körükből válaszszák meg elnöküket, két alelnököt s 4 bizalmi férfiút. Az igy megválasztott vezető férfak egyike a köz­ponti végrehajtó bizottságban képviseli saját haza, vérét annak becsülete. „1858. Sz. P.“ Csak ennyit őrzött meg a porladozó tábla, de én többet is megtudtam, mert nekem mindent el mondott, akinek a búcsúzó hős nagyatyja volt. Először különösnek tűnt fel jómagám­nak is, hogy legtöbb esetben két-két kezdő­betűt zár magába a kővel kivert ártatlan keret s már-már azt gondoltam, hogy talán a szerelmeseknek a természet erői is ked­veznek, azért él tovább a rideg kövön is emlékük. —- Később tapasztaltam, hogy min­dennek az egyszerű oka van: a szerelem bűvös hatalmától elvarázsolt szépséges nya­raló leányok s Cupido sebzett vadászai ke­resik fel leginkább e heiyet, talán hogy jegygyűrűvel ujjúkon, boldgsággal szivükben néhány percet tölthessenek itt kedves együtt- létben, vagy talán hogy a halmi hegyek leg­magasabb pontjáról nézzenek vissza gyermek­koruk imént letűnt napjára. Ilyen csodálatos élő meséjével, vésett holt betűivel a Szarvaskő ! Végig éli az em­ber közelében természet-alkotta durva padjain a mesék fátyolos világát, majd észrevétlen siklik át a történeti időkre, napjaira, talán, hogy a bevésett betűk között, vagy ábrándjai szárnyán ismét a múltba meneküljön a je­lenből. Mert bizony a jelen, ha doldog is, csak fenyegetni tud azzal, hogy boldogtalan lehet, zord félelmes, mint a Szarvaskő, ha leszáll a nap és sötétség burkolja rémesen suhogó fáit, köveit és virágait. községét, hogy igy tömörülve az egész megyei néppártban, egy mindnyájáért s mindnyája egyért küzdjön. Ez évben ejtetik meg a megyebizottsági tagok általános választása; itt is a csoportos községek elnökei együttesen jelöljék meg egyéneiket, kiket bizalmukkal a megyei tör­vényhatóságba beküldeni akarnak s azokat minden nyomás, visszaélés mellőzésével vá­laszszák is meg. Egyszóval minden jogok gyakorlásában az összetartás erejére támasz­kodva vigyék elveiket s egyéneiket diadalra. Minden megalakult néppárti községnek ingyen küldünk két példányban heti lapot, „Néppárt“-ot. Hogy kinek nevére járjon ezen két példány, azt a helyi elnökség, a mega- lakulási „Jegyzőkönyvben“ jelezi s a „Jegy­zőkönyvet“ másolatban Gálffy Istvánnak, mint a központi vezetőség alelnökének Ke- menczére beküldi. Azonkívül, ha többen szeretnék odahaza saját nevükre is járatni a lapot, hogy beha­tóbban tanulmányozhassák az ország politikai hullámveréseit, bizalommal forduljanak Gálffy Istvánhoz, ki számukra a lapot feleárban meg­rendeli. Jelen felszólításunkat nagyobbrészt a lelkész urakhoz küldjük, kik legjobban isme­rik a népet s a helyi viszonyokat és tiszte­lettel kérjük, szíveskedjenek a községi nép­pártot községenkint azonnal, személyesen megalakítani, vagy azzal egy értelmes, tisz­tességes helybeli lakost megbízni. Az itt felvett alakulási „Jegyzőkönyvet“ hiteles másolatban Gálffy Istvánnak beküldeni; úgy­szintén az akadályokat, melyek a néppárt működésének megkezdését s tömörülését gátolnák, ő vele tudatni, ki a vezető köz­ponttal egyetértőleg intézkedni ífog az aka­dályok legyőzése iránt. Ha a főtisztelendő urak közül valamelyik nem volna abban a helyzetben, hogy saját hatáskörében a pártot szervezze, kegyesked­jék azt tudatni, hogy a vezetőség egyik vagy másik tagja a helyszínére kiszállva, a szerve­zésben segítségére lehessen. Ha pedig azon nem remélt eset állana elő, hogy a főtiszte­lendő urak közzül egyik vagy másik egyál­talában nem tehetne eleget kérelmünknek, kegyeskedjék azt az egyént megjelölni, akit ez ügyben megkereshetnénk. Hazafias üdvözlettel maradunk; Báró Billot Nándor, Szokoly Alajos. Schreiber Aladár, gróf Oben dor f Hugó, gróf Wilczck Dr, Plechló Jenő, Oálffy István, Viszolajszky Károly, gróf Somsich Ödön, Vilmos. HÍREK. Lapunk jövő száma a keddre eső Szent István király ünnepe miatt nem szerdán, hanem csütörtökön fog meg­jelenni. Ünnepnapok. Holnap nagy ünnepe lesz a róm. kath. egyháznak. Nagyboldog­asszony napja, mely a Bold. Szűz menybe­menetelének emlékezetére van szentelve. Ez az ünnep Magyarország történetével is szoro­san összefügg. E napon koronázták meg Szent István királyt, halála is aug. 15-én következett be. E hó 18-án Ő felsége apostoli királyunk születésnapjának lesz évfordulója, melyeta magyar nemzet magyarlovagiassággal ült meg minden esztendőben. A jövő kedden e hó 20-án Szent István király napja lesz, mely nagy ünnepe az egyháznak és a magyar nemzetnek egyaránt. A püspök ur Ő Méltó­sága tegnap este hazaérkezett, hogy a fent- nevezett ünnepnapokon székesegyházában az ünnepélyes szent miséket személyesen végezhesse. Személyi hír. Hehelen Károly praelátus kanonok hétfőn este haza érkezett. — Lessenyey Ferencz dr., apostoli protonotárius, praelátus- kanonok Szliács fürdőről hazaérkezett. Királyi kitüntetés. Ő felsége a király Kiss Áronnak, a tiszántúli ev. ref. egyházke­rület superintendensének és a főrendiház tag­jának egyháza és a közügyek terén szerzett érdemei elismeréséül a Lipót rend középke­resztjét adományozta. A nagy károlyi mandátum. A kép­viselőház elnöke felhívta vármegyénk alis­pánját, hogy hívja össze a központi választ­mányt, mely hivatva lesz a nagykárolyi kerületben kitűzni a képviselőválasztás ha­tárnapját. A választmány holnap tartja ülését. Valószínűnek mondják, hogy a válasz­tás napja szept. 9-re lesz kitűzve. Nagy a zavar a jelölt állítása tekintetében, mert gróf Károlyi Gyula aradi főispán, kinek a jelölt­séget felajánlották, nem vállal mandátumot, így teljes bizonytalanság uralkodik. A főis­pán felkérte gróf Károlyi Gyulának egyik fiát, gróf Károlyi Mihályt a jelöltség elfoga­dására. Válasz tőle még nem érkezett. Sokan nincsenek megnyugodva gróf Károlyi Mihály jelöltségében, mert sem Nagykárolyban, sem a kerületben nem ismerik, a közpályán sem szerepelt, s egyáltalában rósz néven veszik, hogy a vezető férfiak nem várták be, kit óhajt maga a párt, hanem annak meghallga­tása nélkül tettek lépéseket. Egyes fővárosi lapok Kossuth Lajos Tódor jelöltetéséről be­szélnek, erről azonban Nagykárolyban nem tudnak semmit. Előléptetett igazgató. A vallás és közoktatási miniszter Romanecz Mihály ung­vári kir. kath. főgimnáziumi igazgatót a VII. fizetési osztályba sorozott igazgatónak ne­vezte ki. Áthelyezett tanár. A vallás és köz­oktatási miniszter Irovics Tamás munkácsi állami főgimnáziumi rendes tanárt hasonló minőségben a fehértemplomi állami főgim­náziumhoz helyezte át. Gyászhir. Udvarhelyi Pál helybeli róm. kath. kántor a múlt csütörtökön meghalt. Régi jó munkása volt az egyháznak, szorgalmas, buzgó férfiú, ki kötelmeit mindenkinek köz- megelégedésére teljesítette. Evek hosszú so­rán keresztül kifejett munkálkodásával meg­szerezte magának az elismerést úgy felettes hatóságai mint a nagyközönség előtt. Az a csapás, melyről lapunk egyik közelebbi szá­mában szólottunk, általános részvétet keltett mindenfelé. A részvét most fokozódik az el­hunyt családja iránt. Szombaton délután he­lyezték örök nyugalomra kihűlt tagjait. A temetési szertartást Tóth József képezdei tanár, szentszéki tanácsos végezte, ki a sír­nál könnyekig megható gyászbeszédet mon­dott, melyet kiválósága miatt, lapunk tárcza- rovatában közlünk. Aggodalommal bár, mert nem szereti a nyilvánosságot, de mégis en­gedett kérésünknek, miután többen azon óhajtással járultak hozzánk, hogy szeret­nék ezt a beszédet kinyomtatva emlékül el­tenni. A temetésnél Kovács Gyula dr. nőképezdei igazgató és Holczman Béla képez­dei tanár segédkeztek mint diakónusok. A Czeczil egyesület énekkara megható énekeket énekelt Mondik Endre vezetése alatt. A ko­porsó el volt borítva a gyászoló család és tisztelőinek koszorújától. A szomorú gyá_

Next

/
Oldalképek
Tartalom