Heti Szemle, 1907. (16. évfolyam, 1-52. szám)

1907-01-09 / 2. szám

2 HETI SZEMLE Szatmár, 1907. január 9. zatra kitűzött határidő tegnap lejárt, s csu­pán egy pályázat érkezett be. Egyedüli pá­lyázó dr. Vajai/ Károly tiszti főügyész. A másik jelölt, kinek nevét mindjárt kezdetben hangoztatták, dr. Fejes István ügyvéd nem pályázott, mivel azon véleményben van, hogy a tisztikaron kívül álló egyén csak akkor jogosult felvenni a küzdelmet, ha erre a bi­zottsági tagok egy tekintélyes része felszó­lítja. Mivel az nem történt meg, az a meg­győződése, hogy a bizottság nem akar el­térni attól a régi szokástól, hogy a tisztikar kebeléből válassza meg a város polgármes­terét. A választás tehát egyhangú lesz, a megüresedő tiszti főügyészi állásra, dr. Schön- •pflug Jenő, dr. Antal Sándor és dr. Vere'czy Ernő ügyvédek pályáztak. Az elhalt igazgató emléke. Az ev. ref. í'őgimn. fentartótestülete tegnapelőtt tartott gyűlésében a tanári kar és a tanács indítványára elhatározta, hogy a főgiinn. el­halt igazgatójának, Borsos Benőnek emlékét megörökíti. Megfesteti arczképét, neveiről alapítványt tesz le, és síremléket állít sírjára. Lelkészi kinevezés. Flrczák Gyula munkácsi püspök a lemondás folytán ürese­désbe jött ungvár-czeholnyai lelkész javada­lomra, annak rendszeres betöltéséig dr. Had- zsega Bazil ungvári theol. tanárt és szentszéki tanácsost nevezte ki helyettes lelkésznek. Ezen lelkészi javadalom a m. kir. kincstár kegyurasága alatt áll, igy azt a püspök elő­terjesztésére a földmivelési miniszter tölti be. ■—■ Tivadar Elek gebei lelkészt, tb. esperest Fábiánházára, Panczner Kálmán urmezői lel­készt Ujbárdra, Kovalcsik József beregszászi segédlelkészt a beregszászi állami főgimná­ziumhoz hitoktatónak nevezte ki. Igazgatóválasztás. Jelentettük egy alkalommal, hogy az ev. ref. főgimn. igaz­gatójának Bakcsy Gergely tanár választatott meg. Ez abban a formában téves értesülés volt, mert csupán a tanári kar ajánlotta meg­választásra. A választást tegnapelőtt ejtette meg a főgimn. fentartó testületé, mikor csak­ugyan Bakcsy Gergely lett, és pedig egy­hangúlag megválasztva. Nyugalmazott százados. Treszig István m. kir, honvéd százados és ezredkezelő tiszt nyugalomba vonul. Még a nyáron történt, hogy áthelyezték városunkból Beszterczebá- nyára, ő azonban nem ment el, hanem hosz- szabb időre szabadságot nyert, melynek le­teltével nyugdíjaztatását kérte. Treiszig 35 éven át szolgált a hadseregben. Városszerte úgy ismerik, mint kiválóan derék katonát, ki működési körében példaképül szolgált, a társadalmi érintkezésben pedig olyan finom műveltséget tanúsított, ami igazán ritkítja párját. Katonánál meglepő az a mély, ben- sőségteljes vallásos meggyőződés, amely Treiszigot jellemzi. Ritka nap, mikor ő szent misét nem hallgat. Vallási dolgokról olyan lelkesen, ;sőt elragadtatással beszél, hogy szinte öröm hallgatni. Őszintén kívánhatja az ember, hogy sok ilyen katonát, adjon az Is­ten a magyar hazának. Nyugalma éveit vá­rosunkban fogja tölteni, melynek mint ház- tulajdonos, már régi polgára. Legyenek nyu­galmának évei boldogak és örömteljesek. Gopcsa temetése. Csütörtökön délután helyezték örök nyugalomra a fiatal korában elhunyt, szép tehetségű képezdei tanárnak, Gopcsa Endre drnak hült tetemeit. A díszes ravatal a képezdei templomba volt felállítva, a szebbnél szebb koszorúk egész sora borí­totta el. Már 3 óra előtt tódult a közönség, mely betöltötte az egész templomot, sőt a szabadban is nagyon sokan maradtak. A kir. kath. főgimn. és tanitónőképzőintézet növen­dékei testületileg jelentek meg tanáraik és tanárnőikkel. Ott volt a róm. kath. és az összes állami iskolák tantestülete is és nagy­számú intelligens közönség. Három órakor megérkezett a püspöki diszfogat, melyből Ő méltósága a püspök ur szállott ki Hámon Róbert titkára kíséretében. Az intézeti kápol­nában magára öltötte a püspök ur az egyházi ruhákat és megkezdette a temetési szertartást mely alatt dr. Binder András tb. kanonok, Hámon Róbert titkár és dr. Wolkenberg Ala­jos theol. tanár segédkeztek. A gyászénekeket úgy itt, mint a temetőben a növendékpapok és képezdei növendékek vegyes kara énekelte. Remeke volt ez a művészetnek s általános a vélemény, hogy Szatmáron ilyen gyönyörűen előadott énekeket még soha sem halottak. Di­cséretökre válik az intézeti énektanároknak, hogy növendékeik ilyen szép készültséggel jelennek meg a nyilvánosság előtt. A teme­tőbe llehelein Károly prelátus-kanonok kisérte ki a halottat, ugyanő végezte a sírnál a be- szentelést, A szomorú halálesetről a mélyen lesújtott gyászoló család a köv. halotti jelen­tést bocsátotta ki. Alulírottak mélyen szomo­rodott szívvel tudatjuk, hogy szeretett gyer­mek, testvér és rokon, Főtisztelendő Dr. Oopcsa Endre áldozópap, tanítóképzőintézeti tanár és internátusi tanulmányi felügyelő, bölcsészet- tudor életének 38-ik, áldozópapságának 15-ik és tanári működésének 5-ik évében f. hó 2-án reggel 2 órakor pár napi kínos szenve­dés után elhunyt. A megboldogultnak kopor- sőbeszentelése f. hó 3-án d. e. 11 órakor, te­metése d. u. 3 órakor lesz a Wesselényi-ut- czai tanitóképezdei templomból. Szatmárné­meti, 1907. január 2. Áldás és béke lengjen porai felett! Gopcsa Joákim a megboldogult édesatyja. Gopcsa Anna és férjé Gámán Imre. Gopcsa Mariska, Gopcsa Róza és férje Szegfű Sándor, Gopcsa Gerő és neje Teli Erzsébet, Gopcsa Margit és férje Krizsán Gábor mint, testvérei és sógorai, illetve sógornője. A kir. kath. tanitóképzőintézet tanári kara szintén adott ki gyászjelentést, melynek szövege a következő: A szatmári kir. kath tanítóképző intézet tanári testületé fájdalomtól vérző szív­vel tudatja, hogy szeretett kartársa Főtiszt. Dr. Gopcsa Endre tanítóképző intézeti tanár és az internátus tanulmányi felügyelője, böl­cselettud. doktor életének 38., áldozópapsá­gának 15. és tanári működésének 5-ik évé­ben, néhány napi betegeskedés után folyó hó 2-án d. e. 2 órakor visszadta lelkét Teremtő­jének. Az elhunytban a tanítóképző intézet buzgó, előre törekvő tanárt, a tanári testület nemesen gondolkodó, szerető kartársat, a gondjaira bízott ifjúság szelidlelkü, atyai párt­fogót gyászol. A megboldogultnak koporsó- beszentelése folyó 3-án d. e. 11 órakor és temetése d. u. 3 órakor lesz a Wesselényi- utcza 34. számú háztól. Szatmár-Németi, 1907. január 2. Áldó emlékezet és szent béke vir- rasszon sírja felett! Végleges átadás. A minisztérium ki­küldöttei, és pedig dr. Kálóczy Zoltán minisz­teri osztálytanácsos, Szegheő János nyug. számvevőségi igazgató és Pfiszterer Lajos számtiszt tegnapelőtt városunkba érkeztek, hogy a püspöki javadalmak végleges átadá­sát befejezzék. Eddig a püspöki urada­lomban végezték a munkálatokat, melyek több időt vettek igénybe. Személyi hir. Benkő József ungvári és Csechticzky József tibai apátplebánosok tegnap városunkban időztek, hogy az újév alkalmából egyházmegyénk főpásztorát üd­vözöljék. A nyugalom évei. Szaxum József nyug. ungvár-cseholnyai gör. kath. lelkész a héten költözött el Ungvárról és Tőketere- besen telepedett le, itt óhajtja élvezni a jól megérdemelt nyugalom éveit. Nagybeteg tanár. Nagy József kir. kath. főgimn. tanár már régibb idő óta bete­geskedik, miért hoszabb időre szabadságot kapott. A paralysis tünetei jelentkeztek nála s ez a súlyos betegség az utóbbi időben an­nyira előrehaladt hogy hozzátartozói a múlt csütörtökön gyógykezelés végett Bu­dapestre szállították. Mindenki őszintén saj­nálja a derék, képzett tanár szomorú sorsát. Gyászhir. Giswein Vilmos, a báró Vécsey uradalmak nyugalmazott erdésze 87 éves korában Sárközujlakon elhalt. Sokáig szolgálta az. uradalmat, de már évek óta nyugalomba lépett s azóta teljes elvo­nultságban családja körében töltötte nap­jait. — Részvéttel vettük a következő gyász­jelentést : Alulírottak úgy a maguk, valamint az összes rokonság nevében mélyen szomo­rodott szívvel jelentik, hogy a forrón szere­tett hitves, legjobb gyermek, testvér és ro­kon Vizler Mihályné szül. Vizler Margit folyó évi deczember hó 31-én délután 2 óra­kor életének 29-ik és boldog házasságának 10-ik évében rövid szenvedés után jobblétre szenderült. A megboldogult földi maradvá­nyai január 2-án szerdán délután 3 órakor fognak a gyászházban (Hunyady-utea 8. sz.) a róm. kath. vallás szertartásai szerint be­szenteltetni és onnan az erzsébetfalvai sir- kertbe örök nyugalomra vitetni. Az engesz­telő szent-miseáldozat január hó 3-án reggel V2 8 órakor fog a Mindenhatónak bemutat- tatni. Erzsébetfalva. 1906. évi deczember hó 31-én. Áldás és béke hamvaira! Vizler Mi­hály mint férje. Ferencz, Margit, Irma és Anna mint gyermekei. Vizler János mint apa. Cziriák Lidia mint anya. Vizler Árpád és Lujza mint testvérei. Vizler Árpádné szül. Edelster Karolin. Muriny József, Vizler Ve­ronika, Vizler Ferenc mint sógora és sógor­női. Üzv.';Vizler Jánosné mintjanyósa. — Groza László a gör. kath. egyház volt főgondnoka e hó 2-án városunkban elhalt. Földi részeit e hó 3-án helyezték örök nyugalomra. — Katona Sámuel Ungvár városi közgyám 75 éves korában elhalt. Evek hosszú során ke­resztül szolgálta Ungvár városát előbb mint városgazda, később mint közgyám. A tiszti­kar testületileg jelent meg temetésén és rava­talára köszörűt helyezett. — Györffy Irmuska újév napján reggeli 9 órakor, életének 17-ik évében Nagykárolyban hirtelen elhalt. Földi részeit e hó 3-án temették el óriási részvét mellett. — Fetser Józsefné, szül. Fridrich Te­rézia újév napján este 7 órakor 37 éves korá­ban Nagykárolyban elhalt. Temetése 3-án délután 1 órakor volt. — Török Károly nagy­károlyi polgár újév napján reggel 7 órakor 76 éves korában Nagykárolyban elhalt. Teme­tése 3-án délután 3 órakor volt. Ügyészválasztás. Munkács város tiszti főügyészének a múlt héten tartott városi köz­gyűlésen dr. Méray Ádám ügyvéd választa­tott meg. Áthelyezett segédlelkészek. Ő mél­tósága a püspök ur Antal Miklós helyére Ungvárra Varga József segédlelkészt helyezte át Nagybányáról, dr. Csókás Vidor helyére Szatmárra Szentmihályi Lajost Beregszász­ból, Beregszászba Szabó Lajost Nagy-Bocs- kóról, Nagybocskóra Kompasz Antalt Vinnáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom