Heti Szemle, 1907. (16. évfolyam, 1-52. szám)
1907-03-13 / 11. szám
XVI. évfolyam Szalmái*, 1907. márezius 13 11. szám ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egy óvro — — — — — — 6 korona — fillér Félévre — — — — — — — 3 „ — Negyedévre — — — — — l „ 50 „ Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHORY END K E. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY-SAJTÓ“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány najtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árban vételnek fel. Nyllttór sora 40 fillér, A. Isip meg-jeleniU: minden szerdán. A tiltakozó gyűlés. Lélekemelő volt az a tiltakozó gyűlés, melyet a múlt vasárnap a kath. egyesületek rendeztek városunkban, hogy kifejezzék lesújtó Ítéletüket az Istentől elvetemült szabadkőműves franczia kormány zsarnoksága felett, mely elvakult istentelenségében kiűzi a templomokból az egyház szolgáit, megalázni kívánván az egyházat, megfosztja minden jogától, hogy Istentől nyert hatalmánál fogva a lelkek kormányzásában magasztos hivatását teljesítse. Mi többet nem tehetünk, minthogy sajnálkozunk elnyomott kath. testvéreink szomorú sorsa felett, minthogy megvetésünket fejezzük ki a zsarnokság durva önkénye miatt, magukon a franczia katholikusokon a sor, hogy lerázzák nyakukról azt az igát, meiy épen az ő tétlenségük miatt hajtja most rabigába a franczia kath. egyházat. Szinte a komikummal határos, hogy épen a kath. Francziaország- ban történhetik ez. Hogy néhány ezer szabadkőmives. kik kezükbe ragadták a hatalmat, ily durván sérti meg a nemzet millióinak vallását. Ok sokan, nagyon sokan vannak, csaknem valamennyien kat- holikusok, ha mindannyian összeállnak, hópehely módjára bánhatnak el zsarnokaikkal. Épen az volt a baj, hogy hiányzott nálok az összetartás, mitsem törődtek az ország ügyeivel, nem iparkodtak befolyni annak kormányzásába, hanem mintegy kezükre játszották a hatalmat azoknak, akik nagyon is fel tudják fogni hegemóniájok rendkívüli horderejét, mely után kézzel-lábbal, minden erővel törekedtek. Most már bizonyára másképen lesz. A. kath. francziák, noha igen későn tudatára ébredtek,hogy nem jól megy ez igy. Kezdenek tömörülni, hogy visszaszerezzék elvesztett jogaikat. Gyüléseznek, agitálnak, sőt ellenszegülésre is került már a sor. Mint a lávatömeg úgy fut végig az egész franczia nemzeten az elkeseredésnek érzete a meg; bántott jog és lelkiismereti szabad- | ság miatt, napról napra erősödik a ! közvélemény, hogy ha szükség van ! rá, nagyobb megrázkódtatások árán is, de mindenesetre le kell taszítani az istentelen kormányzatot a hatalom magaslatáról, vissza kell adni a népnek nyugalmát, vallását, Istenét. A kath. Francziaország szomorú helyzete nekünk is egy igen hasznos tanulsággal szolgál. Nem szabad tétlenül néznünk a jövőmenő kormányok működését, hanem szigorú ellenőrzést kell gyakorolnunk felettük. Nem szabad tartózkodni a választási urnáktól, hanem olyan férfiakat kell a képviselőházba küldeni, kikről meg vagyunk győződve, hogy egyházunk jó barátai, tömörülni kell és mindnyájunknak egy akaraton lenni, hogy a vezérszerepet ne engedjük kisiklani kezünkből. Mi képezzük nagy többségét ennek az országnak, azon kell tehát lennünk, hogy úgy a társadalomban, mint a megyék és az egész ország kormányzatában a keresztény elvek érvényesüljenek, mert ezek az elvek soha sem fognak zsarnokokat teremteni, hanem egyaránt óvják és védelmezik az egész nemzet lakosságának jogait. A vasárnap városunkban lefolyt tiltakozó gyűlésről tudósítónk a következőkben számol be: A szatmári katholikus kaszinó, katho- likus legényegylet és a Mária-kongregácziók meghívására rendkívül nagyszámú közönség jelent meg vasárnap este 6 órakor a Cecil- egylet nagy termében, hogy kifejezést adjon tiltakozásának azon sérelmek ellen, melyek az utóbbi időben a katholikus egyházat Francziaországban érték. Az egyesületek zászlóik alatt jelentek meg. Hat óra után pár perccel megérkezett a terembe dr. Bo- romisza Tibor püspök ur ő méltósága is s a gyűlés ezután mindjárt kezdetét is vette. Zahoránszky István, a katholikus kaszinó alel- nöke mondott rövid megnyitó beszédet, melyben pár szóval reámutatott a gyűlés céljára ; egyben pedig a gyűlést összehívó egyesületek vezetői és e közönség nevében felkérte gél tett eleget a kérésnek s elfoglalta az elnöki széket, saját szavai szerint leginkább azért, hogy gyönyörködjék az itt megnyilvánuló testvéri szeretetben. Ezután Tóth Mici kisasszony a nők Mária-kongregáciöjának felügyelőnője szavalt el csengő hangon s művészi előadással egy szép költeményt, melynek czime : „Ne bántsd a szentet“, — s mely egy szép hasonlatból indulva ki, azt példázza, hogy az egyház szent és csak maga jár rosszul az, aki bántani meri. Az elnöklő püspök ur a gyűlés nevében köszönetét fejezte ki a kisasszonynak szavalatáért s főpásztori áldását adta reá. Erre dr. Wolkenberg Alajos theologiai tanár tartotta meg a figyelmet mindvégig lebilincselő előadással szép beszédét, melynek szövege a következő : Méltóságod és főtisztelendö Püspök ur! Tisztelt Közönség ! Örvendve köszöntőm Szatmárnak katolikusait, a főpásztort, Méltóságodat az elnöki székben, apostoli igékkel ajakán, és a nyájat, mindnyájunkat nagy gondolatoknak, és ezt ma kiemelni kívánom, katolikus gondolatoknak munkájában. A gondolat, mely bennünket vezet, tisztelt közönség, az una sancta Ecclesiának, a mi egy és szent Egyházunknak gondolata, amelyben, mint a régi jó iró mondja, az egyesnek mindért, az összesnek ama sanyargatott egyetlen egyért síkra kell szállania. A mi gondolatunk a lelkiismeretek szabadsága, amelyeket Istentől adott hivatásuktól eltiltani, az utczára dobni, kultuszegyesületek börtöneibe zárni nem lehet. A mi gondolatunk a szent tulajdonnak gondolata, amelyet elrabolni nem szabad. És mivel a természetesen épül a természetfelettiség, mivel emberi jogok az alapjai az Egyház jogainak, az egyesülés természetes törvényeire támaszkodik a legtökéletesebb egyesület, az Anyaszentegyház: a mi gondolatunk a természetes és emberi jogoknak védelme, a természetfelettiség érvényesítése, az Egyház szent jogainak feltárása és azoknak hithű őrizése. Mindez abból az alkalomból, hogy Franciaországban megdöbbentő merényletek történnek az emberi jogok és az Egyháznak Istentől adott alkotmánya ellen. Erősen kisért a gondolat, tisztelt közönség, hogy a történelem géniuszát kövessem, ragyogó fáklyája mellett fürkészszem, érdéJoó László óra- és ékszer-üzletét 1906. évi május lió I-tőI a Giiyen József ur házába, a Szlávik Zsigmoiid ur üzlete m éllé helyeztem át a püspök ur ő méltóságát, hogy elnököljön a gyűlésen. A főpásztor készség
