Heti Szemle, 1907. (16. évfolyam, 1-52. szám)
1907-01-09 / 2. szám
XVI. évfolyam Szatmáp, 1907. január 9 3. szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre-------— — — — — 3 „ — Ne gyedévre — — — — — 1 „ 50 * Tanítóknak és kézmfiiparosoknak egy évre 4 korona Egyes szám ára 20 fillér. . E&y sérelem. A liberális uralomra nagyon kellemetlen volt mindiga kath. papság. Kellemetlen volt, mert nem helyeselte azt a gazdálkodást, melyet ezek a jó urak folytattak az ország rovására. Frontot képezett tehát czéljaiknak, melylyel mindig szemben találták magukat úgy a politikában, mint a társadalmi életben. A választások idején pedig egyes lelkes kath. papok tevékenysége valóságos veres posztó volt, tajtékzott miatta az egész liberális tábor. Pedig a papság magatartása nagyon helyes és természetes volt, hiszen olyan egyéneket nem támogathattak, kik nyilván az egyház ellenségeinek vallották magokat, nemcsak szóval, de tetteikkel is. Ezért aztán megkezdődött a hajsza a klérus ellen. Banális frázisok röpködtek a levegőben, melyeket a zsidó-liberális sajtó szórt szerteszét. Papnak a templomban a helye, a pap ne politizáljon, hanem tartsa a hátát és mozdulni se merjen, mikor a liberális pálezával rajta és egyházán elverik a port. Még olyanfélét is hangoztattak, hogy a papságot meg kell fosztani politikai jogának gyakorlásától. Szóval szerették volna teljesen békókba verni, hogy aztán szabadon garázdálkodhassanak az egyház és haza érdekei közt. Biz nem sikerült abban a formában, amint óhajtották. De mégis sikerült megalázni és bilincseket rakni kezére a hírhedt szószékparagrafussal, mely mintegy rendőri felügyelet alá helyezi a papságot s kiteszi annak a veszedelemnek, hogy peticzionális perekben igaztalanul és ártatlanul meghurczolják. Azt a szégyent, melylyel a szószékparagrafus sújtja, a klérus el nem viselheti. Minden papban van annyi intelligenczia és annyi fegyelmezettség, hogy a templomot kortes tanyának felhasználni nem fogja. A pap előtt szent hely az Isten háza, melyet irtóznék pártoskodás szinterévé tenni. És ha akadnának egyesek, kik megfeledkeznek magasztos hivatásokról és az Isten Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDRE. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY-SAJTÓ“ hajlékának rendeltetéséről, akkor is felettes hatóságuk utján kell, hogy bűnhődjenek, melyek mindenkor a legéberebb figyelemmel kisérik a lelkipásztorok működését. Hogy a pap általános elvi szempontból, az egyház és magyar haza közös érdekéből ne foglalkoz- hassék a szószéken választási kérdésekkel és ne hívhassa fel híveinek figyelmét, hogy olyan jelöltre ne szavazzanak, kik az egyháznak és a népnek ellenségei, — ezt követelni épen oly zsarnoki eljárás, mint az a törekvés volt, melylyel a klérust meg akarták fosztani szavazati jogától. A pap épen olyan állampolgár, mint bárki más, viseli a közterheket, minta többi adófizető polgárok. Ha ezeknek szabad propagándát csinálni anyagias érdekeik védelmére, miféle szabadelvű gondolkodás szerint lehet megfosztani ettől a jogától a papságot, mely sokkal magasztosabb érdekekből, az egyház és a haza közös érdekéből lép sorompóba. A kúriai bíráskodásról szóló törvény most kerül revisió alá a választási törvény megalkotásával. A helyzet a papságra nézve előnyösen változott, mert az a politikai párt került uralomra, melynek támogatásáért kapta meg a klérus a szájkosarat. Illő tehát, hogy a kormányzat most megmentse ezen lealázó helyzetéből s visszaadja szabadságát, mely minden állampolgárral közös. Ausztriában nem sikerült törvénybe iktatni a szószék- paragrafust a liberálisok minden erőlködése daczára. Szabad államban, szabad polgárok között nem lehet bilincsekbe verni egész osztályokat, melyeknek épen magasabb intelligencziájuknál fogva döntő befolyással kellene birniok a választási mozgalmak irányitásában. Francziaország jelen szomorú helyzete fényesen igazolja, hogy a klérusnak nem szabad magát távoltartani az országos mozgalmaktól, hanem minden alkalommal minden egyes tagja vegye ki a maga részét a küzdelemből, megmutatván, hogy oly számottevő A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyllttér sora 40 fillér. A lap meg’jeleuilí miuiien szerdán. testület, áínely riptkiil, sőt ellenére az országot ’"kormányozni nem lehet. Ha összedugott kézzel nézzük az eseményeket, ha még életjelt sem adunk magunkról, ha kitérünk a hatalom elől, midőn egyházunk érdekeit védelmezi kellene, természetes dolog, hogy senki sem vesz komolyan bennünket, s nem tekint olyan faktornak, melylyel az ország ügyeinek intézésénél számolni kell. Ellenben, ha az egész klérus összeáll, olyan falánkszot képez, melyen legnagyobb erőfeszítése daczára sem tud áttörni az ellenség. Erre van szükség, erre, hogy a klérus pozicziót és tekintélyt biztosítson magának, azért tiltakoznia kell minden oly törekvés elIIen, amely szabadságának korlátozására, vagy épen elkobzására irányul. Követeljük tehát hangosan úgy az országgyűlésen mint a sajtóban, hogy a választási törvényből a szószékparagrafus töröltessék. HÍREK. Tisztelettel kérjük azokat, kik előfizetési dijaikkal hátralékban vannak, szíveskedjenek azokat kiadóit ivatalunkba minél előbb beküldeni. Elnöknői jubileum. Gróf Károlyi Istvánná, szül. Csekonics Margit 25 év óta elnöknője a nagykárolyi jótékony nőegyesületnek, melynek felvirágoztatása érdekéből rendkivül sokat tett és fáradozott. A nőegylet a negyedszázados évfordulót méltóképen akarja megünnepelni s e czélból egy na- gyobbszabásu estélyt rendez, melybe bevonja Nagykároly és a vidék társadalmát. Nyugalomba vonuló főigazgató. Szieber Ede kassai tankerületi főigazgató ez év elején nyugalomba vonul. Bizonyára mindenki sajnálkozással veszi tudomásul az érdemekben gazdag főigazgató elhatározását, ki egész életét a tanitás és nevelés ügyének szentelve fáradhatatlan tevékenységgel működött az ifjú generáczió szellemi és erkölcsi színvonalának emelésén. Utódjául egy szent Benedek-rendi tanférfiut emlegetnek. Polgármesterválasztá6. A jövő hétfőn tartandó városi közgyűlés tölti be Szat- már város polgármesteri székét. A pályáJoó László óra- és ékszer-üzletét 1906. évi május lió 1-től a Gilyen József ur házába, a Szfiávik Zsigmondi ur üzlete mellé
