Heti Szemle, 1907. (16. évfolyam, 1-52. szám)

1907-02-13 / 7. szám

4 Szatmár, 1907. február 13. Uj templom. Debreczenben a gör. kath. hívek uj templomot akarnak építeni. Az alap már megvan az építés czéljaira, csak telket kért az egyház a várostól. A város át is engedett két telket, melyek a Sz. Anna-ut- czára néznek. Később azonban 'érv merült fel, hogy ne ilyen félreeső helyen, hanem a város előkelő pontján építtessék fel az uj templom, mely Debreczen egyik díszéül fog szolgálni. Megkereste tehát az egyház a vá­rost, hogy ez ügyben tárgyalásokat kezdjen. A város loyális bőkezűséggel gondoskodott a gör. kath. egyházról s a múlt pénteken gyü­lekezett vegyes bizottság abban állapodott meg, hogy az uj templom az Atilla-téren, a dohánybeváltóhivatal mellett építtessék fel. A gör. kath egyház visszadja a városnak a jelenlegi templom épületét, mely a Szappanos- utczán van, a templomépités czéljaira a Sz. Anna-utezán előbb kijelölt két telket a tu­lajdon jog fenntartása mellett átadja a város a gör. kath. egyháznak papilak és iskolaépület czéljaira. A gör. kath. egyház a részére át­adott telkekért értékkülönbözet fejében a vá­ros által megszavazott egyházi és iskolai segélyből 14 ezer koronát visszatérít a vá­rosnak. A megállapodásokat jegyzőkönyvbe foglalták, melyet a város a törvényhatósági közgyűléshez, az egyház Firczák Gyula mun­kácsi püspökhöz terjeszt fel jóváhagyás végett. A vegyes bizottságban a város részéről Kovács József polgármester, dr. Magoss György fő­ügyész, Roncsik Lajos főszámvevő, Aczél Géza főmérnök, az egyház részéről Bacsinszky Vladimir, Kerekes Géza, Csatth János dr. és Papp János esperes voltak jelen. Kaszinói estély. Tegnapelőtt, farsang hétfőjén este 6 órai kezdettel a katholikus kaszinó a Cecil-egylet nagytermében kitü­nően sikerült hangversenynyel egybekötött felolvasó estélyt rendezett. A műsor tartama alatt jelen volt főpásztorunk dr. Boromisza Tibor püspök is s nagy érdeklődéssel hallgatta végig a műsor egyes számait. Ott láttuk a nagy és előkelő közönség között Pemp Antal és Hehelein Károly praelátus-kanonokokat s Szabó István püspöki irodaigazgatót is. — A felolvasó szerepét ez este Orosz Alajos gim­náziumi tanár töltötte be, aki egy sok hu­morral és valóban rendkívül szellemesen megirt felolvasásban értekezett a „jelzőkének Szól a virág temetéseknél olyan sokat! — az emberi lélek összes erényeiről, hit és reményről, szeretet és hűségről, tisztelet és érdemről, együttérzés, vigasztalásról, minden mi szivünket indítja, temetéseknél és a síron ősi idők óta a virággal jut kifejezésre. Régi szokás, ránkszármazott nemes illem, mely mai kulturéletünkkel is szorosan van összekapcsolva. Csodának véljük, ha el­vétve a halottjelentések végén olvassuk „vi­rágajándékokat udvariasan kérünk mellőzni“. Milyen rideg, milyen visszataszító, milyen szívtelen hang ! Mintha a megboldogult a vi­rágot nem érdemelné! A legszebh, a legked­vesebb, mit a halottnak utolsó útjára búcsúz­tatóként adhatunk „udvariasan“ mellőzni kéretik — visszautasittatik ! Sejteni sem le­het, milyen gondolat fut végig mindenkin, hogy annak milyen fájdalmat okozunk, ki az elhunytnak szeretetének, hűségének vagy tiszteletének jelét akarta kísérőnek adni! A virágok jelentősége, magas szimbóluma tartsa vissza a hátramaradottakat a megboldogultat utolsó ékességétől megfosztani, mert áll a régi és örökké igaz mondat: „Hol sok a sze­retet az életben, ott sok a virág a halálban.“ nyelvünkben való helytelen vagy érdekes használatáról. Az általános tetszést keltő, élvezetes felolvasás után a műsornak egy nagyon bájos pontja következett. Varjú Ibolyka urleány adta elő a „Bakfis“ cimü monológot. Nálánál aranyosabb bakfist igazán képzelni is alig lehetett. Sikerének titka már meg­nyerő, kedves egyéniségében is bennerejlett ugyan, de nemcsak nagyon ügyesen s kedve­sen mondta el a monológot, hanem olyan biztonsággal s alakitó képességgel, hogy el lehet róla mondani, hogy mint fiatal leányka is városunk legjobb műkedvelői közzé tartozik. Minden tekintetben sikerült szereplését a közönségnek hosszas, szűnni alig akaró tapsa kisérte. A következő szám Hadady Er­zsiké urleány cimbalomjátéka volt. Játékának szépségét és sikerét eléggé bizonyítja az, hogy a közönség tapsaira még ráadást is kellett játszania. Végezetül „A sógor“ cimü mulatságos egyfelvonásos bohózatot adták elő, melyet dr. Fodor Gyula igen szépen for­dított le németből. A szereplők : Jánossy Ma­riska és Szentgyöryyi Ella urleányok, valamint Haller Ferencz, Csomay Győző, Hofmann .Jó­zsef, Oláh Miklós és Fábián Lajos urak mind­nyájan kitünően megállották helyüket s nagy­ban hozzájárultak az előadás sikeréhez. — Műsor után a katholikus kaszinó helyisé­geiben társas szórakozás s hajnalig tartó tánc volt. Szatmárvármegye monográfiája. Ismeretes, hogy most készül a vármegye és a területén fekvő városok monográfiája. A szervező és adatgyűjtő munkálatokat Vende Aladár szerkesztő már hat hónap óta foly­tatja a vármegye területén és e munkálatok most már befejezésükhöz közelednek. Az e nagyszabású munkánál közreműködő helyi szakírók névsora a következő: Nagykároly­ban ; Péchy László, műszaki tanácsos, dr. Kovács Dezső ügyvéd, dr. Schönpflug Béla orvos, Berey József lelkész, Domahidy István birtokos, Gorzó Bertalan levéltáros. — Szat- máron : Bakcsy Gergely ref. főgimn. igazgató, Bodnár György kir. tanfelügyelő, Domahidy Sándor a gaz. egylet elnöke, Fechtel János, Fodor Gyula, Hantz Jenő tanárok, Thurner Albert pénzintézeti tisztiviselő, Novák városi főszámvevő, Bartha Kálmán tanácsos, Fo­dor György levéltárnok stb. Felsőbányán: Farkas Jenő polgármester és Miinich taná­csosok és végre Nagybányán : Oblatek Béla bányatanácsos, Szellemy Géza kerületi bá­nyafőmérnök, Stoll Béla ügyvéd, Schönherr Sándor m. kir. főerdész és Égly Mihály fő­jegyző. Ez az egész névsor azonban még a szükséghez képest ki fog egészittetni. A nagykárolyi „Oltáregyesület“ IV. cyclusának III. felolvasó estélye fénye­sen sikerült. A szép számmal megjelent előkelő közönség igen jól mulatott Kerekes Annuska urleány előadásán, ki a „Bálután“ monológot interpretálta igen ügyesen és igazi élvezettel hallgatta a már oly előnyösen is­mert Wolkenberg Alajos dr. szabad előadását a krisztusi lélekről és szeretetről. Vitek Ká­roly harmonium játéka (Reinhard Sonatina I-II.) egy igen képzett és gyakorlott mester játékának hatásával volt a hallgatóságra, mig az „Egérke“ ez. színdarabban Hetey Blanka és Juhász Ernő vivták ki maguknak a kö­zönség elismerését ügyes fellépésükkel és kifogástalan alakításukkal. A Kölcsey-kör matinéja 17-én lesz a következő műsorral: 1) Felolvasást tart Jordán Sándor dr. ur. 2.) a. F. Paolo Posti „Vorrei Morir“ b.) Lányi E. „Egy sir“, énekli Ticsinszkyné Obholczer Margit úrasszony, zon­____„HETI SZEMLE“ _ go rán kiséri Wittek Károly ur. 3.) Zöldi Márton „A hangsúly“ monolog, előadja Li­ter át y Ilonka urleány. 4.) a.) Chopin „Ber- cense“ : b.) Liszt „Liebestraum; c.) Chopin „Valse“ (as dur) zongorán játssza Tanódi Endre dr. ur. A nagyecsedi „női-kör", mely a tár­sadalmi élet fellendítését és a jótékonyság erényét irta fel zászlajára, f. hó 10. én saját pénztára javára fényesen sikerült tánezmu- latságot rendezett, melyen a nagy környék szine-java megjelent, Az estély ily fényes sikerében az oroszlánrész a női kör lelkes elnöknőjét Berey Józsefné úrnőt, — Fintha Sándorné és Orosz Istvánná úrnőket illeti, kik fáratságot nem ismerve vezették a ren­dezés nehéz munkáját, hogy felejthetetlenné tegyék ez estélyt és hogy a jótékonyság fil­léreit szaporítsák. Mező-Petriben a de Laszálli ifjúsági- egylet hatheti fáradságos munkának szépen megtermett gyümölcsét, sikeres eredményét mutatta be folyó hó 10-én este az egyleti tágas helyiségben. Az egylet erőteljesen halad az önművelődés utján s azért időközönkint műkedvelő előadásokat is szokott tartani. A farsang hangulatának megfelelően most víg­játékot választott Szigligetinek 3 felvonásos „Liliomfi“-át. A szereplő személyeket kreál­ták a következők: Szilvái professor Móhr János, Camilla Vonház Katicza, Mariska Mohrlut Rózsika, Liliomfi Vonház Mátyás egyleti titkár, Szellemű Popovits József e. könyvtáros, Schwartz Meholi János e. jegyző, Adolf fia Mózer János e. pénztáros, Kányái fogadós Bárt Mátyás e. elnök, Erzsi leánya Vonház Juliska, Gyuri pinezér Tempfli Fe­rencz e. alelnök. Szomszédasszony Vonház Katicza, Szolgáló Tempfli Etelka. A szereplők mind derekasan megállották helyüket a jelen­levő szépszámú közönség őszinte örömére: de különösen is ki kell emelnünk a Vonház test­véreket, akik játékukkal a legkéuyesebb ízlést is ki tudják elégíteni mindenkor. Az előadás kezdeményezése, szervezése és rendezése Szűcs János káplán fáradtságot nem ismerő mun­kásságát dicséri, aki még a sikerült előadást a jó plébános, Brázay János felszólítására és jóvoltából egy igen érdekes és tanulságos j mutatványnyal toldott meg. A plébános által már régebben ajándékozott Szkioptikon segít­ségével Budapest Székesfőváros és hazánk néprajzi viszonyai lettek bemutatva 50—00 vetített képben. Isten fizesse meg a jó plébá­nos ur áldozatkészségét és népe iránt való önzetlen szeretetét. A szépszámú közönség megelégedéssel s a legközelebbi viszontlátás reményével hagyta el az egyleti helyiséget, amelyben félhat órától 9-ig élvezett. A szinérváraljai rém. kath. legény- egylet folyó hó 3-án igen sikerült farsangi estélyt rendezett. Úri és polgári körből a leg­díszesebb közönség töltötte be a Korona-szálló disztermét, hol derült jókedvben, nemes szó­rakozásban töltötte idejét. Kiváló élvezetet s a leghasznosabb ismereteket nyújtotta dr. Kovács Gyula nőképezdei igazgató előadása, melyben érdekes szavakkal, vetített képekkel norvégiai útját, az éjféli napot mutatta be* Az egész közönség háláját, elismerését fejezik ki e sorok a kedvesen látott vendégnek az élvezetes perczekért. Vig hangulatra derítet­ték a közönséget Reiter Mariska és Nagy Mariska kisasszonyok s a többi műkedvelők jóizü Szavalataikkal, ügyeseu előadott mulat­ságos jeleneteikkel. Vidám táncz fejezte be a kedélyes estélyt, mely a késő órákig tartott. Az első négyest ötven pár lejtette. Az egylet nemes czélját szives adományaikkal támogat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom