Heti Szemle, 1907. (16. évfolyam, 1-52. szám)

1907-01-02 / 1. szám

6 „HETI SZEMLE Szatmár, 1907. január 2. ben, valamint a gróf Károlyi Imre felső- remetei uradalmában már eddig is oly szám­ban mutatkoztak és a hasznos vadállomány­ban oly károkat okoztak, hogy a vármegye alispánja az érdekelt vadászati tulajdonosok kérelmére, e vérengző vadaknak méreggel való pusztítására az engedélyt megadta. Az iparos özvegyének jogai. A ke­reskedelmi miuiszter kimondotta, hogy az iparos özvegye uj iparigazolvány váltására nem kötelezhető, az özvegyi jogon megkezdett iparűzés pedig szerzett jogot képez, amelynek hatályát a törvény nem korlátozza az özvegyi tartamra és ennélfogva ilyen módon szerzett iparűzési jog újabb férjhezmenetel következ­tében sem szűnik meg. Kimondotta továbbá, hogy miután az iparos özvegye a fent érin­tett törvényszakasz értelmében uj iparigazol­vány váltására nem kötelezhető, ennélfogva férje árulási helyére azaz arra a helyre, a mely a néhai férj iparigazolványának megfe­lel, igényt tarthat, feltéve, hogy férje iparát folytatja. Szőlőoltványok, minden faj- és leg­kiválóbb minőségben a legolcsóbb árban ren­delhetők a lelkiismeretesen és szakszerűen kezelt „Millenium-telep*~nél Nagyőszön, To- rontál megye, mely minden érdeklődőnek mümellékletekkel ellátott magyar vagy né­met vagy román vagy szerb nyelvű főár­jegyzékét ingyen és bérmentve küldi. Eladó borkészleteket nagymennyiség­ben tart nyilván a Szatmái megyei Gazdasági Egylet titkári hivatala (Szatmár, Verbőci-utca 5.), ugyanott minta-üvegek is rendelkezésre állanak. Mindnyájunknak el kell menni Szat- máron a piaczra, dr. Lengyel Márton ur há­zába, Deák-tér 9. szám, a Pannónia és Vajda üzlete mellé, mert oda lettáthelyezveaNÉHMA kávé-, tea-, rum kizárólagos üzlete. Színház. Szombaton deczember 22-én premier gyanánt egy énekes népszínműnek nevezett valamit játszottak, amit „Helyre asszony és a Bocskay hajdu„ czimen Kada Elek férceit össze. A darab a török hódoltság idejében történik s kegyetlen rosszasága tényleg hi­vatva van eszünkbe juttatni a török hódolt­ság szomorú napjait. A darabról elég ennyit mondani. A szereplők közül Fábián Linka, Barna Mariska, Váradi, Pcterdi és Tisztái jó játékkal igyekeztek megmenteni a darabot. Hogy a súgóra különösen a férfi tagok ezúttal is na­gyon hallgattak, tekintve a darabot, nem ve­szem rossz néven. Legkitűnőbb volt ez este Tihanyi, ki egy jelentéktelen epizódszerepben pompásan alakított. Vasárnap ismét a „Helyre asszony“ előadása untatta a közönséget. Hétfőn d. u. félhelyárral jó előadásban „Bob herczeg“ került színre, kedden délu­tán pedig „Ocskay brigadéros.“ Az utóbbi darabban Kiss Miklós a czimszerepet a ren­des délutáni nívótól eltérő buzgósággal és sikerrel játszotta. Kedden este az idényben másodszor a „Vig özvegyet“ játszották telt ház előtt. Szerdán bemutató előadás gyanánt dr. Major Simonnak „Ipám uram“ cimü nép­színművét adták. A darab elég érdekes mo­tívumokon épült fel s általában arról tanús­kodik, hogy a szerző ismeri a színpadi ha­tás titkait. Kár, hogy a jellemek megrajzo­lásában nem mindig elég biztos kézzel dol­gozik a szerző, de müve ennek daczára is figyelemreméltó alkotás. — A főbb szerepek kreálói játékukkal általában igyekeztek meg­felelni a szerző intenczióinak. Csütörtökön Laufs és Kraatz mulatsá­gos vigjátéka „A páholy“ volt műsoron. A szereposztás azt a benyomást kelthette, hogy talán egy kalapból huzgálták ki a neveket, melyik szerepet kinek adják; — igy bizony az előadás gyönge volt, de hát ezt a mulatsá­gos darabot elrontani talán készakarva sem lehet. — A szereplők közül Tihanyi (Csíz Pepi) messze kiemelkedett tökéletes játéká­val. Kiss Miklós (Hidas) elég jó volt. Tisztái (Dinszki) és Tábori (Lipóczi) hálás szerepeik iránt hálátlanok voltak. Palodánn nagyszerű komikus szerepe egy kardalosnak, Röszeghy Károlynak jutott: — róla mégis el kell is­merni, hogy játéka a kardalosi nívón felül állott. Pénteken „Gül Babát“ játszották zóna­előadásban. Ezúttal Ali basát Kiss Miklós, Zülfikárt pedig Barna Andor játszotta. — Az utóbbinál állandóan meg is maradhatna ez a szerep: — jól alakította. Szombaton volt Porzsolt Kálmán uj színmüvének „Az asszonynak“ bemutató elő­adása. A színmű újabb magyar irodalmunk jobb alkotásai közé tartozik. Hatásos jelene­tek és szellemes dialógok tarkítják a dara­bot, amely tetszetős formában igyekszik régi problémákat uj és minden tekintetben ere­deti világításban tüntetni fel. A darab érde­kes, olykor izgató, ha nem is mindig való­színű jelenetei nagy virtuozitással vannak megírva s állandóan le tudják kötni a néző figyelmét. A darab megoldásáról, végjelene­téről szubjektív nézetem az, hogy ahhoz úgy a valószínűség, mint a költői igazság­szolgáltatás tekintetéből sok szó férhet: — de maga a darab ennek daczára is megér­demli az érdeklődést, annál inkább, mert határozottan önálló, semmiféle irót vagy irányt nem utánzó alkotás. A czimszerepet Jászai Olga szép siker­rel játszotta. Játéka, mint rendesen, ezúttal is intelligens volt s szerepének minden rész­letét kidolgozó volt. Különben őt szép és hajlékony orgánuma s öntudatos alakítása is képessé teszi igazi sikerekre. — Ezen dicsé­retek mellett is meg kell jegyezni, hogy szerepét mégsem fogta fel minden .'részében helyesen: — igy p. o. a harmadik felvonás végén természetszerű belső felindulásának nagyon is hevesen adott külső kifejezést: — lehetetlen, hogy a szembetűnő kitörésre; a férj észre ne venné, hogy gyanúja alapos)volt. — Ennek a jelenésnek más felfogását különö­sen is figyelmébe ajánljuk: — s ha itt kor­rigálja játékát, alakítása körülbelül tökéletes lesz. Báthori Mariska (Etel) az igazi művé­szet természetességével hatott s aratta ezúttal szatmári megérdemelt szép sikerei közül ta­lán a legmegérdemeltebbet. Kiss Miklós (Pethő) játéka szinte folyton fejlődik s mindinkább kielégíti közönségünk igényeit Tihanyi (Ta- bajdi) elég sikeresen játszotta a nem neki való szerepet. Barna (Gyöngyösi) játéka már inkább kifogás alá esik. Még egy pár sort akarok Írni. A múlt héten többször történt meg, hogy egy-egy színész az utolsó napon „ugrott he“ valame­lyik szerepbe s ennek daczára nem alakított rosszabbnl, amint máskor szokott. — Ebből azt lehet következtetni, hogy színészeink más­kor sem forditnak általában nagy gondot a szerepeikre : — ezért aztán a szatmári szín­háznak valóságos speciálitása a nagyhangú súgó. Szerkesztői üzenet. Szatm. Gazd. Egyesület. Hozzánk elkésve érkezett, mert lapunk a karácsonyi ünnepek miatt már hétfőn megjelent, egyéb­iránt a Gazdák Lapja nyomán adtunk róla tudósítást. Előfizetőinknek. Megtörténik néha, hogy a postán lapunk egyes számairól le­szakad a czimszalag, s a lap visszaérkezik hozzánk. Természetesen mi nem tud­hatjuk, kinek a lapjáról esett le a czimsza­lag, igy nincs módunkban utólag megküldeni. Azért ha előfizetőink közül valaki a lapot nem kapná meg, legyen szives azt kiadóhi­vatalunkkal egy levelező lapon tudatni. „Pázmány-sajtó“ (Püspöki nyomda) Szatmár. PÁLYÁZAT A mátészalkai róm. kath. kántorta- nitói állásra pályázat hirdettetik. Jövedelme : kényelmes lakás, melléképületek és negyed­hold kerten kivől Szatmárról az alapítványi pénztárból 120 korona; 12 kath.1 hold föld, melynek évi haszonbére 360 kor., legeltetési jog illetéke 16 kor., tandíjból 122 kor., pár­bérből 156 kor; stólából és misékből 50 ko­rona ; államsegélyből 172 korona. — E jöve­delemért köteles a kántori teendőket s bei- rott tankötelesek tanítását lelkkiismeretesen és pontosan végezni. — Mindenféle adót s igy az ártéradót is haszonélvező fizeti. Ok­mányokkal felszerelt kérvények 1907 január 15.-én főtisztelendő Vanyek Ferencz es­peres úrhoz Fehér-Gyarmatra küldendők. — A választás január 23-án lesz, melyre pályá­zók ének és zenében való jártasságuk meg- birálhatása czéljából személyesen megjelenni tartoznak. Az állás a megválasztás után azon­nal elfoglandó. Vadász Ág’oston rk. plébános. •Megjegyeztetik, hogy a megválasztott a hívek tetszésére végzett kántori és tanítói teendők teljesítése esetében nemeslelkü adazoktól évenkint 150 korona külön tiszteletdijban részesül. KÖSZVÉHY ÉS CSUZ, I hát- és keresztcsont fájdalmaknál külső I meghűléseknél, tagszaggatásoknál, bé- | nnlásoknál, ficamoknál, stb rokonban- ■ talmaknál bámulatosan jó gyógyhatá- if sónak bizonyult a BOROSTYÁN SZESZ, mely egyszersmind kitűnő erősitószer É| minden megerőltetés után és óvszer ||| I a föntemlitett bajok ellen, nélkülöz- 13 hetetlen házi gyógyszer, legjobb fáj- k| dalom csilapitó bedörzsölő|szer, mely so- kak által kitűnő sikerrel lett kipróbálva. | 1 üveg* ára 1 korona. Kapható a készítőnél : RAJZINGER SÁNDOR gyógyszertárá­ban Szatmáron, Árpád-utcza 24. sz. HIRDETÉSEK felvétetnek a kiadóhivatalban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom