Heti Szemle, 1907. (16. évfolyam, 1-52. szám)
1907-02-06 / 6. szám
4 HETI SZEMLE Szatmár, 1907. február 6. háza. tagjának, ki jelenleg a nyitrai zárda főnöknője, 50 évi buzgó és sikeres működése elismeréséül a koronás aranyérdemkeresztet adományozta. A legfelsőbb kitüntetésben részesült főnöknő e hó 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján töltötte be szerzetesnői működésének 50-ik esztendejét. Nehéz, küzdelmes pályáját a szebbnél szebb sikerek egész hoszu láncolata alkotja. Minden városban, ahol megfordult, a gondjaira bízottak tisztelete és hálája, a nagyközönség nagyrabecsülése és szeretető környezte. A királyi elismerésen kívül mi sem tanúskodik jobban érdemei mellett, mint ama lelkesedés, mely- lyel a jelenleg vezetése alatt álló nyitrai intézet és társadalom jubileumát ünnepelte. Az elemi iskola 50 szegény gyermeket öltöztetett fel, az internátus növendékei 200 koronát adtak össze misealapitványra, melynek kamataiból éven kint két szent mise fog mondatni a főnöknő lelkiüdveért. A nyitrai papság és társadalom adományaiból 1500 korona gyűlt össze, melyből a leányiskola szegénysorsu tanulói részére ösztöndíj alapot létesítettek. Ez az áldozatos jótékonyság, mely 50 éves pályafutását jelölni fogja a késő utódok előtt, bizonyára a legszebb és a legkedvesebb jutalom neki, melyet valaha vágyott vagy óhajtott elnyerni. Az érdemes főnöknő rövid életrajzát következőkben adjuk; Pest- megyében született Tasson, 1841. febr. 2-án. Még nem volt egy éves, midőn édes atyját elveszítette. Anyja gondjai alatt növekedett 8 éves koráig, midőn Pestre került nagyanyjához, ki a szabadságharcz napjaiban egyike volt a magyar nők ama típusainak, kikről magasztalólag emlékezik a történelem. Ettől tanulta meg a fiatal leányka azt a lángoló honszerelmet, mely ma is karakterizálja. Szive óhaját követve 1857. febr. 2-án belépett az irgalmas nővérek kongregácziójába, s ezen időtől fogva állandó tevékenységben volt előbb a morvaországi Mezeritsen, majd Budapesten a Terézvárosban, később Kaposvárott és Mária Nosztrán, utóbb a budapesti Ranolder intézetben. Itt már helyettes főnőknő volt. Midőn Szobon Luczenbacher Pálné 1885-ben leánynevelő intézetet alapított, Borbély Saroltáiéit annak az első főnöknője. Gondjai alatt az intézet felvirágzott. Itt 1894-ig maradt, midőn a budapesti szent István-kórházba rendelték. Félévvel később már a nyitrai ház íőnöknője lett. Itt az alakulófélben levő polgári leányiskola létesítésénél és szervezésénél elévülhetetlen érdemei vannak. Az iskolával összekötött internátus az ő keze alatt a Felvidék leglátogatottabb nevelőintézetévé fejlődött. Rend, tisztaság, alapos, lelkiismeretes oktatás és gyöngéd anyai gondosság képezik ismertető jeleit. Egy évvel ezelőtt a tartományi főnöknő mellé rendelték első assistensnőnek, de ezt az állást, mely sok utazást tesz szükségessé, előhaladott kora miatt csak néhány hónapig tölhette be. Ismét visszament, ahova visszavágyott, — Nyitrára s a hol úgy a növendéksereg, mint a társadalom kitörő örömmel fogadta. Jó szivének fő jellemvonása, hogy nagyon szereti a szegényeket. Ezek gondoskodásának kiváló tárgyát képezik. Sőt nagy azoknak a házi, szemérmes szegényeknek a száma, kik a jólelkü főnöknő nélkül képtelenek volnának megélni. íme ilyen angyalai az irgalmasnővérek annak a társadalomnak, melybe őket az Isteni Gondviselés helyezte, páratlan önfeláldozásuk méltán megérdemli, hogy a legnagyobb tisztelettel hajoljon meg előttük mindéuki. Az uj megyei főorvos. Eldöntött dolognak tekinthető, hogy a főispán dr. Aaron Sándor nagykárolyi körorvost fogja kinevezni a megye uj főorvosának. Anynyira biztosra veszik ezt, hogy dr Aaron utódjának személyére nézve már erősen folynak nemcsak a kombinácziók, de az agitácziók is, noha a főorvosi állásra hirdetett pályázati határidő csak e hó 16-án fog lejárni. Az állás végleges betöltéséig ugyanis a főispán őt helyettesitette. Gyászhir. Egyházmegyénknek egy érdemekben gazdag papja halt el a múlt csütörtökön Lédeczy Adorján kiérdemült lelkész személyében, ki csaknem íélszázadon keresztül odaadással munkálkodott az lTr szőllőjében. Született 1839. július 14-én, 1862- ben a szent Ferenczrendi szerzetbe lépett, 1871-77-ig mint segédlelkész működött Ung- váron, Pálóczon, Nagybereznán, 1877-ben a munkácsi fegyház lelkésze lett, 1895-ben tövisfalvai lelkész, 1900-ben felvétette magát az egyházmegye kötelékébe, 1903-ban helyi káplán lett Csapon, de előhaladott kora miatt nemsokára nyugalomba lépett, s azóta Mun- káeson töltötte élete napjait. A beregi espe- resi kerület papsága gyászjelentésben tudatja halálát, mely következőleg szól: A beregi fő- espercsi kerület papsága fájdalommal jelenti, hogy szeretett társa tisztelendő Lédeczy Adorján kiérdemült rk. lelkész élete 68-ik, áldozópapságának 45-ik évében hosszas szenvedés és a szentségek többszöri ájtatos felvétele után f. évi január 31-én délelőtt 10 órakor — Munkácson — az Urban elhunyt. Temetése február hó 2-án délután 3 órakor lesz a róm. kath. templomból. A megboldogult lelki üdvéért az engesztelő szent miseáldozat február hó 1-én lesz a munkácsi róm. kath. templomban. Munkács, 1907. évi január hó 31. Requiescat in pace. —- Gregorovics Kálmán, az ugocsamegyei Nagycsongova gör. kath. lelkésze Budapesten életének 62-ik, áldozó papságának és boldog házasságának 32-ik évében gyamorrákban elhalt. Operáltatni ment magát, de már elkésett vele. Hült tetemeit Nagycsongován temették el őszinte részvét mellett. A boldogult egész Ugocsá- han közkedveltségnek örvendő férfiú volt.— Fekete Ernő munkácsi állami iskolai tanító leánya, Margitka a múlt szerdán éjjeli 12 órakor, életének 20-ik évében szüleinek nagy bánatára hosszas szenvedés után elhalt. Lelkészi kinevezések. Firczák Gyula munkácsi püspök Rácz Viktor hodászi helyettes lelkészt Gebére, Molnár István kátoji helyettes lelkészt Hodászra nevezte ki helyettes lelkésznek. Főorvosi kinevezés. Ungmegyében üresedésben volt tiszti főorvosi állásra a főispán Gulácsy Árpád perecsenyi járásorvost, tb. főorvost nevezte ki. Hymen. Jármy Lajos földbirtokos a napokban esküdött örök hűséget Újhelyi Irén gorondi gör. kath. lelkész leányának, Erzsikének. — Tihanyi Vilmos, színtársulatunk bon- vivánt színésze jegyet váltott Komáromi Gizi énekesnővel. — Szarka Imre zilahi pénzügyi fogalmazó, tart. honvédhadnagy f. hó 2.-án tartotta élj egyzésétvárosunkban Markó Ella urleánnval, Markó Vendel volt m.-szigeti pénzügyi számviszgáló özvegyének bájos leányával. Szerkesztőváltozás. Kunéry Kálmán, a Szatmármegyei Közlöny felelős szerkesztője megvált nevezett lap szerkesztésétől, mivel a kiadók politikai iránj'ával nem értettek egyet. Kunéra a koaliczió hive volt. A lap szerkesztését dr. Antal István ügyvéd vette át. Kilépett vezérlőbizottsági tagok. Gózner Elék dr. és Vetzák Ede dr. a Nagykárolyban megjelenő „Szatmárvármegye“ czimü lap vezérlőbizottságából kiléptpk. Társulati fölavatás. Az irgalmas nővérek szatmári anyaházában fennálló Mária- társulat Gyertyaszentelő-Boldogasszony napján ülte meg a cimünnepet és ugyanekkor avatott föl uj tagokká 29 jelöltet. Az önmagában is kedves ünnepséget nagyban emelte azon körülmény, hogy a fölavatási egész szertartást püspök ur ő méltósága végezte. Az oktató s egyúttal buzdító szent beszédnek minden mondata szívből jött és szivhez szólott. E nap nagy jelentőségű nemcsak az uj fölavatottaknak, hanem az egész Mária-társu- latnak életében is, mert az egyházmegye bölcs, jóságos és fáradságtól vissza nem riadó főpásztora az ő magas tekintélyével mintegy megpecsételte azt az igazságot, hogy különösen a női ifjúság nemes és szükséges idealizmusának igen hathatós eszköze a legnagyobb nőnek, az istenanyának társas tisztelete. Jegyzőválasztás. Giródtótfaluban a múlt csütörtökön volt a jegyzőválasztás. Két jelölt állott egymással szemben, Eperjessy Mihály és Gabányi Sándor. Mindakettőnek erős pártja volt. A választáson egyforma 34—34 szavazatot kaptak. A szavazás után Gabányi visszalépett, mire az elnöklő szolga- biró Eperjessyt megválasztott jegyzőnek jelentette ki. Tanítói kinevezés. A vallás és közoktatási miniszter Kellyér Pál okleveles tanítót, a helybeli tanitóképzőintézet volt növendékét a bodófalvi állami elemi népiskolához rendes tanítónak, — a földmivelési miniszter Rátz Pál gazdasági gyakornokot Alsóvereczke székhelylyel m. kir. földmives- iskolai segédtanítónak neyezte ki. Plébániaalapitás. A szatmárhegyi gör. kath, egyház a rézteleki plébánia fiókegyházát képezi. Szatmár város a hegyen önálló gör. kath. plébániát akar alapítani, azért megkereste a nagyváradi püspökséget, hogy ez ügyben teljhatalmú megbízottat küldjön ki, mert a személyes tárgyalás gyorsabb és biztosabb elintézésre vezethet. A kath. kaszinó febr. hó 11-én farsang hétfőjén este 6 órakor a Czeczil-egylet hangversenytermében felolvasó estét tart a köv. műsorral: 1. Felolvasás tartja Orosz Alajos ur. 2. Bakfis. Monológ, előadja Varjú Ibolyka k. a. 3. Czimbalmon játszik Hadady Erzsiké k. a. 4. A sógor. Magyarított bohózat 1 felvonásban. Rendező Haller Ferencz ur. Szereplők : Sebestyén Lajos Csomay Győző ur, Végh Mátyás Hoffmann József ur, Dorottya, leánya Szentgyörgyi Ella k. a. Gyüszü és Cserép, lakók Sebestyén házában Oláh Miklós és Fábián Lajos urak, Miska, Sebestyén inasa Haller Eerencz ur, Böske, a húga Joó László óra- és ékszer-üzletét 1906. évi május hó 1—tői a Gilyen József ur házába, a SzKávik Zsig'mond ur üzlete ást éllé
