Heti Szemle, 1907. (16. évfolyam, 1-52. szám)

1907-10-23 / 43. szám

Szatmár, 1907. október 23. HETI SZEMLE 3 hogy a gyűlölt Ausztriával akarunk konspi- rálni. Nekünk semmi közünk Luegerhez, sem Ausztriához, mi a magyar haza ellenségeit látjuk mindenben a mi német, mi hazafias alapon akarunk és fogunk működni, állan­dóan szemünk előtt fog lebegni a magyar haza iránti kötelességünk. Vérrel szerezték meg őseink e darab földet, mi is, ha kell, vérünk árán fogjuk az megvédelmezni úgy a kül, mint a belellenséggel szemben. Zász­lónkra a vallásosság és hazafiság van Írva a nélkül, hogy bármely felekezetbeli egyén vallási meggyőződését kifogásolnék. Mi nem a felekezeti türelmetlenséget irtuk zászlónkra, hanem a különböző felekezetekhez tartozó egyének vallásának ápolását, mert a nem­zetközi szocziáldemokrata párt nemcsak a kat- holikus vallásnak, hanem minden vallásnak hadat üzent, már pedig akinek sem hazája, sem vallása nincs, az nem lehet becsületes polgára a társadalomnak. Fájdalommal említi meg Biky Károly esperes ur kirohanását a kér. szocziális egyesület ellen, aki azt mondta a 48-as párt egyik értekezletén: „tiltsátok el küszöbötök­ről a hamis prófétákat.“ Ez a kirohanás ke­resztény pap szájáról hangzott el, ami fáj­dalommal tölti el a szólót, de biztosítja ar­ról Biky esperes urat, hogy ha ő lett volna az, aki Szatmáron kér. szocziális egyesületet szervez, daczára, hogy katholikus pap, olda­lára állott volna az esperes urnák és részt kért volna a munkából. De úgy látja ezút­tal, hogy az esperes hazafiságánál sokkal nagyobb a katholikusok iránt táplált gyű­lölete. A hallgatóság szűnni nem akaró zajos helyesléssel kisérte Zahoránszky István be­szédét, aki remek vonásokban ecsetelte a szociáldemokraták működését, a munkások és munkaadók bajait s az ezeknek javítására szolgáló eszközöket. Majd az alapszabálytervezet olvastatott fel, végül pedig a következő határozati javas­latot fogadták el egyhangúlag: Kimondja a mai értekezlet, hogy szük­ségesnek tartja a kér. szociális egyesület meg­alakítását és felkéri a szervezőket, hogy mi­előbb hívjanak egybe alakuló közgyűlést, e gyűlésről értesítsék a budapesti központi orsz. kér. szocziális egyesületet, hogy az ala­kuló közgyűlésen képviseltesse magát. Ezután Sziics János kádár iparos emel­kedett szólásra és tömör szép beszédben mondott köszönetét úgy Polónyi Albertnek, a szatmári kér. szociális egyesület első har- czosának, valamint Zahoránszky Istvánnak, az eszme lelkes támogatójának. Régen kel­lett voltra ezt az egyesületet — úgymond — megcsinálni, de ugylátszik csak akkor esz­méltünk fel, amikor a baj már teljesen nya­kunkba szakadl. O volt az, aki annak idején lelkes támogatója volt a nemzetközi szocziálde­mokrata pártnak, de belátta, hogy a szabad­ság, egyenlőség, testvériség szép eszméit sárba tiporták az álpróféták ; undorral fordul el ma tőlük és Ígéri, hogy ezt az igazi szo­cziális egyesületet, ahogy csak erejéből kite­lik, támogatni fogja. Lelkes éljenzés kisérte szavait. Az elnök záró szava után a kér. szo­cziális egyesület első értekezlete lelkes han­gulatban oszlott szét. i I E £ K. Személyi hír. Ő Méltósága a püspök ur hétfőn a reggeli vonattal Budapestre utazott, hogy a holnap tartandó püspöki konferen- czián részt vegyen. Kitüntetett ezredes. Ő Felsége a ki­rály Nemes Ede ezredesnek a III. osztályú vaskoronarendet adományozta. Uj kamarás. Ő felsége a király Szent- iványi Tibor I. huszárezredbeli hadnagyot, vármegyénk fiát cs. és kir. kamarásnak ne­vezte ki. Nyugalmazott ezredes. Módrusi Cind- ric János cs. és kir. alezredes, az 5. gyalog­ezred hadkiegészítő és pótkeret zászlóalj pa­rancsnoka e hó 1-ével nyugalomba vonult s a napokban városunkból Pozsonyba költözik. Hymen. Rundt József m. kir. honvéd­százados vasárnap esküdött örök hűséget városunkban Miklusovszky Antal mészáros iparos, városi bizottsági tag leányának, Ilon­kának. — Az ifjú pár hót év előtt ülte el­jegyzését, hét év óta ezer akadály gördült frigyök elé, végre is a kipróbált hűség öröm­mel ünnepelte diadalát. A boldog jegyesekre Tóth József képz. tanár adott áldást; a szer­tartás alatt Mondik Endre tanító orgonajátéka s kedves éneke fokozta a fényes násznép áhítatát. — Császy Bálint helybeli lakos je­gyet váltott Horváth Ákos földbirtokos leá­nyával, Saroltával Deésen.— Frank Ferencz, a Szatmári Bank részvénytársaság főköny­velője jegyet váltott Silberstein László nyír­egyházi nagykereskedő leányával, Szerénával. — Borbás Géza nagybányai állami főgim­náziumi rendes tanár jegyet váltott néhai Penthy Albert m. kir. íőerdész leányával, Piroskával. — Hoffmann Romeo holnap es­küszik örök hűséget a székesegyházban Lengyel Imre kereskedő leányának, Angela kisasszonynak. Tanári kinevezés. A v. és k. minisz­ter a munkácsi állami főgymnasiumhoz a Csomár István szabadságolásával megürese­dett állásra helyettes tanári minőségben dr. Fuchs D. Rafaelt nevezte ki. Albirói kinevezés. Ő felsége a király Rusz János soproni kir. törvényszéki jegyzőt a nagybányai kir. járásbírósághoz albirónak nevezte ki. Lemondott alügyész. Dr. Gózner Elek nagykárolyi ügyvéd vármegyei tb. t. aliigyészi állásáról lemondott. Uj elnöki titkár. Az igazságügyim - niszter dr. Ujfalussy Dezső helybeli kir. tör­vényszéki bírót adebreczeni kir. Ítélőtáblához elnöki titkárnak rendelte be. Hivatalvesztésre Ítélt kapitány. A belügyminiszter Beregvármegye közigazgatási bizottságának ama határozatát, melylyel Ba­lázs János Beregszászváros rendőrkapitánya hivatal vesztésre Ítéltetett, a vármegyéhez leérkezett rendeletével jóváhagyta. Áthelyezett tanitó. A vallás és köz­oktatási miniszter Hock János hasznos-felső- hutai állami elemi iskolai tanítót a nagyszől- lősi állami elemi iskolához helyezte át. Gyakornokok kinevezése. A debre- czeni kir. Ítélőtábla elnöke Trásy András joggyakornokot segélydijas joggyakornoknak, dr. Görömbey Szilárd cserepeskenézi lakos, államtudort és Sóvágó Tibor hajduböszörmé­ha kijelenteném, hogy ne merészkedjenek valami gazemberséget csinálni, mert eláru­lom őket! ? Mint aki mélységes álomból ébredez, nyújtózni kezdtem. Épen akkor is a direktor beszélt. — Ergo fiaim, jövő csütörtökön bucsu- előadásul a Kukuricza Jónás megy. Lesz rá gondom ! Meg nem állottam, hogy nagy ko­molyan oda ne szóljak: — Ha szabad egy kérdést koczkáztat- nom, direktor ur, — mondám nagy szeré­nyen, mint aki nem tud az ő tervükről — ki lesz a bankár a darabban ? Meredt szemekkel nézted rám a fogai­kat piszkáló vándormadarak, legfőképen a direktor. — Azt majd ... no igen . . . magamnak tartom fenn, — szólt hebegve — különben addig még ... no igen . . . gondolunk va­lamit. — No igen, — szóltam — mert az há­lás szerep, kiváncsi leszek rá. — Hogyan ? — kérdé a direktor — Ura- ságod már volt szerencsés látni a Kukuricza Jónást? — Igen, láttam a megye székhelyén a múlt héten és Budapesten azelőtt. Ez utóbbi ugyan nem igaz, de nem bántam meg, hogy kimöndtam, olyan remek példáját láttam a kényelmetlen érzéseknek a kétségbeesetten megnyúlt ábrázatokon. — Uraságod nagyon szerencsés ember — és mi szerencsétlenek! — tette hozzá ön­kénytelenül. Budapest után a mi játékunk végignézése pokoli kin lesz. Nem is ajánlom, hogy elrontsa az illúzióját — mondá fanyar képpel. •— Sőt nagyon fogok mulatni és él­vezni. Az ön társulatának játékában a ré­gebben látott tagadhatatlanul művészi elő­adást és zenét fogom mégegyszer átélvezni. Nem is szólok az eredeti ötletekről, ame­lyeknek a reprodukálásához csak jó memó­ria kell. Az én direktorom homloka gyöngyö­zött, a társaság tagjai pedig bosszús pillan­tásokkal adóztak a kellemetlen helyzetért, amelybe őket a postamesternek tett Ígéret sodorta. — Mégsem ajánlom uraságodnak, hogy eljöjjön arra az előadásra, hisz a mi játé­kunk csak komédiázás — mondó inkább es- dekelve a fővezér és reménytelenül távoztak a részvényesek. Én is szobámba mentem. Tudtam, hogy a direktornak boldogta­lan éjszakát szereztem, de azért távol állott tőlem a gondolat is, hogy őket nagyon és agyon kínozzam. Másnap ki akartam a dol­got reparálni. Csakugyan másnap a főpróba után be­állít hozzám az igazgató. A T 17 Jl I Mi A D D A ATT 00 k*‘»jczárért árusítok el egy nagyobb mennyiségű (vagy 200 ALJVALlul íJjlüiJj liliDÄrl darab) csinos szabást! barettet és flanell gyermek ruhácskát, 1 4x1 a c (*..< rrr VAJDA M. és TASSA vet ruhácskát a fenti nagyságban, n. é. vevőközönség rendelkezésére kalapok-, capichonok-, harisnyák­1-től 4 évesig. 1 frt 50 —mmm krajezárért már szö- azonkivül nagy választék áll a egész finom gyermek ruhák, és alsó-ruházatokból. SZATMÁR, DEÁK-TÉR 10. SZ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom