Heti Szemle, 1907. (16. évfolyam, 1-52. szám)

1907-08-07 / 32. szám

XVI. évfolyam. Saatiíiáp, 1907. augusztus 7. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre — — — — — — — 3 „ — Negyedévre — — — — — 1 „ 50 „ Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDRE. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY SAJTÓ“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyllttér sora 40 fillér. A- lap megjelenik minden szerd,^^?''*" m. Károlyi István gróf. Nagy gyásza van a Károlyi grófok ősi városának, nagy gyásza van Szatmár vármegyének, nagy gyásza van az egész országnak. A végtelen csapás súlya, mely reánk nehezült, ,e rövid mondatban kul­minál : meghalt gróf Károlyi István. Első sorban Nagykároly váró- sáé volt, ez az ő legszűkebb hazája. Az a zseniálisan hatalmas karak­terű ember azonban nem fért meg benne. Jeles lelki tulajdonságai utat törtek számára, hogy bevilá­gítsa vármegyéjének, az egész or­szágnak közéletét. Vezérnek kellett lennie, mert lelki nemessége, szel­lemének gazdag tárháza, páratlan lovagiassága egyenesen arra kvali­fikálták, hogy vezér legyen. Nem vágyott ugyan reá, de a közélet mozgalmainak hullámverése mint nemes fémet kiválasztotta és fel­színre vetette, hogy világitó fák­lyája legyen nemzetének. Meg kellett hajolnia a Gondvi­selés akarata előtt és viselni azt a kedves igát, melyet a hazafiui kötelesség, hazájának végtelen sze­retető vállaira rakott. Viselte kész­séggel, — szívesen. Negyven éven át vette ki tevékeny munkában ré­szét vármegyéjének életéből. Lel­kesedése páratlan volt a közügyek iránt. Amint valami fontos kérdés került eldöntésre, Károlyi István mindig ott volt a megyegyülésen és felemelte hatalmas szavát, mely döntő sulylya! esett a mérlegbe. Nem kereste a népszerűséget, nem res­pektálta a barátságot, az ő szemei előtt a közczél lebegett, s ennek érdekéből soha sem késett síkra szál­lal! i. De nemcsak a vármegyében, hanem vezérré nőtte ki magát az egész országban. Ha valahol gróf Károlyi István megszólalt, minden szem arra tekintett, feléje fordult a közfigyelem, s kijelentései irányitó hatással voltak a nemzeti mozgal­makban. Már ifjúkorában megmu­tatta lángoló hazaszeretetét Klapka légiójában, de megmutatta öregsége napjaiban is. hogy ugyanaz az ifjú szív dobog keblében, mikor hazá­járól, annak nagy érdekeiről van szó- Városról városra járt a nemzeti küzdelem korszakában, hatott, lel­kesített gyújtó beszédeivel és a nagy tömegek minden gondolkozás nélkül rohantak utána, meg lévén győződve, hogy ilyen vezér alatt elmaradhatatlan a diadal. Most már ninds többé. Lefutott nemzetünk egéről a legragyogóbb csillag, elvesztettük a jelesek leg­jelesebbét, hiába keressük a vilá­gitó fáklyát, nincs, — nincs sehol. Vakító fénye kialudt, nem vezeti többé lépteinket a közélet ingová- nyain. De nem! . . . Nem lehet az, hogy egy ilyen üstökös nyomtala­nul eltűnjön, hogy amint kihűlt a szív, derékba törjenek alkotásai is. Egy ilyen szellemóriás, mint Ká­rolyi István volt, a történelemé, a nemzeté fog maradni időtlen idő­kig. Példája buzdítani, hatni, lelke­síteni fog évszázadok múltán is, hiszen azon kevesek közül való volt, kiket bátran lehet odaállítani követendő példaképnek a haza ön­feláldozó szeretedében, Bár kihűlt a szív, szelleme közöttünk marad be­cses örökség gyanánt, s attól a szellemtől megtanulhatjuk, miként kell a közélet mezején önzetlenül, tiszta lélekkel munkálkodni. A nagy­hazafi életéről, haláláról, temetéséről az alábbi tudósításunk számol be: Ä czigfányok rémülése. Irta : Bodnár Gáspár. A czigányoknak nem a mostani rémü­léséről lesz szó. Hanem arról, mikor 1893. esztendőben „kiadatott“ a parancsolat, hogy „Magyaror- országban a czigányok összeirassanak.“ Faraó ivadékait akkor más természetű rémület szállotta meg, mint most. Leírtam én már ezt valahol, a fővárosi lapok is közölték. De azt hiszem, nem lesz érdektelen, ha a czigánytelepités gondolatkö­rében e képet újra lerajzolom. * Van nekem — egy komám. A Piku czigány. Kereszténi kötelesség alapja ennek a komaságnak. Elég az hozzá, hogy az én komám, már mint a Piku czigány is, úgy megrémült az összeírás hallatára, mintha éppen vesztét érezné. Máskor, ha bajba keveredett, még han­gosabb volt, mint szokott. Most leverten, összetörve állott előttem. Szemeit fájdalmasan hunyorgatta, izmai is láthatólag nyugtalan­kodtak. — Mi bajod Piku ? — kérdeztem meg­ütöd ve. — Hát nem tudja, Krisztusban kedves, keresztkomám ? — Már mit tudnék, Piku, ■— Hát ’iszen az egész ország tudja már, hogy mi-i-inket összeírnak és nekünk menni kell. — Menni kell ? — Menni bizony. — De hova kell mennetek? — Ne tréfáljon már Krisztusban kedves tulajdon keresztkomám. Nem azért jöttem. — Hát miért ? — Hogy értesítsem : inkább meghalok, de el nem megyek. — Hova kell menned ? — Hova — merre ? Hát miért Írtak volna össze minket, József főherczeg őekcse­lencsiája, fensége parancsolja. ^zigányorszá- got akar eszkábálni. Valamennyi czigány mind együtt lesz. Még csak a’ kell nekünk. Hónap lesz a gyűlés. Akkor fogják kiha­tározni. Most már kezdettem érteni az ügyet. Feltettem magamban, hogy meghagyom ré­mülésében. Tanulmányozni akartam. * * * Természetesen ez a kis jelenet még érdekesebb volna, ha Pikut személyesen is­merné az olvasó. Szatmáron rém sokan is­merik. Erre számitok, de azért megkísérlem lerajzolni. Tipikus alakja ő fajának, megáldva czigányószszel és furfanggal bőségesen. Ha beszél, fekete villogó szemeit behunyja, két keze kissé akadozó beszédét folytonos moz­gással kiséri. Vallásos, a templomot szereti — inkább érdekből, mint meggyőződésből. Bérmakeresztapja — mint vele dicsekszik Bíró szatmári püspök volt. Komócsy József­fel, az ismert Íróval gyermekkorában játszott. KITŰNŐ MINŐSÉGŰ és A m. t. Igazgató urak által 1907/8-ik tanévre előirt :: Egyes művek :: legolcsóbbnak elismert „JÓKAI -féle Töriőg um mi------------------------­ra jzeszköz "Hm kapható. Uj bekötéssel ellátott használt tan- és segédkönyvek szép, tiszta állapotban, fél árban, valamint mindenféle, papír-, iró- és festószerek a lehető legolcsóbban kaphatók Weisz 3zsáü könynv- és papirkereskedésében Szatmáron, Deák-tér 22. sz., a „Fehér-ház“ alatt. valamint egész könyvtárak a legmagasabb : : árban : : megvétetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom