Heti Szemle, 1907. (16. évfolyam, 1-52. szám)
1907-04-04 / 14. szám
4 „HETI SZEMLE Szatmár, 1907. április 4. Műkedvelői előadás. Megemlékeztünk már több alkalommal is arról a nagyszabásúnak ígérkező műkedvelői előadásról, melyet a jótékony nőegyesület rendez a tüdőbetegek szanatóriuma javára. Most ide állítjuk a gazdag tartalmú műsort, mely maga a legékesebben szóló reklám, felesleges mellette dicsérő szavakat vesztegetni. A meghívó következőleg szól: A szatmár-németi jótékony nőegylet hölgyei a József főherceg védelme alatt álló „Szanatórium“ javára f. évi április hó 18-án este a városi színházban műkedvelői előadást rendeznek, melynek műsora a következő : 1. Alkalmi beszéd. Tartja : Dr. Wolkenberg Alajos ur. 2. A nyár felvonulása. Élőképekkel és rózsabalettel. Szereplők : Nyár nemtője Dr. Oőbel Alajosné úrnő. Rózsa királynő Ha ivei Ada urleány. Napsugár Dr. Harasztiig Béláné úrnő. Szivárvány Zsákmány Margit urleány. Virágok: Uray Olga, Varjú Ibolyka, Nyárády Margit, Delli Gitta és Berta, Nagy Leona, Fejes Ilonka és Marriska, Lengyel Anna, Rácz Margit, Vargha Klára, Gerber Irén, Páskuj Erzsiké, Szabó Margit, Dietz Anna, Bergkoffer Ilonka, Mátray A lóla, Kiss Irén, Kiss Franciska, Kolozsváry Juliska és Etelka, Keres Náni, Simon Mariska, Méhész Mariska, Linder Gizi, Tóth Irén, Novák Anna, Tóth Katica,^Fényes Ilonka, Frankó Juliska, Molnár Rózsi, Ruprecht Ilonka, Láday Matild, Asztalos nővérek, Kölcsey Boriska, Nagy Gabi, Maróthy nővérek, Pap Lea urleányok. Aratók: Aranyi Aranka, Illés Aranka,' Kocsa Ida, Kunfalvy Elza, Meskó Jolán, Meszik Ilma, Nagy Mariska, Orbán Mariska, Beniczky Gizi, Kolonay Margit, Kölcsey Ella, Nagy Ilonka, Uray Ági, Vojnár Mariska urleányok. A rózsa balettet lejtik: Rácz Ilonka, Unger Ibolyka, Kálmán Rózsika, Krassó Edith, Herman Ella és Milica, Kovács Rózsi, Hajdú Erzsiké, Ze- linger Erzsiké, Schwartz nővérek urleányok. Lepkék: Morvái Nusi, Uray Baba, Mórán Etelka, Kölcsey Liliké urleányok. 8. Zeneszám Wagner Thanháuseréből. Zongorán 8 kézre előadják: Hely Gita, Hawei Edith, Literáthy Ilonka, Nyárády Margit urleányok. 4. A Múzsa. Vígjáték 1 felvonásban. Irta legifj. Szász Károly. Személyek : Tarján Lajos Nagy Vince ur. Ágnes, felesége Dietz Mariska urleány. Garadnayné, Ágnes anyja Happ Béláné úrnő Lidi szobaleány Varjú Ibolka urleány. 5. Hol a férj ? Vígjáték 1 felvonásban. Potiers után franciából. Személyek: Dubourg ny. tengerész kapitány Dr. Csomag Aladár ur Pál öccse Nagy Vince ur. Ernestine, ennek neje Kaminszky Annuska urleány. Kázmér Dr. Csongor Gergely ur. A műsor egyes számai között a honvédzenekar fog játszani. Helyárak: Támlásszék 2 K, Körszék 1 K 40 f, Zártszék 1 K 20 f, Karzati ülőhely középen 80 f, Karzati (ülőhely oldalt 60 f, Deák-jegy 60 f, Karzati állóhely 40 f. Jegyek előre válthatók Lővy Miksa könyvkereskedében. Pénztárnyitás 7 órakor. Kezdete fél 8 órakor. A színházi előadás után a Társaskörben összejövetel és tánc. Széthullott szerkesztőség. Varjas E ndre nagykárolyi kegyesrendi tanár kilépett a Nagykárolyban megjelenő „Szatmárvármegye“ czimü lap szerkesztőségéből. Debu- isset pridem. A nevezett lap kezdetben nagy erővel indult meg, nem kevesebb mint 0—7 darab szerkesztője volt. A nevek lassacskán lekerültek a czimlapról, most már egyedül dr. Kováts Dezső uralja a tért. Ami visszavonást, ami elégedetlenséget, ami kárt okoztak Szatmár megyében a kormánynak, azt jórészben ennek a jeles lapnak a számlájára lehet írni, melynek soraiból csakúgy dőlt az önkényuralomra törés undok lehelete. Ilyen elvekkel pedig nem lehet kormányozni nem egy országot, de még a „Szatmárvármegyét“ sem. Maga a szerkesztőség is megundorodott a munkától, melyet az ő czégére alatt végeztek — mások és búcsút vett a kapufél fától. Azt hírlik, hogy magának a „Szatmár- vármegyének“ is közelegnek a végnapjai. A bíróság köréből. Ő felsége Nutzer Dezső szatmárnémeti kir. töivényfczéki albirót ugyanide bírónak, Felföldy Béla munkácsi, Dercsényi Béla huszti, Toronszky Endre munkácsi, Papp István szinérváraljai, Szűcs Lajos szatmárnémeti járásbirósági albirókat jelenlegi alkalmaztatásuk helyén járásbiróknak nevezte ki. Nyilatkozat. A „Szatmár“ folyó évi 13-ik számában „Békéltető tárgyalások“ címen a következő hirt hozza : „Köztudomású, hogy a helybeli építő vállalkozók, szobafestők, ácsok és kőművesek az összes munkásokat múlt hó 25-étől kizárták. Mint most értesülünk, békéltető-bizottság lett kikiildve úgy a munkások, mint a munkaadók részéről, amely a napokban meg is kezdi a tárgyalásokat.“ Nem tudjuk megérteni azt, hogy a „Szatmár“ lionnét veszi az ilyen alap nélkül való híreit, mert Szatmáron munkászárlatról eddig még szó nem volt. Minden dolgozni szerető tisztességes munkás munkába állhat bármely építő iparágon. Az épitőmun- kások szövetsége csak azért alakult, mert az eddigi munkás elvek mellett a munkaadó munkát vállalni képtelen volt. Ugyanis a kikötött bérért a munkás 5-öd, sok esetben csak a 10-edrész munkaértéket teljesített. Hogy eme visszás állapotnak egyszer és mindenkorra vége vettessék, az egész országban szövetségbe léptünk az épitő iparosok és ezután csak olyan munkást alkalmazunk, aki a tisztességes bérért a megfelelő munkát is elvégzi. A kőmives iparosnak pl. az előirt munkamenyiség teljesítéséért óránként 46 fillért fizetünk. A munkamenyiség a régihez képest cirka egy negyed résszel kevesebb. Az arány ugyanez vala- rnenyi épitő iparágon. Békéltető-bizottság kikiildve nem lett és nem is lesz. ilyesmiről a munkaadók körében szó nem volt, erőszakkal munkást fogni nem akarunk, aki dolgozni nem akar, azokkal nem törődünk. Az eddigi munkásjelentkezések éppen kielégítők és a józanul gondolkodó munkások száma minden nap szaporodik. Munkászárlatról tehát be- szélni’csak akkor lehet, haroszakaratu célja van valakinek. Aki dolgozni akar, szabad a tér; de csak annak, aki a fizetésért dolgozni is akar, és aláírja az ezt körvonalozó nyilatkozatot. Szatmár, 1907. április 3. — A szatmári épitő iparosok szövetsége. A szegények husvétja. Városunk szegényeinek húsvéti segély gyanánt a székes- káptalan 200 koronát, a szent Antal persely 100 koronát adományozott. A nemeslelkii adományokat Tóth József szentszéki tanácsos nagypénteken osztotta ki a plébánián a szegények között. Kérelem. Jézus nevében alázattal esedezem némi kegyadományért a trencséni Irgalmas Nővérek építendő kápolnájára. A jelenlegi egy szobából áll csupán, mely alig 50 embert képes befogadni, pedig az intézet növendékeinek száma 340 s a plebánia-temp- lom az intézettől mesze fekszik. Egy-két koronával a kegyes adakozók nagyon kérjük, méltóz- tassanak ügyünkön lendíteni, mert hiszen eseppekből lesz a tenger. A kegyes adományokat kérem e címre küldeni: Irgalmas Nővérek Intézete Trénerén (Iskolaház.) Tren- csén, 1907, márczius hava. Kiváló tisztelettel Krasznyászky János intézeti lelkész. Vasuttervek. A Debreczenben múlt vasárnap megtartott vasúti értekezlet vármegyénket is közelebbről érdekelvén, bemutat- I juk a kamara területén tervbe vett vasutak sorrendjét és jelentőségét megállapitó javaslatot, mely az értekezlet által elfogadtatván, ilyen alakban kerül a kereskedelemügyi miniszter elé. A tervezet egész terjedelmében a következő : I- ső osztályba soroztattak: Azon vonalak, melyeknek állami fővonalként leendő kiépítése országos fontosságuknál fogva feltétlen szükséges. 1. a czeg- léd—szolnoki második vágány s ennek meghosszabbítása Püspökladányig, az állomás lényeges kibővítésével. 2. A Sátoraljaújhely—- debreczen—nagyváradi összeköttetés létesítése. 3. A varanó—munkács—beregszász—t.-ujlak —szatmári összeköttetés. 4. A szatmár—er- dődi—ákosi (Szilágysomlyó—Csúcsa) összeköttetés. 5. Az izavölgyi vasút kiépítése. II- ik osztályba : Azon vonalak, melyek kiépitésök esetén szintén országos, illetőleg a helyi érdekeket jóval felülhaladó fontosságúak, azonban a sürgősség és feltétlen szükségesség tekintetében a további megfontolás időhaladékát megbirják. 1. Ivisvárda—nyirmada—nyirbá- tor—érmihályfalvi vonalak. 2. A (Nyíregyháza) vásárosnamény — beregszászi vonalak. 3. A buszt—ökörmező (Dolha) és dolha— szolyvai vonalak. 4. A nagybánya—márama- rosszigeti vonal (fernezelyi völgyön át; vagy Kapnikbányán át Sugatagra). III- ik osztályba. Azon fontos helyi érdekű vonalak, melyeknek állami támogatással leendő kiépítését a kamara szükségesnek tartja. Nagyiéta—Székelyhid, Dombrád—Kisvárda, Mátészalka —Fehérgyarmat, Nagybánya — Felsőbánya— Galgó, (Mezőtúr)—Turkeve—Kisújszállás, Jászapáti—Vámosgyörk. IV- ik osztályba: Azon helyi érdekű vonalak, melyek kiválóan helyi érdeküek s igy fontosságuk, valamint kiépitésök sürgőssége a helyi érdekeltségek áldozatkészségéhez lesz mérhető. A nagykáta—jászberény—jászapáti—poroszlói, a tiszaföldvár— Öcsöd—mesterszállási, a tiszaföldvár—czibakháza — csépa — kunszentmártoni, az öcsöd—pusztapói, nyíregyháza— balkány—nyiradony — nyiracsád — érmihály- falvai, a nyíregyháza—dombrád—búj—gáva —vencsellő—balsai, a nyíregyháza—laskod —gyulaházi, a fehérgyarmat—beregszászi, a nagykároly—margittai, a vásárosnamény—beregszász—munkácsi, nyíregyháza—hajdúnánási, a nagyhalász—kemecsei és a halmi — turczi vonal. Y-ik osztályba : Azon vasúti vonalak és tervek, melyeknek indokoltságai fogyatékosak, ennélfogva egyelőre nem javasoltathatnak: A kunszentmárton—Öcsöd—szarvasi, a szoboszló — szovát—derecskéi, a nádudvar— nagyiván—tiszafüredi, a szatmár—borhidi, a hajdunánás—tiszapolgári, a hajdúböszörmény —tiszapolgári, visóvölgy—borsai. Hangverseny Nagy Károlyban. Az Olympi-estélyek rendezősége mely nemrég hallatlan sikerrel rendezte Debrecenben művészi első estélyét, Drumár János zenedei tanár vezetése alatt április 9-én Nagykárolyban a vármegyeháza dísztermében rendez fényes hangversenyt. Különös érdekességet ad az estélynek a finn-zene leggyönyörűbb hajtásainak bemutatása. Az estély összes jövedelme jótékony célokat szolgál. A kiváló szereplők, Debrecen legkitűnőbb erői önzetlenül szolgálják a nemes célt. Kívánatos lenne ha nagyközönségünk kellően méltányolná szép törekvésüket. A rendkívül mérsékelt áru ülőhelyek (darabja egy korona) árusítására Eigner Simon ur volt szives vállalkozni.
