Heti Szemle, 1907. (16. évfolyam, 1-52. szám)
1907-04-04 / 14. szám
XVI. évfolyam. Szatmár, 1907. április 4. 14. szám POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre — — — — — — — 3 „ Negyedévre — — — — — 1 „ 50 „ Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona Egyes szára ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDRE. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY-SAJTÓ“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ ezimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fél. Nyilttér sora 40 fillér. A lap megjelenik minden szerdai Kétféle mértékkel. Élénk emlékezetében lehet még1 mindenkinek az az óriási lárma, melyet a zsidó-liberális sajtó végzett, mikor a magyarországi katholiku- sok ki merték fejezni részvéteket üldözött franczia testvéreik szomorú sorsa iránt, s biztositották az apostoli széket tántoríthatatlan ragaszkodásukról. No, volt mivel delektálni magát az internationális zsidó sajtó emlőiből táplálkozó közönségnek. Csakúgy szikráztak a sorok a gyü- lölségtől. Nem kiméltek senkit és semmit, kezdve a főpapi talártól az előttük oly kellemes hangzású csuháig. Sőt a szitkozódásnál tovább is merészkedtek egy lépéssel, a kormányra appelláltak, hogy tiltsa el a részvétnyilvánitást, diplomácziai beavatkozást sürgettek, mert rémsó- ges dolog, a magyar katholikusok idegen állam belügyeibe ártották magukat. És csudák-csudája, diplomácziai beavatkozást sürgetnek most is. Csakhogy nem abban az értelemben. Mert hát pár hét alatt fordult egyet a világ kereke. Romániában a zsidó hittestvéreket ütik, fosztogatják, gyilkolják a parasztok. Most A Tisztviselői telepen. Vándortanári pályámon eljutottam a X. kér. állami gymnasiumba, hol három hónapon túl helyettesitettem egy kollegát. Igen jól éreztem magam a kedves kartársak és hozzám szeretettel ragaszkodó tanítványok körében. Félhónapig üde levegőt szíhattam a Népliget közelében. Reggel oda mentemben gyönyörködtem a felkelő nap pompájában. Többször ugyanakkor indult el a katonaság az Üllői laktanyából, egyszer pedig visszatértemkor az ő zenéjök élénkítette meg lépteimet a hosszú utón. A Ludo- vika akadémia udvarán remekül alakította ki hóból Jókai szobrát egy huszár, mintha csak karrarai márványból lett volna kifaragva. Az Üllői ut végén az összehalmozott hóban valaki barlangot vájt ki, volt rajta ajtó és ablak. Talán a pesti háziurak telhetetlensége szülte benne az eszmét. Ezek a jó urak nem várták be a fizetésrendezést, közösen megegyezve stájgerolták, nálam csak 100 K-val. Na, de talán csak gondoskodva lesz arról, hogy ezen fák se nőjjenek az égig. El, ti sötét képek ! A gymnasium előtt szép nagy tér van : Rezsőtér. A tanulók szünetek között itt kedvűk szerint futkároznak, játszadoznak, mint a halacskák a sugár által megaranyozott a nagyhatalmak beavatkozását, a román kormány megfélemlítését provokálja ugyanaz a sajtó, melynek szemében pár héttel ezelőtt halálos bűn volt idegen állam bel- ügyeivel foglalkozni. íme nekik szabad. Ja, az egészen más! . . . Francziaországban a „gojt“ üldözik, Romániában a hithü zsidókat. Azokat védeni középkori obskurizmus, ultramontán, reakezionárius, a világtól elmaradt sötét gondolkozásu egyének tehetnek ilyet, akik megérdemelnék, hogy karóba törjék vagy tüzzel-vassal pusztítsák el a föld szinóről. A zsidót engedni, hogy üssék, ez már ellenkezik a humanizmussal, ágyúgolyókat kell szegezni a barbár román kormány mellének, hogy ezt megtűri a saját portáján belül. Sőt ágyúgolyót a nagyhatalmaknak, az összes diplomatáknak, amiért nem sietnek interveniálni a román zsidóság érdekében. Ugyanezt a nótát hallottuk az oroszországi zsidóüldözés alkalmával, ugyanazt hallottuk, mikor Dreyfuss kapitányt Francziaországban elítélték. Mi korántsem helyeseljük a Romániában történő dolgokat, sőt az a véleményünk, hogy a személy patak kristálytiszta vizében. Nyűgöt felé a várost gőzfátyol: borítja. Itt mint a hegy tetején ködtenger felett tisztán mosolyog az ég. Télen is megvolt itt a fiuknak a mulatságok. Sikanyóztak, havazódtak lavinát gördítettek. Nem kellett őket biztatni, hogy tul- ságba ne menjenek. ürömmel tapasztaltam, hogy az első osztályokban szépen, folyékonyan tudnak a gyermekek előadni. Úgy látom, hogy a számtant jól tanítják a fővárosi elemi iskolákban, mi nagyon megkönnyítette az előrehaladást. A közeli Népliget természetrajzi szempontból is nagyon értékes. Ősszel kirándultam oda az egyik első osztálylyal, hogy bevezessem őket a növények ismeretibe. Sok tanuló látogatja ezen gymnasiumot a Ferencz- és József városból. Föltűnő egészség és jókedv ömlik el a gyermekseregen, mi erős érv amellett, hogy lehetőleg a főv á- ros külső perifériáin állítsanak iskolákat. A A főigazgató ur is kiemelte a konferenczián tanítványaink jó egészségét. Ez a harmadik, hely, hol tanári működésemet befejeztem azóta, hogy Szatmármegye szép hegyeit elhagytam, s mindhárom helyről kedves emlékeket hoztam magammal. Lukácsy György. és vagyonbiztonságot a kormánynak megvédeni, s a vérontást megakadályozni minden erővel kötelessége, csupán arra a fals mérlegre akarunk rámutatni, melylyel a zsidó liberális sajtó mérni szokott a keresztényeknek és zsidóknak. Mihelyt egyetlenegy zsidóról van szó, össze- röl'fen valamennyi, ha keresztények százezreit kiforgatnák vagyonukból, vagy halomszámra mészárolnák őket, ez már nem baj, sőt aki jajszót mer érettök kiáltani, az is máglyára való. A zsidó-liberális sajtó kormányozza ugyan már a világot, irányítja a nagyközönség meggyőződését és ennek szomorú következményeit láthatjuk egyes államokban, csak az a szerencse, hogy magoknak az államoknak kormány- rudja, — legalább jó nagyrészben, még nem került az ő befolyásuk alá. Isten óvja a világot, hogy ne is kerüljön. Meg,yeg,yülés. Nagycsütörtökön rendkívüli vármegyei közgyűlést tartott a vármegye törvényhatósági bizottsága Nagykárolyban. Nagyon kevesen voltak jelen, akik elmentek, azok is indignálódtak, hogy nagyhéten tart gyűlést a törvényhatóság. A főispán — kétségkívül értesülve a hangulatról, igyekezett elejét venni a felszólalásoknak, s kijelentette, hogy a gyűlést csak kényszer—helyzetből hívta össze Nagycsütörtökre, utalt különösen a községi és körjegyzők nyugdíj szabályzatának sürgős voltára, kijelentette egyúttal, hogy az adott eset nem képez praecedenst, s máskor igyekezni fog elkerülni. Mi semmiképen sem tudjuk helyeselni a gyűlés összehívását. Lehetett volna azt pár nappal vagy előbbre, vagy későbbre tenni. Berenczei Rouáts Jenő ugyané véleményének adott kifejezést, s egyúttal megköszönte a főispánnak, hogy a jövőre nézve megnyugtatta a bizottsági tagokat. Fontosabb tárgyai közül a közgyűlésnek kiemeljük a következőket: A közigazgatási bizottságban betöltetett egy üresedésben volt hely Böszörményi Zsigmonddal. Megalakittatott a lóavató bizottság a következő módon : A szatmár-németii polg. lóavató bizottsághoz elnökül a közgyűlés berenczei Kováts Jenőt, a nagykárolyihoz Stróbencz Pétert és Boér Endrét, a mátészalkaihoz Jékei Zsigmondot, a fehérgyarmatihoz Kende Zsigmondot, a vetésihez Szerdahelyi Ágostont, a hiripihez Tóth Móriczot, a szinérváralyaihoz gróf Teleky Sándor bizottsági tagokat választotta meg. Ezen bizottsá-
