Heti Szemle, 1906. (15. évfolyam, 1-52. szám)
1906-02-28 / 9. szám
XV. évfolyam. Szatmár, 1906. február 28. 9. szám. TIT AU VT HETI POLITIKAI ÉS TARSADAijMI hümlak ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre — — — — — — — 3 , — Negyedévre — — — — — 1 „ 50 „ Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHOKY ENDKE. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY-SAJTÓ“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető össze küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyltttér sora 40 fiilép. A lap megjeleiiilt minden szerdán Válságfos idők. Folyik az áldatlan harcz. Most már egyenesen ki leket mondani, hogy a korona és a nemzet közt folyik, mert nem a kormány, amely végrehajtója a királyi akaratnak, hanem maga a király van szembeállítva nemzetével. Ezt az egyenetlenséget, ország-világ tudja, a katonai kérdések élesztették és vitték odáig a dolgot, hogy nyílt összetűzésre került a sor. A hadsereg mindig egy külön kasztot képezett az államban, saját törvényeivel, sajátszerü felfogásával, mely a polgári becsületet háttérbe helyezte a magáé mellett, szolgáltatott reá okot, hogy a helyzet mind jobban kiélesedjék. Azok a fellépések, melyek itt is, ott is tapasztalhatók voltak a polgári elemmel szemben, azok a brutalitások, melyek sokszor épen semmi, vagy nagyon csekély büntetésben részesültek, élesztették lassankint a tüzet, mely utóbb annyira lángra lobbant, hogy eloltása most már a lehetetlenséggel látszik határosnak. Az a körülmény, hogy a hadsereg magát a polgári elemtől teljesen elkülönítette, a felett bizonyos fölényt akart gyakorolni, egyes meggondolatlan tiszteknek túlkapásai, a magyar fiukkal szemben tanúsított mostoha bánásmód, a magyar elemnek úgyszólván csaknem teljes kizárása a tisztikarból, vetette felszínre azon eszmét, hogy ezeken az állapotokon segíteni kell. Az orvoslás pedig másként alig kínálkozott elérhetőnek, mintha a hadsereget magyarrá teszik szellemében és nyelvében egyaránt. Ez a törekvés lassankint mind általánosabbá lett, végre izgalomba hozta az egész országot, felkorbácsolta a szenvedélyeket, a legutóbb lefolyt választások kifejezésre juttatták a nemzet többségének akaratát, s ezt többé a napirendről levenni nem sikerült. Ámde a király felségjogát látja megsértve és fél a rend felbomlásától a hadseregben, ha a magyarok kívánságai teljesedésbe mennek. 0 az úgynevezett egységesnek keresztelt hadsereget látta gyermekkorától, ebben növekedett fel, ennek fejlesztése képezte ideálját, és abból a körülményből, hogy oly szivósan ragaszkodik hozzá, azt lehet következtetni, hogy másként nem is tudja elképzelni hadseregének szervezetét. Ehhez járul azon körülmény, hogy a jogara alatt levő monarchiában nemcsak magyar és osztrák van, hanem sok másnyelvü nép is helyet foglal benne, akiknek ugyan viszonya egészen mása monarchiához, mint a magyar nemzeté, de azért követelhetnék, követelnék és, hogy az ő nyelvök és nemzeti szellemök szintén érvényesüljön. Ezek azok a rémképek, melyek visszatartják a királyt, hogy a magyarok kívánságának eleget tegyen. A magyar nemzet ellenben alkotmányában ‘rejtő jognak tekinti eme követelések teljesítését. Az alkotmány ellen való merényletnek minősiti a korona részéről történt elutasítást. Önkényuralomról beszél, hol nem a nemzet összegének, hanem egy embernek akarata érvényesül, aki pedig összes hatalmát a nemzettől kapta. Itt az ütköző pont,-ebben a különböző felfogásban, és meg kell vallani, hogy ez a két felfogás any- nyira eltérő, hogy összehozni talán soha sem sikerül. Ha a király enged, azt hiszi, hogy lemondott felségjogáról, ha a nemzet enged, azt tartja, hogy lemondott alkotmányáról, s kiszolgáltatta magát az önkényuralomnak. A harcz tehát folyni fog kíméletlenül, inig egyik fél a másik lábai elé nem kerül. Amit most látunk az országban, nagyon szomorú kép. Elsősorban a tisztviselői kar esik áldozatául. Több tArgza. A hő és a munka.* A természet nagy könyvéből egy érdekes lapot akarok felolvasni, mely szól a hő és a munkáról. A hő kiterjeszti a testeket s ez által munkát visz végbe. Physikailag meghatározva, a munka az akadálynak leküzdése. Föl akarom ezen asztalt emelni, egy ellenerő, a föld vonzóereje akadályoz meg. Ezen fémpáleza kiterjesztésénél a benne székelő összetartási erő áll ellen. Ezen nehéz munkát hővel hajtom végre. E sárgaréz golyó átfér az ugyanazon fémből való gyűrűn. De ha nehány perczig a borszeszlámpán melegítem, annyira kiterjed, hogy megakad a gyűrűn. Nagyon érdekes azon munka, melyet Molard Párizsban hő által végeztetett. Egy elsőrendű középület falai kifelé hajoltak és a tető bedüléssel fenyegetett. Molard a két átellenes falon vasrudat huzatott keresztül. A ráfüggesztett ’) Felolvasás a podolini kath. gimn. sanatorium! hangversenyén f. év febr.. 11.-én. lámpácskákkal melegítette meg a rudat. A rúdnak a falakból kiálló végei csavarorsókban végződtek. Ezekre rácsayarta az anyacsavarokat szorosan a falig. Azután eloltotta a lámpácskákat. A vasrúd összébbhuzta a kiálló falakat és ezen erőből lehet következtetni azon munkára, melylyel a hő azt leküzdötte. A meleg nagyon kis mértékben változtatja a szilárd testek térfogatát, többé a folyadékokat, legnagyobb arányban pedig a légnemüek térfogatát. Ezen üveglombik száját a vízbe merítem. A borszeszlámpával megmelegitem a lombikban levő levegőt. Ez kiterjed, mit a vízből feltörő buborékok árulnak el. A lombik lehűlésénél összehuzódik a benne levő levegő és most, mint látjuk, az előbb eltávozott levegő helyét viz foglalja el, mely utóbbit piros léniával megfestettem, hogy jobban láthassák. Most bemutatom a hősugarak által végzett munkát. Egy légüres üvegben függélyes tengely körül forogható lapátkerék van elhelyezve. Az egész kerék igen köny- nyü fémből, aluminiumból készült. A küllők végén függélyesen álló lapocskák ugyanazon irányban egyik oldalukon be vannak kormozva. A kormos testek tudvalevőleg el nyelik a hősugarakaf. A fényeslap nem nyeli el, de nem is bocsátja át azokat. Ezen eszköz, melynek neve radiometer (sugármérő) lényegben megegyezik a Segner-féle vizi kerékkel, hol a viz a mellékcsövek egyik oldalán kifolyik és az átellenes oldalra gyakorolt nagyobb viznyomás forgásba hozza a kereket. A radiometer kerekei már most is — bár lassan forognak. Ezt eszközük az itt égő lámpák hősugarai. A hősugarak egyenes irányban terjednek, mint a fény ; egy másodpercz alatt — míg egytől kettőig számlálok, a hősugár 300,000 Km. (42,000 mértf.) utat tesz meg. Hogy lehetőleg megszüntessem a kerekek mozgását, ezen papirt helyezem a lámpák elé. Most egy meggyuj- tott gyufa hősugara képes azonnal munkát végezni, gyors forgásba hozván a kerekeket. Ha egyik helyen a levegő megmelegszik, megritkul, felemelkedik, a hidegebb pedig feléje tódul : szél keletkezik. Mint történik ez, arra nézve az alapkisérletet bárki megteheti a tiszteltjhallgatóság közül. Kinyitja kissé a hidegebb helyiségre nyiló ajtót, a gyertya lágja fenn a résen kifelé
