Heti Szemle, 1906. (15. évfolyam, 1-52. szám)
1906-10-24 / 43. szám
Szatmár, 1906. október 24, HETI SZEMLE 3 Nagykárolyi Központi Takarékpénztárt és a Nagykárolyi Önsegélyző Népbankot jelölik ki. Hasonlólag elhatározták, hogy a vármegyei gyámpénztár pénzkészletét gyümöl- csözőleg a Nagy károlyi Takarékpénztárban, Önsegélyző Népbankban, Központi Takarék- pénztárban és a kereskedelmi Iparbankban, a Mátészalkai Takarékpénztárban, a Szatmári Termény- és Hitelbankban, a Szatmári Gazdasági és Iparbankban, a Nagybányai Részvény-takarékpéntárban, a Szinérváraljai Takarékpénztárban és a Nagysomkuti Taka- rékpéntárban helyezik el. Megalakította a közgyűlés az esküdtszéki tagok kisorsolására hivatott bizottságot. Megállapította a nagypeleskei körjegyző fizetését és mellékjárandóságait. Az őszi rendes közgyűlés a második napon déli 1 órakor véget ért. Csak eg*y virágszálat! — Ajánlva minden jó szívnek. — Csak egy virágszálat! — ezzel a kérelemmel kopogtat be a József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület a kegyelet ünnepe előtt sok magyar hajlékba, a hol szeretet és irgalom lakozik. Egy virágszálat kér abból a koszomból, melyet szeretteink sírjára akarunk tenni a temetők ünnepén. Kéri ezt a virágszálat annak a halottnak kegyeletes emlékére, a kitől a virágszálat elvonjuk. És kéri ezt a virágszálat a legborzalmasabb betegség ellen való küzdelemre. 79.723 ember halt meg a múlt esztendőben. Java olyan korban, mikor kenyeret keresett; java olyan korban, mikor özvegyeket és árvákat hagyott. Ha a társadalom megértené a kegyelet legszebb tanúsítását czélzó segélykiáltást és tényleg minden koszorúból csak egy virágszálat elvonnának azoknak a biztos halálból való kiragadására, a kiket az idején alkalmazott gyógyítással meglehet menteni, — a tüdővész nem lenne az a borzalmas nemzeti csapás, ami ma. konyság rózsáit; ezek az én virágaim, melyek éltemet boldoggá teszik. A gróf: Nem értem, mit mondasz?Rózsát viszel-e vagy kenyeret, melyet a jótékonyság rózsáinak nevezel. Látni akarom ; minden áron látni. Ily időben rózsa már nem virul. Beszéded képletes ; úgy látszik áthágni akarod tilalmam s képes beszéd alatt kibúvót keresel. Erzsébet: Kerlek, engedj uram. (Indul.) A gróf: Nem engedlek, látni akarom! (Erzsébet könyörögve tekint az égre s aztán így szól) Erzsébet: Legyen meg tehát! íme! (Felnyitja kötényét, melyből rózsák hullanak ki. A gróf térdre esik, felszedi s csókolja a rózsákat) A gróf; Oh bocsáss meg. Oh bocsás s meg. Hogyan is kételkedtem abban, hogy minden, a mit te teszel, jól van téve, s az Isten akarata nyilvánul abban. (A szolgákhoz fordul:) Ti pedig gaz ficzkók, kik úrnőtök ellen folyton áskálódtatok, megkapjátok méltó büntetéseteket. A legsötétebb börtönbe kerültök s ott fogtok élni kenyeren és vizen életfogytiglan. A szolgák letérdelnek: Kegyelem uram, kegyelem ! János: Mi láttuk, hogy kenyér volt, mit a szolgáló úrnőnk kötényébe tett. Ez már a második csoda, mit szemeim látnak s én tovább ki nem állom lelkiismeretem fur- dálásait, bevallók mindent s kész vagyok elviselni bármi büntetést. A pénzvány elkábiSzeretnénk a lelkesedésnek a legmesz- szebb hangzó harsonájába fújni. Szeretnénk, ha hirlapirói toliunk, melyet egy mélyen át- érzett igaz érzés vezet, fölrázná a társadalmat, hogy még ilyen jelszó nem hangzott el hazánkban, hogy ezt a jelszót meg kell érteni, a melyért mindenkinek, legyen bár javakban gazdag, legyen bár szegény, imádja Istenét bármiként, — lelkesednie kell. Annak a jelszónak, mely csak egy virágszálat kér a tüdőbetegek megmentésére, el kell foglalnia százezrek szivét. A baj oly rettenetes, a segítség oly nagy anyagi erőt föltételez, hogy célt csak akkor érhetünk el; ha millió sir koszorújából ajánltuk föl a virágszálat, ha millió síron egy mécscsel kevesebbet gyújtottunk föl s ez az egy virágszál, ez az egy mécses a tüdőbetegek gyógyítására ömlik mind. A József Kir. Herczeg Szanatórium Egyesület most építi első népszanatóriumát. Száz beteget fognak az ország minden tájáról a jövő év márczius havától fölvenni s mivel a szanatóriumi kezelés három hónapot igényel, már ebben az első népszanatóriumban évenként négyszáz veszendő, halállal eljegyzett embert fognak megmenteni. De ha millió síron hiányozni fogna az az egy virágszál (a mely hiány pedig legjobban tanúsítaná kegyeletünket), akkor már nemcsak az első népszanatórium még hiányzó tőkéje volna együtt, de már tavaszszal uj gyógyitóházakat lehetne tervezni és építeni és rövidesen, csak a társadalom menjen bele élő hitként az egy virágszál fölajánlásának poetikus eszméje, — minden vidéknek megépítheti az agilis egyesület a maga népszanatóriumát. Ha meggondoljuk, hogy már az első népszanatóriumban minden vidékről fognak fölvenni betegeket, tehát tőlünk is, akkor az irgalomadományokat nem fogják megtagadni. Vezessen minden embert az a gondolat, hogy a maga adományával hozzájárul emberek életének megmentéséhez. tott minket, de most visszaadok mindent, mit tolvaj módra megtartottam s nem osztottam ki a szegények közt íme itt van. (Zacskót vesz ki s leteszi ura lábaihoz) A gróf: Annál inkább megérdemlitek a legsötétebb börtönt. Erzsébet. Nem uram, ne büntesd őket igy; vidd őket magaddal a szent földre, hadd harczoljanak a pogányok ellen. A megtérő bűnösnek meg kell bocsátani. Hát te György, nem akarsz megtérni ? Gyuri szolga: Jósáságod jobban meghat, mint a csoda. Köszönöm, hogy megmentesz a börtöntől. Ha uram megengedi, hogy a szentföldre menjek vele, ott ha kell, meghalok. Megtérésem jele, hogy a pénzt, melyekhez igaztalan utón jutottam, én is átadom (leteszi a pénzt a gróf lábaihoz.) A gróf: Legyen úgy, mint úrnőtök kívánja, velem jöttök a szentföldre. Erzsébet: Igen, menjetek s tudjátok meg, hogy ti lesztek az elsők, kik a csatában elestek. Isten látnom engeni a jövendőt, a ti véretek fog először ömleni a szent ügyért; de örvendjetek, mert ezzel tisztára lesz mosva lelketek, ezzel tesztek eleget nagy bűneitekért. Vezekeljetek. Reám is igen nagy megpróbáltatás vár még ez életben, de minden szenvedést örömmel kell venni az Ur kezéből. Sokat, igen sokat fogok szenvedni, de legyen meg az Ur akarata. (Függöny.) Hogy idején alkalmazott szakszerű gyógyítással a tüdőbetegség gyógyítható, — azt Németország példája igazolja, a hol szanatóriumok létesítése óta 25%-kal kevesebb a tüdőbetegek halálozása. Nincs helye annak a fatális közönynek, melylyel a szörnyű veszedelem pusztítását nézzük. Mennyi könny, mennyi gyász van azokért, a kiket e kór elsorvasztott ; mennyit meg lehetett volna menteni azok közzül, a kiket gyászolunk. Nyissa meg szivét mindenki kegyeletének s ne sajnálja azt az egy virágszálat s azt az egy mécsest, a veszendő emberekért való nemes fölbuzdulása lesz az az égbeszálló ima, mely bevezekli minden földi gyarlóságunkat. Meggyászolt halottunk ott fönn a magasban kedvesen veszi majd áldozatunkat. A kegyelet koszurujából a tüdőbetegeknek fölajánlott hiányzó virágszálat találja legszebbnek, mert áldást, boldogságot fakaszt, mely könnyet töröl le, az árvaságnak, az elhagyatottságnak keserű könnyeit. Az első népszanatórium Gyulán a Lu- gos-szerü erdőben épül. Előbb a helyet orvosi szempontból Kuthy Dezső ur, az Erzsébet-szanatorium igazgató főorvosa és Tauszk Ferencz dr. egyetemi tanár urak megtekintették és a czélra alkalmasnak találták. A szanatórium 700.000 korona költséggel épül, a higiénia legnagyobb követelése szerint. A terveket a genialis és annyira gyászolt tervező, Czigler Győző készítette s a szakemberek tetszését annál inkább megnyerte, mert a férfi és női betegek külön helyeztettek el. Az egyesület rövid négj évi fennállása után gyűjtötte össze az építési tőkét, legnagyobb részét egy év óta, mióta az egész országra kiterjedő egyesület lett. Tagjai meghuszszorozódtak (ma 7000 tagja van) és mivel a társadalom áldozat- készsége jóformán csak egy év óta van vele, föltehető, hogy a közelebbi négy évben már több gyógyitóintézményt létesít, annál inkább, mert a jövendőben az olcsóbb franczia rendszerű dispansereket akarja építeni. Ha pedig föltételezzük (pedig föltételeznünk kell), hogy a társadalom megérti a segélykiáltást és a halottak napi koszuruból elküldi a szegényáorsu tüdőbetegeknek azt az esengve kért egy virágszálat, — akkor bízvást elmondható, hogy megsokasodik hazánkban a népszanatoriumok száma és a társadalom az embermentés terén nagyot, Istennek tetszőt tett. Értse meg minden jó szív ezt a segélykiáltást. Az egyesület a legnagyobb nyilvánossággal fogja a gyűjtést végezni. Hirlapilag nyugtázza az adományokat s lapjában a Szanatóriumi Lapokban minden adományt tételenkint elismer, felhasználása módjáról pedig tájékoztatni fogja a közönséget. Azt akarja, hogy teljes bizalommal, legnemesebb ügynek, nemzetünk egy fájó sebét heggesztve, adhassa oda a maga egy virágszálát. Boldogok leszünk, ha jelszavunk vará- zsos módon terjed szét, ha a nagy célt megérti a mi közönségünk. Csak egy virágszálat a tüdőbetegek megmentésére I HÍREK. Perényi szobránál. Perényi Zsigmond bárónak, a szabadságharcz egyik nagy vértanújának szobrát leplezi ma le ünnepélyesen Nagyszőllősön Ugocsa vármegye törvényhatósága. Az ünnepélyre főpásztorunk, dr. Boro- misza Tibor is elutazott a reggeli vonattal. Tekeházán szállott ki, honnan kocsin hajtatott Nagyszőlősre. Kíséretében voltak Pemp Antal praelátus-kanonok és Hámon Róbert püspöki titkár. Az ünnepélyes gyászmisét az elhunyt vértanú lelki nyugalmáért maga a főpásztor végezte.
