Heti Szemle, 1906. (15. évfolyam, 1-52. szám)

1906-05-23 / 21. szám

9-H ETI S % E M L E“ (21. szám.) hogy a meglevő gazdasági egyesü­letek, melyek működésében a ke- resztény-socialis irányt tartják élőit, ezt a törekvést ellenök irányuló akcziónak minősítenék, s nemcsak rósz szemmel néznék a kath. gaz­dasági köröket, hanem ellenséges álláspontot foglalnának el velők szemben, s a kath. gazdakörök el­szigeteltekké válva hasznos tevé­kenységet nem is tudnának kifejteni. Ehelyett eme kath. sajtóorgánu­mok azon nézetüknek adnak kifeje­zést, hogy tanácsosabb lenne a már meglevő gazdasági egyesületekbe a katolikusoknak minél nagyobb tö­megekben bemenni, hogy teljes egészükben érvényesíthessék ke­resztény elveiket, melyekkel a mos­tani gazdasági egyesületek műkö­dése különben is összhangzásban áll. Nem lehetetlen, hogy a kath. gazdakörök létesítése által csak­ugyan az érintett eset következnék be és a legjobb szándék nemcsak hogy eredménytelen, de gyűlöletes volna, mely nemhogy összehozná az együttérző egyéneket, de kiszá­míthatatlanul káros hatásúvá válnék. Mielőtt tehát e téren valami lépés történnék, igen ajánlatos lenne alaposabb tanulmány tárgyává tenni a kérdést, mert konkolyt hinteni közöttünk senki sem akar s egy meg nem gondolt lépést későbben megreperálni vagy egyáltalában le­hetetlenség, vagy szerfelett nehéz dolog volna. Egy legyen a közös óhajunk, hogy végződjenek az akcziók a katholikus elvek győzedelmével, mert ha ezek az elvek győznek, az az egész ország polgárságának jó­voltát jelenti valláskülönbség nél­kül. Mi a kath. tevékenység erejé­vel egyformán kívánjuk ápolni e nemzet összes lakosságának érde­keit. Úgy legyen. kutból igen kellemetes illat keletkezett, mire némely jelenlevő lutheránus orvos azt val­lotta, hogy ily kellemetes illatot telyes éle­tében nem érzett. Az említett erdődi rózsáról valószínű­leg meg jegyzés az lehet, hogy valamint je­lenleg, vagy haj dán is sokszor, a sirhalmok felett vagy fáeskákat, vág}' rózsa más virágokat ültetni úgy ez is történetből megeshetett és igy tehát ezen rózsabokor az akkori idő­től maradt ott, a midőn az erdődi templom körében temették a haltakat. De talán valaki gondolná, hogy lehe­tetlen az, hogy a rózsa bokor annyi sok üdőkig tartós lehetne, ennek lehetőségét megbizonyitja az 1000. éves rózsa bokornak története u. m. A Hildesheimi temetőben létezni mon­datik jelenleg is ezen rózsabokor, mely is egész Európában legrégibbnek tartatik. — Az a kérdés hogyan ? mi okból ? ki ültette ? s kinek az emlékét jeleli ? ezen kérdésekre nem lehet biztosan felelni — mert 1013-ban a Hildesheimi püspökség iratai, melynek ala­pítását a népmonda e rózsa bokorral hozta öszveköttetésbe, a tűzvész alkalmával meg égtek; de 1078-tól, midőn Hexilo nevű Püs­pök fallal kerítette be, már okmányokkal is A képvisclőliáz megnyi­tása. Hétfőn délelőtt történt a kép­viselőház megnyitása, mikor az ér­deklődő közönség zsuffolásig meg­töltötte a karzatokat, s időnkint lel­kesen éljenzett. A korelnök Szappa­nos István, Kecskemét felső kerüle­tének képviselője volt, ki felolvas­tatta az előbbi kormányt felmentő és az uj kormányt kinevező királyi kéziratokat. Miután még felolvas­tatott a miniszterek kinevezéséről szóló átirat, az uj miniszterek álta­lános éljenzés közt bevonultak a házba s elfoglalták helyeiket. Erre bemutatta az elnök a miniszterel­nöknek átiratát az országgyűlés­nek trónbeszéddel való megnyitá­sára vonatkozólag, mely tegnap a budai várpalotában fényes ünne­pélyesség közt meg is történt. Pályázati hirdetés. Azok a tanulók, akik az 1906/7. iskolai évre a szatmári kir. kath. tanítóképzőbe óhaj­tanak belépni, kérelmezzék felvételöket f. év június hó 15-ig. Azok, akik az internátusbán megüresedett alapítványi helyekre kívánnak pályázni, in­tézzék kérvényüket a főtisztelendő egyház­megyei hatósághoz és az igy megirt kérvényt küldjék a tanítóképző igazgatóságához. Akik csupán a tanítóképzőbe óhajtanak felvétetni, azok Írják és küldjék folyamodvá­nyukat a tanítóképző igazgatóságához. A tanítóképző I. osztályába, való felvétel­ért folyamodhatnák oly éptestü növendékek, akik 14-ik életévüket szept. 1-ig betöltötték, de 18 évesnél nemjjidősebbek és akik a közép­vagy polgári iskola IV. osztályát sikeresen elvégezték. A felvétel iránti kérvény" felszerelendő: 1. keresztlevéllel. 2. Tiszti orvosi bizonyít­vánnyal, mely igazolja, hogy a folyamodó a tanitói pályára teljesen alkalmas testi szer­vezettel bir. 3. Enektanáruktól nyert bizonyít­vánnyal, hogy a folyamodónak van zenei igazolható e rózsabokornak régisége — az 1863-diki nyár folytán gyökeréről két iffiu sarj hajtott ki, melyeknek egyike már 12. lábnál magasabb, átmérőjepedig a gyökérnél egy hüvelyknyi. Nagyon hibáztak az kivántsi Erdődiek, hogy a fellyebb említett különös illatú rózsa bokrot ki pusztították — óhajtani való volna, hogy az is gyökeréről kisarjazzna. — „Igen jeles, még meg említendő az er­dődi vár is, melyben sok alkalmatos szobák jelenleg is léteznek, úgy egy vasúti kápolna is Serafikus sz. Ferencz Oltár képével diszes- kedő, hova is keresztjáró napokon a lelkész a sz. menetet vezeti — vagyon a vár padlásán egy kis harang is, mit sz. Dónát napi ájta- tosság alkalmával a Szőlő hegyi kápolnához kiszoktak vinni, vége lévén az ottani sz. szolgálatnak, ismét helyére vissza visznek, ezen harangocska hangjaival a vár gondnoka megszokta tisztelni Püspök O Exellenciáját a midőn Erdődre be, és ki is utazik. „Jeles volt Erdődön a várnak szom­szédjában egy kemény fenyitő ház (Tömlöcz) mely már megszüntetett, és az épületek az uradalmi cselédek lakául használtatik — lé­tezett az erdődi határon, merre Szakasz felé vagyon az országút, egy kis dombon a szántó hallása. 4. A múlt évről szóló osztálybizonyit- vánnyal és a folyó iskolai év első felének értesitőjével. A június hó végén nyerendő osztálybizönyitvány f. év július 2-ig pótlólag beküldendő. Akik az internátusba való fel­vételöket is kérelmezik, azok kötelesek sze­génységi bizonyítványt is csatolni kérvényük­höz és julius 2-án a pályázaton a tanítóképzőben személyesen megjelenni. A folyamodványokhoz csak eredeti ok­mányok csatolhatok. Szatmár-Németi, 1906. május 15. Perényi János igazgat'. HÍREK. Keresztjáró napok. E szép és lélek­emelő ájtatosságokat ősidőktől fogva tartja a kath. egyház és rendszerint nagy hivő közönséget szokott összehozni. Eredete az V-ik századba nyúlik vissza. Francziaorszá- got 469-ben nagy csapások pusztították, mire sz. Mammert viennei püspök 3 napi böjtöt és közimát rendelt. A csapások csakugyan megszűntek. Ezért maradt meg a nép lelké­ben e közimákhoz való ragaszkodás s ezért ünnepük ma is oly rendkívüli ájtatosággal. Nálunk a körmeneteket a zárdatemplomba, ti Kálváriára és a gör kath. templomba szokták vezetni, melyeken részt vesznek a kath. is­kolák növendékei is. Kedvezőtlen idő miatt első nap a körmenetek elmaradtak, a közönség a székesegyházban maradt, ott hallgatta meg a szent, misét és végezte el az ájtatosságokat. Második nap a zárdatemplomba, ma vásár lévén sehova sem vezettetett körmenet. Az istentizste- letet és szent misét első nap Hehefein Károly praelátus-kanonok, második nap Pemp Antal káptalani helynök, harmadik nap Szabó Ist­ván praelátus, püspöki irodaigazgató végezto. Áldozócsütörtökön, a róm. kath. egyház egyik legnagyobb ünnepén, a székes- egyházban 7 órakor Tóth József káplán mi­sézik s utána ugyanő prédikál. — 9 órakor Hehelein Károly praelátus-kanonok tartja az ünnepélyes káptalani nagy misét, mely után dr. Csókás Vidor káplán mond szent beszédet. földek között állandóul álló akasztófa, a mi is levágatott is többé nem létezik — minél fogva a gonosztévők bátrabban folytatják gonosz életeiket — igy nem régeimben talál­tatott az erdődi erdőben levő kutban egy meggyilkoltatott ember fő nélkül, mit is a gyilkosok levágtak azért, hogy meg ne ös- mertessen hogy kilett légyen — másodszor mint egy 2. héttel ezelőtt 5. szolgalegény, kiket az Erdész lovaikkal tilalmasban talált őket megakarván zálogolni, az Erdészt meg­támadták, és nagy görcsös botokkal halálra verték, amint mondják annak fején 5. halá­los sebet ütöttek, ki is vadász szuronyával (Hirschfőnger) egyet a megtámadok közzül oldalba szúrt, a szúrást annak halála azonnal rögtön követte — 3-szor ez előtt egy héttel Erdődön lakozó Jaschék nevű kereskedőnek kőházában létező boltját meg ásták, és abból a mi pénzt találtak úgy a kontói leveleket és más portékanemüeket el oroztak. — Erre a nagy inquisitio megtörtént, sőt Madarászon is egy utcza lakóit megkoboztak, de az el- orozottaknak nyomában nem akadtak, és igy egyébb a gyanúnál hátra nem maradt. Az erdődi nevezetességekhez tartozik, még az ottan létező gőzmalom is, a melyben is kölönös jó lisztet őröl az ügyes molnár —

Next

/
Oldalképek
Tartalom