Heti Szemle, 1906. (15. évfolyam, 1-52. szám)
1906-01-10 / 2. szám
6 „HETI SZEMLE“ (2. s'/ám.) gyakran szerepelt ide haza, már tanuló diák korában is műkedvelői előadásokon, a hol megnyilatkozott szép tehetségeit már sokszor több ízben dicsértük. Ma hivatásos színész s a pécsi nemzeti színház tagja. A legteljesebb elismeréssel adózunk elsőrendű képességeinek. Színpadra termett, ügyes, intelligens és törekvő fiatal ember, kit a gyakorlat és önművelődés jeles szinószszé fog képezni. Feltétlenül sokra fogja vinni, mert sok lelkesedés és ámbiczió van benne. Igen jó színpadi alak is. Az előadás nívóját játékával igen magasra emelte. Egészen odahaza volt e színpadon hálás szerepében. Ki kell emelnünk azt az egyszerű természetességet, mely minden páthosztól menten igen értékessé tette játékát. A közönség a legnagyobb elismeréssel honorálta kiváló alakítását s lépten nyomon zajos tapsokkal halmozta el. — Dicsérnünk kell Jászait, Ridnait, Szőreghyt, Rtjzor, Tihanyit, Fehérvárit. Pénteken a „Makranczos hölgyeket“ ismételték meg. Szombaton, vasárnap és kedden Gül Baba nagy operette 3 felvonásban. Zenéjét Huszka irta. Krémer igazgató ez egyszer elhagyta eddigi megcsontosodottt szokását s nagy szenzáczíól csinált, a darabot fényesen állitóttá ki. Különösen a második felvonás díszletei érdemelnek dicséretet, mert az egész színpad remek, szép rózsaligettó volt áialakitva, szökőkuttal, melynek rózsaillata betöltötte az egész színházat. A jelmezek is ragyogók valának. Szóval az igazgató kinyitotta ga- vallérosan piros bugyellárisát, melyet különben, ha költségesebb díszletekről, kiállításról van szó, légmentesen elszokott zárni és végre adott olyat, a miért feltétlen elismerés illeti őf. Igazán élvezve nézett mindenki a ró zsabokrokkal népes, nyájas hangulatú szép színpadi kertbe, a melynek illúzióját teljessé tették a felhangzó kellemes, fülbemászó melódiák. A mi a darabot illeti, azt a fővárosi kritikusok annyit méltatták, hogy e helyen már felesleges a részletező kritika. Annyit mi is mondhatunk, hogy a mese ügyesen és érdekesen van szőve, tehát a librettó takaros és helytálló. Mindenki kíváncsian lesi a fejleményeket. A zene, a mi a fő, kedves s a könnyű operette stylus keretében is kiváló erővel ömledezik. Az egészen keresztül vonul, az egészet átfogja a művészet felsőbb ihlete, mely a hangok csoportosításában igen figyelemre méltót nyújt. A dalszerü részletek, áriak olvadozva hatnak az érzelmekre s magukkal ragadják az izgatott fantáziát. Huszka ezúttal is remekelt. Az előadás végül egyike volt a legjobbaknak. Szorgalmasan tanultak, ámbició- val játszottak és iparkodtak művészi feladatuk magaslatára emelkedni, — a mi sikerült is. Kerényi Adél (Lila) remekelt, tisztán és kellemesen énekelt, hangja ércesen csengett, Gábor diák (Harsányi Gizella) pompásan játszott, jó kedvvel és édesen énekelt. Mindkét énekesnőt nagy dicséret illeti. Tisztái (Gül Baba) jó volt. Tihanyi kitünően játszotta a hegedűs czigányt, táuczát. pedig ismételni kellett. Szőreghy (Zulfikár) jó alak volt. Mindnyájan sok tapsot kaptak a telt háztól, mely jó hangulatban volt és dicsérte az előadást. Gül Babát érdemes megnézni. IRODALOM. Megrendelési felhívás a Magyar Vértanuk Könyve czimü diszalbumra. A Magyar Vértanuk Könyve az 1848— 49-iki[szabadságharc alatt és utána 1850,51, 52 és 1853-ban történt borzasztó kivégzéseket mind leírja és legnagyobbrészt szemtanuk egykorú rajzai és festményei nyomán készült — az ereklye-muzeumban levő — képekkel illusztrálja. A kivégzéseket, nők és isKulásgyermekeknek az osztrák katonák által történt megkorbácsoltatását stb. 63 egész oldal nagyságú képpel és 12 szines mülappal illusztrálja, ezenkívül 164 arczké- pet ad az elitéltekről. Ennél kegyeletesebb, meghatóbb és rettenetesebb munka magyar nyelven nem jelent meg. A könyv szerzője dr. Kacziány Géza tanár, ki müvét gróf Kreith Bélának, az ereklye-muzeum alapítójának ajánlja. Nyomtatja Vas József, ki az egész első kiadásnak jövedelmét az 1848—49 i Kossuth- muzeuai fentartására ajánlotta fel. A munka tartalma : Száz magyar vértanú. — A legelső áldozatok. — Tízezer ártatlau áldozat. — A pozsonyi Tizenhárom. — Vértanuk Világos előtt. — Vérfürdő Világos után. — Golgotha. — Az élő halottak. — A kötél korban. A könyvben látható nevez eresebb képek- Tizenegy vértanú. — Az aradi Tizenhárom — Az ereklyemuzeum vértanú-szobája 3 kép. — Czuczor Gergely budavári börtönében. — Kufstein vara. (Gr. Teleki Blanka albumából.) — A zalathuai magyarok le- gyilkolása. — Vértanúink kéziratai. — Gr. Batthyány Lajos kivégzése. — B. Perényi Zsigmond felakasztása. — B. Jeszenák János és Csány László kivégeztelése. — A székesfehérváriak kivégzése. — Ormai ezredest a legelső fára akasztják. — Rázga Pál felakasztása. — Hg. Voronyieczky, Gi- rou és Abancourt halala, a kivégzés. — B. Perényi, Szacsvay és Csernyus kivégzése. — Rulikovszki Kázmér kivégzése. — Kancsur András agyonlövése. — A kufsteini magyar rabnők. (Gr. Teleky Blanka albumából. Teleki Blanka szobája és sétája. — A rabnö otthona és sziklabörtöne. (Gr. Teleki Blanka albumából.) — A fogoly honleány rajzai. (Gr. Teleki Blanka albumából.) — Az arad Tizenhárom az auditor előszobájában. — Damjanicsra kerül a sor az akasztásnál. — Kivégzés után oda bocsátják az aradi népét. — A temetés. Leveszik tábornokainkat a bitófákról a német hóhérok és meztelenre vetkőztetve temetik az akasztófák alá ásott gödrökbe. — A hóhérnak adott bizonyítvány. — Az olmützi magyar foglyok. — Gr. Kreith József levele Kufsteinből. — Theresíenstandti képek. — A foglyok feleségeinek látogatása. — Munka és üdülés vasban. — A kaszárnya; a rabnők sétája. — Jubál, Sárközy és Noszlopy kivégzése a pesti ferenczvárosi temető mellett. — A ma- rosvásárhelyi vértanuk kivégzése a város melletti postaréten. Szines mellékletek'. Csány László és b. Jeszenák János a bitófán. (Czimkép.) — Az aradi Tizenhárom együtt a bíróság előtt. — Nansbarth Antal és Szik szay János agyonlövetése. — Maderspakné megkorbácsolása. — Rázga Pál, mint Krisztus urunk a keresztjét, maga viszi bitófáját a szamár hegyre. — Az aradi kazamaták ban, 4 kép az aradi foglyokkal.'— A néüfi aradi vértanú agyonlövése. — A kilencz aradi vértanú felakasztása. — Vértanu-erek- lyék és a hóhér eszközei. — A pozsonyi kis diákok megbotoztatása. — Gasparics Kilii, ferenczrendi szerzetes, vértanú az akasztófán. Dr. Kacziany Géza tiz évi tanulmány és kutatás után irta meg e könyvet. Nem túlozott. Nem volt rá szüksége. A legnagyobb higgadtság és objektivitással irta le az összes vértanuk történetét. Nem magyar az, aki osztrák-párti lúd lenni e könyv elolvasása után is. A könyv áradisz- kötésben 6 kor. 80 fill. Az 1848—49-i múzeum javára készültek díszpéldányok is 10 és 20 kor. árban, amelyek igen finom, vastag papírra vannak nyomva és nagyon díszesen — selyem- és bőrkötésben — kiállítva. Megrendelhető a „Heti Szemle“ szerkesztőségétől egyszerű levelezési lapon is. „Pázmány-sajtó“ (Püspöki nyomda) Szatmár. Jó házi koszt, esetleg teljes ellátás kapható. Czirn a kiadóhivatalban. Értesítés. Tisztelettel tudatom a m. t közönséggel, hogy férjem elhalálozásával az ő személyes vezetése alatt fennálló Központi szállodát és vendéglőt továbbra is feltartom. Mindenkor legnagyobb gondot fogok forditani arra, hogy m. t. vendégeim a legkényesebb igényeket is kielégitőleg legyenek kiszolgálva. Szálló vendégeimnek is a legmesszebb menő kényelmet fogom biztosítani. Tisztelettel özv. Ováry Jánosné. Meghívó. A Szalmár-NÉeti Népbank Eészvényfársaság XXVIII. évi rendes közgyűlését Szatmáron, snját helyiségében 1906. évi január hó 21.-én délelőtt 10 órakor fogja megtartani, mely közgyűlésre a részvényesek ezennel . meghivatnak. . A közgyűlés tárgyai: 1. Hitelesítő küldöttség megválasztása. 2. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentése az 1905-ik üzletévről, ezzel kapcsolatosan a számadások megvizsgálása, a mérleg megállapitása, a tiszta nyeremény fölosztása feletti intézkedés s a felmentvény megadása. 3. Igazgatósági elnök, két igazgatósági s három felügyelő-bizottsági rendes tag megválasztása. Kelt Szatmáron, 1906. évi január hó 4.-én. Az igazgatóság. Megjegyzés. Az alapszabályok 51. §-a szerint a közgyűlésen csak azon részvényesek bírnak tanácskozási és szavazati joggal, kik az igénybe venni szándékolt szavazat mennyiségének megfelelő részvényt a részvénytársaság hivatalánál legkésőbb a. közgyűlést mégelőző napnak délután 5 órájáig letéteményezik, vagy pedig részvényeik lekötését ugyanezen határidőig hitelt érdemlőleg igazolják. Kiskorúak gyámja, a gondnokság alattiak gondnoka, a jogi személyek illetékes képviselője, valamint a hagyatéki és csődtömegek gondnokai, ha ez iránti szándékukat a most említett határidőig Írásban, vagy szóbelileg bejelentik, a közgyűlési névlajstromban a részvények letéte- médyezése nélkül is felveendők. Az igazgatóság évi jelentése, valamint ez évi mérleg a közgyűlést megelőzőleg 8 nappal az intézet helyiségében megtekinthető. Eladó ház l?crcsény:-utca€»0. sz.Iiáz, mely áll 6 szobából; a hozzátartozó melléképületekkel és nagy kerttel eladó. Értekezhetni Bercsényi-utca 60 sz. alatt, esetleg Kteizer János könyvkereskedésében.
