Heti Szemle, 1906. (15. évfolyam, 1-52. szám)

1906-06-07 / 23. szám

Szatmár, 1900. jnnins 7.

o

megújításáért. Csakhogy a Népszövetség még ezt az 1 koronát sem kívánja ingyen. Ad helyette többet, százszor annyit. Először is a nép értelmi fokának emelésére törekszik, amiért oktató röp iratokat juttat tagjainak kezébe *és pedig ingyen. Jelenleg 8 röpiratot kap mindenki, j aki tagsági diját lefizette és azokat kéri; de csak addig, mig a készlet tart. De készül is most már egész sereg hitvédelmi és közgazdasági röpirat, mely mind a tagok közt lesz szétosztva. A Népszövetség tehát a tudomány fegyverével ruházza fel tagjait első sorban, mert tudja, hogy tudomány nélkül elvész a nép. Olvasott embereket akar teremteni, kikkel nem olyan könnyen bánik el se az uzsorás, se a vigéc, még kevésbbé a szociáldemokrata szájhős. Aztán meg a tanult emberrel könnyen lehet szövetkezeteket alakítani, azzal lehetcsak nagyot művelni!

1 me a népszövetség első, de nem egyedüli előnye.

A legfontosabb feladatok egyike, amit maga elé tűzött a népszövetség : az ingyenes jogvédelem. Népünknek fölötte nagy szüksége van keresztény jogvédelemre. De miben áll ez? A népszövetségnek jogvédő osztálya van, mely lel kés és tapasz- tahjkatholikus jogászokból, gazdá- szokból, ipari, kereskedelmi és más szakban járatos emberekből alakul, kik időnkint üléseket tartanak s fölváltva közszolgálatokat teljesítenek. A tanácsra vagy védelemre szoruló szövetségi tag, akatholikus szövetséghez beadja ügyének leírását, melvet az osztály megtárgyal s a féllel közli az utasítást.. A szövetség első sorban közvetítő lesz a pereskedő felek között. De ha elkerülhetetlen a pereskedés, akkor a j népszövetség központi vezetősége j

sorsú ügyes tanulót fogadjon, ki ötét könyvek olvasásával mulattassa — és erre való nézve Gőcz Ferenczet érte a szerencse, ki is a Grófnak egész megelégedését ki érdemiette s ez által jutotta Dobi jószágok birtokába.

Későbben a Gróf nyomorult íájdalmi megszűnve, élvezte az élet enyhéit, de a tudományokat, minden egvébb örömei felett nagyobra becsülte, a tudományos embereket igen nagy tiszteletben tartotta, sőt még akkor igen örvendezett az tudományoknak szentelteti lelke, a midőn a legapróbb deákoeskák is csevegtek, valamint az iskolai auctorokból.

Szokása volt az öreg Grófnak rendesen a közellevő Somos nevezetű erdőben kilovagolni, mit is a tanulók észbe vevén jó előre ki mentek a nevezett erdőre, és ottan az úthoz nem messze valamely fa mellett meg bújva, nagy fent szóval tanulgatták iskolai leezkéjeket, ezeket halván a gróf, lovát meg- állitá, és kiáltott, ki vagy fiam? mit tanulsz? boldog volt az a tanuló a ki Horatiust, Vir- giliust, vagy Ovidius! említhette, ekkor őtet a Gróf rövidesen kikérdezte; hogy ha kedvére tudott felelni, azonnal a Gróf zsebébe nyúlva, legalább egy aranyat nyújtott a tanuló kezébe és igy buzdította a tanulásra az ifjúságot.

Nem különben iparkodott az Isteni tiszteletnek, és ájtatoskodásnak gyarapításában,

..HETI SZEMLE“

gondoskodik a jogvédelemről. Olyan ügyekben, melyek irásbelileg is el- intezhetők, a központ egyszerű levélbeli megkeresésre azonnal és közvetlenül eljár. Gondolja csak el az előnyöket, melyek az ingyenes jogvédelemből folynak, mindenki és hisszük, hogy mindenki már csak azért is azonnal be fog lépni a nép- szövetség tagjai közé.

Ahol keresztény szociális egye sülét van, ott az által lehet könnyen megalakítani a népszövetséget, hogy a pap a katholikus népszövetség szocializmusát mutatja be a tagoknak. A szociális tevékenységek közül különösen két nagyon fontosat vállalt magára a népszövetség, még pedig a tanítást és a jogvédelmet. A tanítást azért, mert azt tartja alapvető munkának; amiért is mindenkinek, munkásnak, gazdának, iparosnak egyaránt meg fogja mondani, hogy hová forduljon bajainak orvoslásáért, milyen egyesületekbe tömörüljön. A vitás kérdések elintézése körül tanácscsal fog szolgálni és mindig arra törekedni, hogy minden félreértés a legjobb módon való elintézést nyerjen. A jogvédelemről már szó volt. Fejtse hát ki a pap ezen eszméket a keresztény szociális táborban, hogy annak összes tagjait beírathassa a népszövetség kötelékébe.

Eddig arról szóltam, mint vitassa be a pap a népszövetség szükségességét, mint mutassa be annak előnyeit, hogy ez által minél több tagot gyűjthessen a katholikus táborba. De ez még nem elég. Jó eleve kell már gondoskodni a Szövetség- legközelebbi jövőjéről is. Erre jó eszközül szolgálnak a népkönyvtár felállítása és egy szövetségi háznak megszerzése.

A népkönyvtárt a pap legkönyő maga ön példájával vonzotta alattvalóit az Isteni szolgálatra, a midőn maga még iidős korában is tulajdon egy szülött édes fiával Joseffel nem átalotta az oltárnál sz. misét mondó papnak térden álva szolgálni alkalmatos iidőben a nagy templomban, esős üdében pedig tulajdon kastélyában levő pompás kápolnájában, melyben a közrendi! embereknek is bemenetelt engedett, holott is az sz. szolgálat naponként tartatott, mit is végezni szokott egy szerzetes a kaplonyi klast- romból választott udvari Káplánya, erre a czélra tartott haranglábra alkalmazott 2 meglehetős nagyságú harangokat, templomi arany- és ezüstéi szövött drága mise mondó ruhákat, a kápolna chorussán egy ó szerű jeles orgonát is. Jó fizetéssel valának ellátva az orgonista, és az egyházfi, egyszersmint haranghuzó, két kis Pdterficzkó nevezett alatt, mintha a mise mondó páternek templomi szolgája, az orgonista abban az üdőben házas és családos férfiú volt név szerint Széesé- nyi, ha jól emlékszem Antal, kinek is alkalmatos házat, és telket, és bizonyos fizetést, hozzá járandó deputátumát eggyütt évenként adott, és ennek ivadékait jószágában gazdasági tisztekké alkalmazta, úgy a harangozóból is, ha arra alkalmatos volt, némelyeket hivatalokra rendelte. Ily formán al- kalmazódott ama nevezetes Báthori nemzetnyebbeu úgy állítja föl, hogy a „Társulati Értesítő“ szerkesztősége révén vagy a Szent-István-Társulat által beszerzi az egész könyvtárt, melyet részletfizetésre is megkap. Ezzel újabb hatalmas eszköz lesz a pap kezében a tagok kiképezteté- sére, a népszövetség megerősítésére.

A Széchenyi-Társulatból.

A Széchenyi-Társulat a múlt szerdán tartotta lanyha érdeklődés mellett évi rendes közgyűlését. Múlt évi működéséről az igazgatói jelentés a következőleg számol be:

Te kin teles Közéjt) ü I e's!

iz elmúlt 1905. év ismert politikai viszonyai társulatunkra is zsibbasztólag hatottak, azonban a nemzeti eszme ujjáébredése, megerősödése kilátást nyújt arra, hogy társulatunk ezután fokozottabb mértékben fogja a maga elé tűzött célok megvalósítását elérhetni, nemzetünk erősítését szolgálni.

Mint kultáregyesület iparkodtunk csendes, zajtalan munkával az alapszabályainkban lefektetett összes célokat híven szolgálni s ha egyben másban hiányosság tapasztalható, úgy ennek oka csupán csak anyagi erőnk korlátoltságában rejlik. S mindaddig, mig az 1891. évi kisdedóvási törvény végrehajtása - mely szintén anyagiak hiánya miatt késik — lehetővé nem válik s társulatunk nj erőforrásokhoz nem jut, kénytelenek vagyunk bevételeinknek legnagyobb részét a kisdedóvási intézmények, a gyermekmenhelyek fentartá- sára lekötni.

Megkíséreltük évről-évre az újabb időkben, megkíséreljük a jelen évben is, hogy társulatunk igy lekötött anyagi erejét felsza- daditsuk. Kértük és kérjük is a vallás- és közoktatási kormánytól társulatunknak a menhelyek fentartása címén fokozottabb anyagi segélyezését, hogy az igy felszabaduló erőnket más téren, hol oly sok volna a tenni való, oly szép feladatot lehetne igen szép eredménnyel végeznünk, érvényesíthessük.

ség is, különben középtermeti köpczös alkotása.

Különösen kedvölte, és maga körül alkalmazni akarta a magas termetű iffjakat, kiket is csatlósnak nevezett, ezek négyen valának, kik is akorri nehéz alkalmatlan utakon is kocsiját csakhamar kiemelték a hol a gyámoltalan törpék kevéssé lettek volna használhatók.

Még egy nevezetes adat jut eszembe, úgy mint olvasom a Schematismusba, hogy sokszor tisztelve (‘miitelt Gróf sz. házasságra lépvén 10. egész esztendőkig magzat nélkül lévén, fogadást tett, hogy ha őtet az ur Isten magzattal meg áldaná, akkor Nagy- Károlyba Templomot építeni fogna, meghal- gattatott kérése, fia született, és a templomot is felépítette — én ezen fogadáshoz köztudományból merítve azt jegyzem meg, hogy a Gróf fogadást tett a templom építésre magát arra kötelezve, hogy ha gyermeke születne, de még azt is hozzá tette fogadásához, hogy ha fin gyermek születne, akkor a kötelezett templom építéséhez pótlékul, a kaplonyi Egyházban létező sz. Antal szobrának ölében létező fából faragott Jézuska helyett, öntetni fog ezüstből egy Jézuska szobrot, azon nehézséget nyomót t. i. a mily nehéz lesz a születendő fin — erre végre fontai megmérettetett a született kis-