Heti Szemle, 1906. (15. évfolyam, 1-52. szám)
1906-01-10 / 2. szám
XV. évfolyam bzaímár, 1906. január lO. 2. szám. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre — — — — — — — 3 „ •— Negyedévre — — — — — 1 „ 50 „ Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona Epyes szám ára 20 fillér. Nyomor és szenvedés. A karácsonyi és újévi ünnepek előtt tele volt a levegő a béke olajágának illatával, még a pessi- mistikusabb hajlamú emberek is hinni kezdték, hogy most már létrejön ebben az ügyben valami. Hiú ábrándozás! .... Elmúltak az ünnepek, s ma ott vagyunk, ahol ezelőtt, sőt talán roszabbul. Erősen csörtetik a kardot az egymással szemben álló békiilékeny felek. A kormány mindent megtesz, amit az ellenállás letörésére czélravezetőnek vél, a vármegyék annál erősebben szervezkednek, hogy az ellenök indított akcziót lehetetlenné tegyék. A vármegyék tisztikara csaknem kivétel nélkül a kormány ellen foglal állást, s olyan demonstrácziókat látunk, aminőkre még nem volt példa ebben az országban: A király által kinevezett főispánokat inzul- tálják, a legkomikusabb és legképtelenebb helyzetekbe hozzák. Itt szamárbandóriummal fogadják Őket, amott hóval dobálják meg, ajtókat, ablakokat leszedik a közgyűlési teremről, hol az esküt kellene letennie, telehányják a termet sárral, hóval és piszokkal. Itt gyászlobogó alatt vezetik a városba, amott in effigie bitófára húzzák és sok más szinte kigondolhatatlan módon csúfolják meg. Sőt a brutalitás is belevegyül a békehangokba, megmozdul a debreczeni utcza szemete s véresre verik a főispánt, gyászkocsira dobva vonszolják be a városba, utczahosszant ütlegelik, verik, mígnem 42 sebtől vérezve félholtan terül el a földön. A másik oldalon ott látjuk a felfüggesztések egész hosszú sorozatát, áldozatul esnek a vármegyék legelső tisztviselői, kiket megfosztanak hivataluktól, sőt a börtön is várakozik reá jók. Egybirói Ítéletet már láttunk provokálva. Az ország első vármegyéjének alispánlielyet- tes főjegyzőjét, Fazekas Ágostont két hónapi börtönre és hivatalának elvesztésére Ítélték. Debreczenben és Ungváron kormánybiztosok működnek a legszélesebb körű hatalommal, minden bizonynyal az a sors vár a többi vármegyékre is, ahol aztán számtalanok fognak ke- n3rér nélkül maradni, jutnak koldusbotra, meg a börtönbe. Ezek azok a békés symptomák, melyek napól-napra felcsillannak Felelős szerkesztő BÁTHOKY ENDUE. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY SAJTÓ“ a láthatárén. Nemhogy csilapodná- nak a kedélyek, de az ellentétek mind jobban kiélesednek. Fenik a kardot mindkét oldalon. A hang, melylyel a békét hirdetik, puszta hang csupán, a tények azonban az áldatlan harcz mellett tanúskodnak. Akinek egy szemernyi politikai belátása van, első tekintetre észre fogja venni, hogy itt békéről még csak szólani sem lehet. A felség kimondta a non possumust, nyomort és szenvedést ígért az országnak, sajnos, úgy látszik, hogy ezek a szavak fognak teljesedésbe menni. A legnagyobb mérsékletre és kitartásra van szükség, hogy feine idézzük a szélsőséget. A debreczeni kocsiskodás csak ártalmára van az ügynek, mert inig egyrészről nem méltó ahhoz a nemes küzdelemhez, melyet a nemzet eddig folytatott és minden müveit emberben utálatot kelt, másrészt provokálja a szükségtelen retorziót, amit okos észszel ki lehetettvolna kerülni. Feladatunk nem az volna, hogy oktalanul szítsuk az ellenségeskedést, hanem keresni kellene azokat az érintkezési pontokat, melyeken a király és nemzet találkozhatnak egymással anélkül, hogy bármelyiknek jogai csor- bittatnának, vagy áldozatul esnének. Ezen pontok megtalálására azonban nem a szenvedély, hanem a bölcsesség alkalmas. Deák Ferencz nem fokossal, hanem tudásának mélységes tárházából merített argumentumaival győzte meg az uralkodót. Sajnos, második Deák Ferencziink nincs, hacsak még ezután nem fogja megad ni a Gondviselés. Mindenesetre aggodalmas szemmel kell nézni, hogy a kibontakozás olyan útvesztő felé tereltetik, mely nem békét, hanem harczot, szűnni nem akaró harczot provokál. A müveit, higgadt és jó hazafiak azon legyenek, hogy csillapi- tólag hassanak a népre, mert hogy ha egyszer az is megmozdul, nem lehet lesz feltartóztatni azt a pusztulást, mely nyomán fakad. Nemes fegyverekkel vívni a harczot, — lélekemelő, az ököl és fokos kapcza- betyárok argumentuma. Városi közgyűlés. Törvényhatósági bizottságunk január havi rendes közgyűlését Pap Gféza polgármester elnöklése mellett tegnapelőtt délután tartotta meg. A napi renden levő ügyek A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető össze küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ czimére küldendők, (tskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árban vételnek fel, Nyllttór sora 40 fillér. A lap megjelenilt: minden szerdán közül egyedül a városi színház bérbeadása keltette fel az érdeklődést. E tárgynál időztek legtovább s a szinügyi bizottság jelentésénél pro és kontra többen szólaltak fel. — A polgármesteri jelentés, melyet Ferencz Ágoston tanácsjegyző olvasott fel, beszámolt a tisztikar múlt évi munkásságáról. Elintézést nyert 11105 ügydarab, 501-el kevesebb mint az előző évben. Kihágási- ügy volt. 558. A közigazgatási bizottságban 478, a közgyűlésben 312 ügyet intézték el. Az egyes bizottságok elé került ügyek is mind elintóztettek. Egyszóval a tisztikar és- segédszemélyzet derekas munkát végzett, melylyel nemcsak a polgármester van megelégedve, de méltán meg lehet elégedve a város közönsége is. A polgármesteri jelentést nagy megelégedéssel vették tudomásul. A kormány leirata. A belügyminiszter a kórt 8. gyógyszer- tár ügyében leiratot küldött a város közönsó génez, melyben tudaija, nogy a szakközegek meghallgatása után a kórt gyógyszertár felállítását nem engedélyezi. Erre valóban nincs is szüksége a városnak. A jóléti bizottság javaslatai. A jóléti bizottság a közgyűlés elé terjesztette a Csanád-, Kisküküilő , Somogy-ós Zilamegye átiratait. Minthogy az átiratokban foglalt ügyekben a közgyűlés már^ intézkedett, azokat egyszerűen tudomásul vették. Tanácsi előterjesztések. A nagykárolyi pénzügyigazgatóság egy átiratot küldött a polgármesterhez, melyben ^rról értesíti, hogy a pénzügyminiszter, ha a város az önként befizetett egyenes adókat a kincstár részére ki nem szolgáltatja, az állami italmérósi jövedékből a várost megillető jutalékot, amely 12 ezer s néhány száz koronát tesz ki, meg fogja vonni. Ez átirat a közgyűlés előtt pár nappal érkezett a polgármesterhez s igy azzal a tanács érdemileg nem foglalkozhatott. A közgyűlés elé most azért terjesztette ezt a polgármester, hogy a szóban levő átiratra nyilvánítsa akaratát. Megjegyzi a polgármester, hogy a jutalék megvonása, melyhez még a fogyasztási adóból bevett 32.000 korona többlet megvonása is járulhat, a város f. évi költségvetésének mérlegét, melyben az érintett összegek fel vannak véve, megzavarná. Ebben az esetben az a helyzet állhat elő, hogy az elvesztett jövedelmet a pótadó emelésével kell majd pótolni. Kelemen Samu : dr A város az állami italmérósi jövedékből járó jutalékot el nem vesztheti, mert azt törvény biztosítja. Sürgős elintézés czéljából indítványozta, hogy az ügyet véleményadás végett adják ki az alkotmány
