Heti Szemle, 1906. (15. évfolyam, 1-52. szám)

1906-03-07 / 10. szám

HÉT I S Z E M L E“ (10. szám.) nyezője vett részt évezredeken át mindig az emberiség történetében és részt fog venni újabb évezredeken át ezután is dacára a tudomány minden vívmányának és rend­szerének. Igen ! mert azok az időszakoukint fel­merülő kórtünetek, mikor az ember megta­gadja a vallást, mint a ragályos betegségek korszakai — csak átmenetiek; az isteni gondviselés tervében tán szükségesnek látott fejlődési feltételek.Ám az egészséges orga­nizmus előbb-utóbb kilöki magából a kóra- nyagot s ez emberiség ismét a vallásra tá­maszkodva, bizva-remélve halad tovább azon az utón, mely Istentől kitűzött végcélja felé vezet 1 Ez a mi hitünk, a mi meggyőződésünk. És ez adjon nekünk bátorságot, erőt, kitartást arra, hogy hitvallásos iskoláink megvédése és fejlesztése ügyében ez évben is lankadni nem tudó buzgósággal tovább munkálkodjunk, tovább küzdjünk ; mert küzdelem nélkül nincs győzelem, mert ez az a feltétel, amelyhez kötötte Isten minden jó ügynek a sikerét I Fogadják mégegyszer legsziyélyesebb üdvözlésemet, melylyel kapcsolatosan jelen tanácskozásunkat ezennel megnyitom! A megnyitó beszéd után az elnöki je­lentésekre került a sor, melyek között tudo­másul vétetett, hogy dr. Steinberger Ferencz volt elnök hagyatékából a tanács 1000 ko­ronát átveti a magyarországi kath. iskolák történetének megírására pályadijul. A jelzett munkára a pályázatot meghirdetik. A kath. tanító e's tanitónőképzők vizsgá­lati szabályzatai élénk eszmecserét kellett, hogy vájjon mindenben az állami szabály­zathoz alkalmazkodjék-e. Végre abban álla­podtak meg, hogy e tárgyban már 1903 ban volt egy memorandum benyújtva a püspöki karhoz s mivel ott a kérdés a püspöki kar óhaja szerint oldatott meg, azt megújítják, addig pedig, mig reá döntés nem érkezik, az eddigi szokás fentartandó. — A képezdei tanárképzés ügyében a szak­osztály megállapodását dr. Kovács Gyula terjesztette elő. Eszerint megkerestetik a a püspöki kar azokkal a kívánalmakkal, melyeket a képzőtanárok óhajtanak. Önálló kath. tanárképzést kívánnak, állami ellenőr­zés mellett ugyan, de a kath. képzőtanár oklevele egyenjogú legyen az állami tanító­képző tanár diplomájával. Ember Károly az egyháznak a 6tí-iki törvényben gyökerező jogát fentartani kivánja, azért a bizottságtól nyert képesítést elegendőnek véli, s nem kiván egyetemi stúdiumot, mert ez a zárda­iskolák végét jelentené. Most következett a gyűlés legfontosabb tárgya : A latin és gör. szert. kath. népoktatási intézetek Eendtartási Szabályzatának javaslata, amely hosszú és igen érdekes vitát provo­kált, minthogy némelyek az ügyet azonnal tárgyalni kívánták, mások pedig amellett fogtaltak állást, hogy a részletek alaposabb megvitatása végett szakbizottságok válasz­tassanak Végre az általános tárgyalást dél­utánra halasztották el. Délután megállapították a rendtartási bályzat részletes tárgyalásának alapjául szol­gáló irányelveket. Miután a Szabályzat hosszú időre szól és igen terjedelmes, szakbizottsá­gokat választottak, melyeknek feladatuk lesz a részleteket megvitatni, hogy teljesen leszürődöttt megállapodások kerlűjenek dön­tésre a plenum elé. A bizottságoknak 3 hó alatt el kell készülniük a munkálatokkal, hogy nyáron a nagybizottsági gyűlés letár­gyalhassa és megerősítés végett a püspöki kar elé terjeszthesse. — Nagyhorderejű a tanügyi tanács ama határozata, melylyel kimondotta, hogy az óv folyamán julius hó első felében megtartja a Magyar kath. tanítók III. országos kongresszu­sát. A kongresszust két napra tervezik. Első nap délelőtt általános lesz, délután a szak­osztályok tartják meg üléseiket. A második n; pon az összülós a szakosztályok megálla­podásai felett határoz. A kongreszus védő elnöke a püspöki kar valamelyik tagja lesz, kit a herczegpriraás fog kijelölni. A perma­nens előkészítő bizottságot az elnökség küldi ki, melynek ügyvivő elnöke Ember Károly lovag, világi elnök lesz. Végül kimondották, miszerint kívána­tos, hogy a kath. tanítók segélyalapjának sza­bályzata a tanítóság erkölcsi tekintélyének megfelelően revideáltassók, mire a püspöki kartól megbízást kérnek. H I JEL E K. Hátralékos előfizetőinket tisztelettel felkérjük előfizetési hátralékaik bekül­désére és előfizetésük megújítására. A főszámvevő jubileuma. Szomba­ton volt Novák Lajos városi főszámvevő szolgálatának 25 éves jubileuma. Szépen rendezett, megható ünnepség volt, egy mun­kában és közbecsülésben eltöltött hosszú idő méltó jutalma. Az ünnepség hivatalos része délelőtt a városháza tanácstermében folyt le, hol megjelent az egész tisztikar, melynek nevében Kőrösmezei Antal főjegyző a szeretet meleg hangján üdvözölte az érde­mekben gazdag jubilánst, s átnyújtotta neki a tisztikar ajándékát, mely egy díszes, az összes tisztviselők névaláírását magában fog­laló albumból és egy serlegből állott. A főszámvevő megindulva mondott köszöne­tét az őszinte ragaszkodásnak e közvetlen megnyilatkozásáért. Este a Társaskörben fényes bankett volt, melyen szép számú és előkelő közönség vett részt. Ott volt a nek megmutatja az eszményisóg fényes vi­lágát. * A mint a Szent Szűz egy Istent hordott móhében s létet adott a földre szállt Sze­retnek, — úgy árad ki a nő leikéből min­den nagy és szép e világra. Mert igaz ugyan, hogy az emberiség története a thermopylei hősökről regél, de ezeket az anyák nevelték ilyenekké ; a Columbusok új hazát szerezne k, de Rómát Veturia könnyei mentik meg; ha a Prometheusok még a sziklához lánczoltsn is daczolnak az istenekkel, a Niobék is szem­be mernek szállani velők — anyai szeretetből. A nő is képes nagyra, de nem azon az utón, a hol a férfiak. Ezek harczra kel­nek az emberiséggel is, — mig a Gracchu suk anyja gyermekeiért él, a Rozgonyi Ciczel- lék férjekért öltenek pánczélt. És igy vagyunk a szellemével is. Mennyivel más az övé, mint a férfié. Csa- pong, röpköd, szereti a folytonos változatos­ságot. A férfi látja az igazat, a dő érzi. Az egyik ösztönszerüen Ítél, a másik elmélkedve. Bámulatosan ismeri a nő azt, akit ismer, de már nem ismeri az általános embert. A meg­történt tényeket látja, de az általános esz­mék világa már messze van tőle. Migaférfi- ósz be tud merülni számításaiba és kitartóan tudja keresni az eredményt, mig őt az ok érdekli és egy elvont logikus gondolatme­netben gyönyörködni tud — a női szellem nem tekint a rendszerességre, nem száll a dolgok mélyébe : őt a részletek érdeklik. És ez a csapongó, könnyed szellem mennyi finom érzéket árul el az aprólékos kidolgo­zásban, a rejtett bájak fölfedezésében. Ezért nyűgözi le a tudomány nehézkessége ; szál­lani, emelkedni nem is tud a geológia, a mathesis megkötött, szűk ösvényein ; szár­nyát elveszti abban a világban, a mely a mo­dern tudomány szerint az ősanyagbói szár­mazott. Neki a levegő kell, az aether, a csillagok hazája és tündökhk is egész nagy­ságában, a vallás, a zene, a költészet ragyogó világában. Született művész az előadásban ; a költeménynek legelrejtettebb bája, a dal­nak legfinomabb rezgése érvényesül az ő mindent megfigyelő szavalásában, énekében. — A férfinak tanulnia kell ezt, a nő meg­érzi. iző agya nem is produktiv munkára termett; Pythagoras tanítványai legnagyob- rószt nők voltak, de egyetlenegy philosophiai rendszer sem született meg fejőkből. Nem is az ész, de szív alakul ki a nőnél, és ha esz­méket nem is dobhat bele a világba, ke­délyének gazdagsága, nemes érzése mindig bá- mulatraméltó. Nem arra hivatott, hogy előbb­re vigye a tudás fáklyáját és most „a tudomá­nyok csődjében“ uj utat nyisson a tudás bi­zodalmába, nem, mert ő mindent szivével vé­gez. Nem az agy, de a szív gondolkozik nála. És ez a szív a legbámulatosabb. A mi nagyot csak létrehozott az érzés, a szeretet, az mind a női szívből kerülhetett ki. Ebben a világban a nő az ur s itt mutatja ki egész nagyságát. Ez a sokat érző, sokat szenvedő, sokat megvigasztaló szív — mivel épen a fájdalmat juttatta osztályrészéül az Isten­tudja legjobban megérteni a szenvedést és átélni az örömet. Mennyi nagy érzés van benne és mind mély és állandó. Az Isten szeretető végtelen, de hogy megértesse ve­lünk, az anyáéhoz hasonlítja az övét. Az érzések hány húrja zendül meg beDne és el nem hangzik addig, a mig maga a húr meg nem szakad. A mig a férfinál — ha meg is kapja egy nagy érzés, legyen az öröm, vagy fájdalom, szerelem, vagy gyű­lölet — minden hamar elmúlik, felejt és ta­lán emlékei sincsenek: a nő mindent meg­őriz szivében. Egy finom, nagy női szellem, Stael asszony, jellemzi ezt az állhatatos­ságát a legjobban e pár szavával: „A sze­relem a férfi életében csak egy jelenet, a nőnek egész élettörténete.“ És nemcsak a szeretet legmagassabb foka: a szerelem, de minden nemes érzés hangot kap ebben a csodálatos szívben. Hány kétségbeesettnek adta ez visza életét, mennyi könnyet törült le, hány boldogtalant tanított meg tűrni, remélni! Krisztus taní­tását : a szeretet parancsát senki sem követi jobban, mint a nő. Neki szive vao, ő sze­ret. Ott ragyog ez a szeretet a gyermek bölcsője, a férj nehéz gondjai fölött; ott őr­ködik a kórházak fojtott, nehéz levegőjében a sinlődő, nehéz betegek ágyánál, és ott imádkozik Isten oltáránál övéinél, mert sze­ret. Ha visszagondolunk arra a kis házi­kóra, a hol a legjobb asszony ringatta böl­csőnket, elárasztott szeretetónek csókjaival és szivének minden nemességét belénk akarta oltani; megtanított minden jóra, össze­tette kis kezünket, hogy édesen zengő sza-

Next

/
Oldalképek
Tartalom