Heti Szemle, 1906. (15. évfolyam, 1-52. szám)

1906-10-31 / 44. szám

XV. évfolyam Szatmár, 1906. októbep 31 44. szám. ELŐFIZETÉSI ARÁK : Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre — — — — — — — 3 „ ■— Negyedévre — — — — — 1 „ 50 * Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona Egyes szám ára 20 fillér. Felelés szerkesztő BÁTHORYENDK A lap kiadója: A „PÁZMÁNY-SAJTÓ“ E. A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ czimóre küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyilttór sora 40 fillér. A. lap megjelenik minden szerdán. ■■ Ünnepnapunk. Nyugalomra helyezték a ma­gyar szabadság rettenthetetlen baj­nokát, II. Rákóczi Ferenczet és bujdosótársait. Visszahozták őket „Nagy Törökországból,“ hol a nagy nemzeti küzdelem letörése után évek hosszú során keresztül ették a hontalanság keserű kenyerét, ahol elhaltak mint hazátlanok. Most visszatértek annak a szeretett hazának földjébe, melyért oly sokat szenvedtek. Az egész magyar nép lángoló lelkesedéssel fogadta őket, ott állott az egész nemzet ravataluk körül, még azok is, akik otthon maradtak, azok is együtt ünnepeltek velők lélekben, leirhatatlan lelke­sedésben. Ünnepnap volt temetésök napja az egész hazában, mikor át­adták emlékűket az örökkévalóság­nak, szentelt hamvaikat az édes anyaföld ölelő karjainak. Vármegyénk, a régi kuruez vármegyék egyike, hozzá méltóan vette ki részét a nemzet nagy örö­méből. Magánál a temetési szertar­tásnál a legelőkelőbb helyet juttat­ták neki, hiszen Rákóczi szivéhez is úgyszólván a legközelebb állott. Itthon pedig dobogott minden kebel, ünnepet ültek falvak és városok, hogy végre ismét magunkénak mondhatjuk a nagy kuruez vezért, ennek a hazának legnagyobb fiát, kit az erőszak szakított ki karjaink közül. Szatmár város lélekemelő ün­nepét kívánjuk megörökíteni e so­rokban, hogy lássa és tanuljon egy­kor tőle honszerelmet a jövő nem­zedék, lássa és tanulja meg, miként kell hódolni a haza nagy fiai előtt, s őrizni kegyelettel dicső emléküket. Már e hó 26-án a reggeli órákban megjelentek a házakon az első nemzeti lobo­gók, a nap folyamán mind sűrűbben mutat­koztak, szombaton pedig valóságos lobogó- diszbe volt öltöztetve az egész város. A piacztéren talán egyetlenegy házról sem hi­ányzott a nemzeti trikolor. Feltűnően szépen volt diszitve a tűzoltó őrtorony, melynek egész erkélyét köröskörül nemzeti szalaggal vonták be, a lobogóknak pedig egész nagy sokasága köszöntgetett lefele a város lakóira. Szombaton reggel a Kossuth-kertben százegy taraczklövés dördült el, üdvözölve a hazai földre érkezett nagy fejedelmet, kit ebben az időben fogadott a nemzet képvise­lete Orsován. Vasárnap a reggeli vonatnál mozgal­mas kép tárult a szemlélő elé, egyik úri fo­gat a másik után robogott a pályaudvarhoz, jöttek a küldöttség tagjai, jött a két főgim­názium ifjúsága nemzeti zászlók alatt, nem­zeti kokárdákkal. A kir. kath. főgimnázium 50 növendékkel vett részt Ratkovszki Pál igazgató, Orosz Alajos, Kovács Gergely és Haller Jenő tanárok vezetése alatt. Kováts Gyula dr. nőképezdei igazgató szintén eluta­zott az ünnepélyre. Kevéssel a vonat indu­lása előtt megérkezett a püspöki diszfogat, melyből főpásztorunk, dr. Boromisza Tibor szállott ki, aki titkára Hámon Róbert kísére­tében szintén elutazott a kassai temetésre. Vele ment Pemp Antal praelátus-kanonok, a székeskáptalan képviselője. Vasárnap a káptalani mise után dr. Csókás Vidor segédlelkész alkalomszerüleg megemlékezett szent beszédében a nagy Rákóczi mély vallásosságáról, mely méltán szolgálhat követendő mintakép gyanánt a késő utókornak. Hétfőn, a temetés napján már a kora reggeli órákban nagy mozgalom volt az ut- czákon, iskolás fiuk és leányok felnőttekkel vegyesen ünnepi ruhákba öltözködve igye­keztek az ünneplés helyeire. A székesegy­házban 9 órakor volt a gyászmise, melyet Hehelein Károly praelátus-kanonok a kispa- pok segédletével végzett. A szentmisére pá­ros sorokban vonultak fel a kir. kath. fő- gimn., tanító- és tanitenőképző, a püspöki és állami elemi iskolák növendékei tanáraik vezetése alatt. A nagytemplom egészen meg­volt telve közönséggel. Az első padsorokban a városi hatóság, a kir. törvényszék, kir. járásbíróság, szolgabirói hivatal, kir. adóhi­vatal, a kataszteri felügyelőség, kir. ügyész­ség, folyammérnökség, az Osztrák-magyar bank és a többi hivatalos testületek képvi­selői foglaltak helyet. A kóruson szívhez szóló gyászénekeket énekeltek. Szent mise után a növendékek saját intézeteikbe vonul­tak, hol a nagy fejedelem és bujdosó tár­sai emlékezetére ünnepélyeket rendeztek. A kir. kath. főgimnáziumban Bagossy Bertalan tanár mondott emlékbeszédet, a növendékek pedig Rákóczi-énekeket adtak elő. A ref. főgimnáziumban dr. Hantz Jenő tanár beszélt, mig Vincze Elek VIII. oszt. tanuló az ifjúság részéről szavalattal áldozott viszszahozott nagyjaink emlékének. A zár­dában, képzőben és a többi összes iskolákban szintén voltak ünnepélyek. A kir. kath. tanitóképzőintézetben Oopcsa Endre dr. tanár tartotta az ünnepi beszédet, melyben a dicső múlt fényét költői nyelve­zet fényes burkában tárta az ifjúság elé. Erre az ifjúsági énekkar Rákóczi kesergőjét adta elő. Griga P. IV. éves növ. Lévay J. Mikes ez költeményét szavalta, Kicska L. pedig a „Rákóczi hamvaihoz ez. költeményt, melyet Rácz Pál IV. képezdei növendék irt. A Rákóczi induló fejezte be a szép ünnepélyt, mely után Percnyi János igazgató lelkes sza­vakkal buzdította az ifjúságot Rákóczi emlé­kének és eszméjének tiszteletére. A püspöki róm. kath. fiu-népiskolában az ünnepély a köv. programmal folyt le: 1. Kölcsey-himnus. Ének. 2. Emlékbeszéd. Tartotta Hoffman Jó­zsef tanító. 3. Ének a Rákóczi korból. 4. „Rákóczi a határon.“ Szavalta Hor­váth István 6. oszt tanuló. 5. A tanulók alkalmi beszédei : a.) II. Rákóczi Ferencz képe előtt, mondta Schrep- ler József 5. oszt. tanuló, b.) Magyarország térképe előtt, mondta Majoros János 4. oszt. tanuló, c.) Ö felsége, a király arczképe előtt, mondta Kurtz Sándor, 3. oszt. tanuló. 6. Szózat, befejező ének. Az egyházmegyei hatóságnak képvise­letében jelen volt Hehelein Károly, praelátus- kanonok mint a szatmári plébánia administ- ratora. A zárda összes intézetei a zárda dísz­termében gyűltek össze, hol a tisztelendő tartományi fönöknö, dr. Lessenyey Ferencz, apostoli protonotárius, praelátus-kanonok, egyházmegyei tanfelügyelő, a tanítónői tes­tesíthet és szép számú közönség jelenlété­ben a közetkező tárgysorozat mellett folyt le az ünnepség. 1. Lange. Rákóczi ének. énekelték az el. k. III. oszt. n. 2. Szepessy L. Rákóczy lobogója. Köl­temény, Előadta Kászonyi Anna. 3. II. Rákóczi Ferencz emlékezete. Irta és felolvasta Orosz Ilona. 4 Kontor E. Rákóczy imája. Zongorán előadta Vargha Szeréna. 5, Rákóczi jön. Költemény Weszely Gézától. Előadta Timár Izabella polg. isk. IV. oszt. n. 6. Dankó Pista: Gyönge violának. Ku- rucének. Előadták a polg. isk. növ. Jód László ói*»- és ékszer-üzletét folyó évi május hó 1—én a Gilyen József ur házába, a Szlávik Zsigmond ur üzlete mellé

Next

/
Oldalképek
Tartalom