Heti Szemle, 1906. (15. évfolyam, 1-52. szám)
1906-10-03 / 40. szám
6 HETI SZEMLE Szatmár, 1906. október 3. Megyei közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósága e hó 18. és 19-én tartja meg rendes őszi közgyűlését, mely igen érdekesnek ígérkezik, minthogy több főtisztviselői állás kerül betöltésre. Csenger, Mátészelka és Nagykároly uj főszolgabirákat kapnak, üres az I. aljegyzői állás, ezen kívül egy pár szolgabirói és több kisebb állást rendszeresítenek. Ezen a közgyűlésen szavazzák meg a különböző pótadókat, közöttük azt is, mely a szatmár-mátészalkai vasút kiépítésére van szánva. Természetesen miniszteri jóváhagyástól feltételezve. Meghívó. A szatmár vármegyei függetlenségi |párt az őszi rendes megyei közgyűlést megelőző napon Nagykárolyban a Polgári Olvasókör helyiségében este 9 órakor pártgyülést tart, a megejtendő választások és a közgyűlési tárgysorozat feletti határozat céljából, melyre a párt tagjait ezennel meghívom, Budapest, 1906, szept. 25-én. Luby Géza megyei pártelnök. Vecsei Feri városunkban. A világhírű művész, Vecsei Feri e hó 17-én hangversenyt rendez a városi színházban. Neki nem kell ajánló levél, örvendhet, aki meghallgathatja, de ebben nem igen lesz módja mindenkinek, mert a háromszorosan felemelt helyárak bizonyosan vissza fognak tartani olyanokat is, akik különben lelkesednek a valódi művészetért. Honvédzenekarunk a vidéken. Egyik nagykárolyi lap, melynek mindenheti széles jó kedve a kisebb-nagyobb arányú revolve- rezésben szokott kielégítést nyerni, egyéb, Szatmár város és közönsége ellen intézett kirohanásai közt azt is szemökre hányja a város vezető embereinek, hogy miért nem rendeztek térzenét épen a lóverseny napján, holott az más vasárnapokon szokásban van. Persze hogy nem rendeztek, mert nem volt mivel. A honvédzenekar egy része talán épen Nagykárolyban működött akkor, a másik része pedig Szigeten, szóval Szatmár városa zenekar hiányában töltötte idejét, még csak rósz néven sem véve, hogy legalább hébe-korba ezt is elviszi Nagykároly. No mert örök áron nem könnyen engednők. Hogj a nagykárolyiak meg voltak-e elégedve a szerepléssel, nem tudjuk, no mert az ő distingváltabb izlésök fittyeit hány az olyan zenének, melyhez a szatmári „spitzbürger korlátoltság“ tapsolni szokott. Sziget koronaváros azonban elég paraszt volt leereszkedni a mi spitzbürgerségünk niveaujára, mert ott egész szenzációszámba mentek a honvédzenekar produktumai. A Vigadóban rendezett hangversenyről, az ezredes és az alispán tiszteletére adott szerenádról sokáig elragadtatással fognak beszélni Szigeten. Es Károlyban ? . . No hagyjuk ! . . Hiszen bolondok elvégre akadnak mindenütt. Nőegyleti közgyűlés. A helybeli |jó- tékony nőegyesület a múlt nap tartotta meg évi rendes közgyűlését, melynek legérdekesebb momentuma volt a tisztujitás. Minthogy az egyesület úgy látta, hogy ügyeinek vezetése jó kezekben van letéve, a régi tisztikart egyhangú lelkesedéssel újból megválasztotta. Csupán a lemondás folytán megüresedett főjegyzői állásba került uj ember dr. Ináncsy Elemér személyében. Egyházmegyénk főpásztorát dr. Boromisza Tibort, dr. Falussy Árpád főispánt és nejét rendkívüli nagy óvá- cziók közt disztagjainak választotta az egyesület A választmány következőleg alakult meg: Nemes Andrásné, Both Gyuláné, Bren- dorfer Gyuláné, Papp Gyuláné, Dőry Györgyné szül. Péchy Ida, Ujfalussy Dezsőné, Uray Benőné, Menszáros Zoltánná, dr. Török Istvánná, Szombathy Ödönné, Salamon Jánosné, Szűcs Józsefné, Hegedűs Gyuláné, özv. Há- vel Károlyné, Péchy Lászlóné, Bodnár Györgyné, Haraszthy Béláné, Osztroviczky Miklósné, Fógel Kálmánná, Veres Lajosné, dr. Lénárd Istvánné, Hajdú Károlyné, Vojnár Istvánné, Ficzere Jánosné, Bartha Györgyné, Litteczky Pálné, Rácz Józsefné, Hollósi Józsefné, Róth Gyuláné, Hubán Gyuláné, Sepsy Endréné, Papp Istvánné. Vidéki tagokul választattak: Madarassy Sándorné, Madarassy Dezsőné, Kossuth Istvánné, Szeőke Sándorné, Péchy Margit, Tréger Albertné, Világossy Gáspárné. A postafőnökök figyelmébe. Nemrég olvastuk, hogy Budapesten egy postaszolga ezerszámra sikkasztotta el a leveleket. Levette róluk a bélyegeket. A hivatalos időn túl maradt ott és sokszor követte el e visszaélést. A napokban egyik munkatársunk Nagybányára küldött levelet s mivel az nehéz volt, 2 darab 10 filléres bélyeget tett reá. A levél bélyeg nélkül érkezett meg. Csak mint tényt regisztráljuk ezt. Jó lesz azonban figyelni, hogy ne történjék itt is olyami, mint Budapesten. S jó lesz, ha csakugyan hasonlóan vették le a bélyeget, ha az illető látja, hogy rájöttek s igy abbahagyja a további manipulátiót. A szüreti mulatság. Lazunk múlt számában említettük már, hogy a kath. legényegyesület, a jövő vasárnap, e hó 14-én tarta szüreti mulatságát a Kossuth-kerti kioszkban. Közöltük a meghívót is egész terjedelmében. Most ismét felhívjuk a nagyközönség figyelmét erre a kellemesnek Ígérkező mulatságra, mert nyílt dolog, hogy aki a legényegylet estélyeire valaha elment, soha se bánta meg. Iskolaügyek. Bodnár György kir. tan- felügyelő megkereste a városi tanáésot, hogy a Szatmáron felállítandó polgári iskola ügyében a telek kijelölése után alkalmas formában tegyen a kormányhoz felterjesztést. Az ügyet, melylyel később bővebben fogunk foglalkozni, a tanács véleményadás végett a tiszti főügyésznek kiadta. Egyben megkereste a tanfelügyelő a tanácsot, hogy újonnan felállítandó két állami óvó részére jelöljön ki telket. Ezt az ügyet a tanács a gazd. tanácsosnak adta ki. A szüret. A hegyközség választmánya a szüret idejét e hó 7-re, tehát a legközelebbi vasárnapra tűzte ki. Ezt a határozatot néhány tag megfellebbezte, mivel olyan egyén is szavazott, aki nem választmányi tag. A a tisztelt delegáczió fentartotta előbbi határozatát. így már aztán méltán kiabálhatja Szat- márvármegye, hogy parasztok, spitzburgerek vagyunk, mert kell-e annál nagyobb bürge- ség olyan napra tűzni ki a szüretelés idejét, amelyen az egyik, e városban is számottevő egyháznak püspöke tartja székfoglalóját, akinek nagy elődei teremtették meg Szatmár városát. Több műveltséget, több loyalitást tisztelt választmány!... De eltekintve ettől a neveletlenségtől, október 7-ke vasárnapra esik. Ilyen még nem történt Szatmár városában, hogy a kereszténységnek ezt a szent napját ekkora frivol módon profanizálják. Beregszászban e hó 15-én indul, a szerednyei hegyeken már 1-én kezdődött a szüret. Ásatások a megyében. Szatmár vármegye monográfiájának munkálatai, melyeknek megindítását lapunkban annak idején már jeleztük, serényen haladnak előre. A monográfia egyik szerkesztője Ven de Aladár már két hónap óta tartózkodik vármegyénkben, melynek községeit a saját fogatán járja be és gyűjti a helyszíni adatokat. Miután feladatai közzé tartozik többek között az is, hogy a vármegyében az ősvonulatot megállapítsa, eddig már több helyen eredményes ásatásokat rendezett: igy Érkörtvélyesen, Nagyecseden és Tyúkodon. A két előbbi helyen kő-, bronz- és népvándorláskori, az utóbbi helyen pedig csak kőkori leletekre bukkant. Vende Aladár szerkesztő az ásatásokat a vármegye területén folytatni fogja és a felszínre kerülő leletek egy vármegyei muzeum alapját fogják megvetni. Ez okból felkérjük a vármegye birtokosait, hogy ily irányban községükben és vidékén érdeklődni szíveskedjenek, hogy az útjában oda érkező Vende Aladár szerkesztőnek e tekintetben útbaigazítással segítségére lehessenek. Eddig a vármegyének 70 községét járta be. Most kerülnek sorra, Fehérgyarmatról kiindulva, hol Jékey Sándor főszolgabíró vendégszeretetét élvezte, Kis és Nagy-Ar, Cseke, Ist- vándi, Kölese, Tiszabecs, Milota, T.-Kóród Vámosoroszi, Tiszaberek, Gacsály, Császló, Atya, N.-Peleske, Lázári, Mikola, Szárazberek, Zajta, Rozsály, Pálfalva, Ombód, Hirip Erdőd, Krasznabéltek, Királydarócz, Nagy- majtény stb. E községek közül régészeti ásatásokat tervez Homokon, Rozsályban, Erdődön és Krasznabélteken. Ezek után még a vármegyének kb. 80 községét látogatja meg. Kell-e a falusi iskolákban a mértani tanítani ? Csak lassan, lépésről lépésre halad elő a művelődés. Eddig szó sem lehetett falusi iskolákban mértanról; de ma már ott áll a világ, hogy a falusi iskolák felsőbb osztályaiban meg kell mondani a gyermeknek, hogy van ám kocka, hasáb, henger, gúla, kúp és gömb a világon. S meg kell ezt nekik a valóságban mutatni, rajzból nem érti meg. Többet alig kell tanítani róluk, elég ha a nevüket ismerik s alakjukat meg tudják különböztetni. Mire falusi iskolában mértan?“ Mondják némelyek. De hisz nem arról van szó, hogy ott azt oly rendszeresen tanítsuk, mint felsőbb iskolákban. Nem. Hanem annyit mindenesetre meg kell tenni, a mit az 1905. évi junius 16-án 2202 számú miniszteri rendelet alapján készült „Utasítás“ előír. Nem kíván az sokat. Csak azt, hogy meg kell mutatni a gyermeknek a koczkát, a tégla alakú testet, a négyzetes oszlopot, a hatoldalu hasábot, gúlát, hengert, kúpot és a gömböt. Mindenki, a ki ád valamit a haladásra, művelődésre, azon lesz, hogy iskolája ne maradjon a többi mögött. A róm. kath. iskoláknak semmiben sem szabad az államiak mögött maradniok, hanem minden tekintetben, (ide tartozik a tanszer felszerelés is) velők egyenlően kell haladniok, sőt azokat tulszárnyalniok. Az állami népiskolákban már tanítják a mértani, tanítani kell azt a fent leirt könnyű alakban a kath. iskolákban is, hogy senki se mondhassa azt, hogy mi hátrább vagyunk az állami iskoláknál. Csókás Vidor dr. \ ki igazán finom, kényel- mes, elegáns és tartós honi gyártmányú lábbelit akar vásárolni, az bizalommal fordulhat kívánatra mérték után bármilyen kivitelű czipők és csizmák is készülnek.-hoz, SZATMÁR, Deák-tér, (Keresztes András-féle ház- aki dúsan felszerelt ezipő-raktárában csakis valódi finom bőrből, a már is világhírű hazai gyárakban czipőket és csizmákat nagyon is versenyképes árak mellett hozza forgalomba és üzletéből minden olcsóbb rendű készitményt a szokásos bőr és talp utánzatokat teljesen kiküszö- i bölte, és akinekárui csinosság dolgában is párját ritkítják
