Heti Szemle, 1906. (15. évfolyam, 1-52. szám)
1906-08-16 / 36. szám (33. szám)
4 „HETI SZEMLE Szatmár, 1906. augusztus 16. várad és Zilah város törvényhatóságaival — amelyeknek eddigelé tudomásunk nincs a mozgalmakról — érintkezésbe lépjünk s a mozgalomba őket is bevonjuk, ez által a mozgalom erejét növeljük. Ezután Csomay Imre ügyvéd, városi bizottsági tag, a függ. és 48-as párt elnöke szólalt fel. Azt tartja, hogy a Kelemen Samu indítványát el kell fogadni s a benne foglaltakat keresztül kell vinni. Igaz az, hogy Szatmárnémetinek nagy érdeke megoltalmazni azt az előnyt, amelyet a törvényszék itt léte rá hoz; nyugodtak lehetünk azonban e részben arról, hogy ezt a kérdést oda fönn nem egy könnyen döntik el, mert ez nem egyszerűen kormány-intézkedés tárgya, hanem az országgyűlés feladatai közzé tartozik. Szóló úgy tudja, hogy törvénybe van foglalva, hogy a jelenleg elhelyezett törvényszékek változás és átalakítás alá csak az országgyűlés által vehtetők és csak törvénnyel változtatható meg a törvényszékek hatásköre. Nekünk ez nagy biztosíték arra nézve, hogy itt egyszerű kormány intézkedéssel nem lehet dönteni. Hanem igen-, rosszul informált országgyűlés esetleg megkárosíthatja Szatmár városát és Szatmár érdekei nagy csorbát szenvedhetnek. Ennélfogva helyes dolog az, hogyha már Nagykárolyban a mozgalom megindult, Szatmár is tegye meg a szükséges 1 epéseket. Az ellen feltétlen küzdenie kell e város közönségének, hogy a törvényszéket, amelynek itt állandó épülete van, átvigyék és a megosztás ellen is erősen harcolni kell. Helyesli Kelemen inditványánának azt a részét is, hogy az általa említett törvényhatóságok támogatását is meg kell nyerni. E kérdés bele fog játszani előreláthatólag a megyei székhely kérdésbe is, hogy milyen fejleményekkel, azt még előre nem tudni. Szóló nem érinti a székhely kérdést, mert e tekintetben egészen speciál felfogása van. Azon- bau a törvényszék dolgában feltétlenül igaza van Szatmárnémetinek, amely, mint tősgyökeres magyar város, kell, hogy törvénykezési szempontból is központja legyen az ország északkeletén az egész vidéknek, amellett, hogy forgalmi és gazdasági gócpont. A megindítandó ellenmozgalmat azonban vezetni és irányítani kell. Mindezeknél fogva a maga részéről egy bizottság megvá- lásztását indítványozza, amely mintegy per- manenciában maradva a kérdés minden mozzanatát figyelemmel kisérje s a szükséges intézkedéseket megtegye. A következő felszólaló, Kovács János ügyvéd szerint is Szatmár sérelmére történnék a törvényszék kettéválasztása, s az jogosulatlan. üray Géza ügyvéd, városi biz. tag köszönetét mond dr. Kelemennek, hogy ezt a mozgalmat figyelemmel kisérte s az értekezletet összehívta. Szóló azt hiszi, hogy a főispánban lesz annyi tapintat, hogy e mozgalom élére nem áll s nem fogja magát úgy föltüntetni, mintha a Szatmár elleni mozgalmat szívesen irányítaná. Mindenesetre számot kell vetnünk mindennel, nehogy úgy járjunk, mint a múltban a pénzügyigazgatóság átvitelével. Elfogadja a felvetett indítványokat. Berencei Kovács Jenő is helyeseknek tartja a felmerült indítványokat. Az agitáció részlet-kérdéseit a kiküldendő bizottság fogja meghányni-vetni s annak bölcsessége bizonyára minden esetben meg fogja találni a helyes utat. Ezután az értekezlet a dr. Kelemen Samu és a Csomay Imre által tett indítványokat egyhangúlag elfogadta s az előkészítő bizottság tájaiul kiküldte a következőket; Dr. Kelemen Samu, Korányi János, Csomay Imre, Jákó Mihály, dr. Fejes István, dr. Ke- resztszeghy Lajos, dr. Farkas Antal, Teutel- baum Hermann, dr. Tanódi Endre, dr. Hantz Jenő, Ferencz Ágoston. Városi közgyűlés. (4 főispán a törvényszékről.) Nagyszámú városatya jelenlétében tartotta meg törvényhatóságunk f. hó 13-án d. u. 3 órakor rendes havi közgyűlését. A nagy látogatottságnak magyarázata az, hogy választás is volt a közgyűlés tárgysorozatában —■ arról pedig már szinte felesleges szósza- poritás is beszélni, hogy a választás s a közgyűlés látogatottsága között mindig szoros összefüggés van. Ezúttal aztán azok, akiket az csalt fel a közgyűlésre — melynek nem is Ígérkezett különösebb érdekessége, — hogy a másodosztályú irnoki állás betöltésénél jelültjüket támogassák; nagy fontosságú s Szatmári mindenesetre kellemesen érintő, bár természetszerű s nem meglepő — kijelentéseket hallhattak főispánunktól dr. Falussy Árpádtól a mostanában sokat hangoztatott nagykárolyi törvényszék ügyében. — A polgármester havi jelentése kapcsán tette a kijelentéseket a főispán, mintegy a polgármester helyett válaszolva arra az interpellációra, melyet a múlt hónapban e-kérdésben dr. Keresztszeghy Lajos a polgármesterhez intézett : — dr. Falussy Árpád felvilágosítása annyival inkább nemcsak helyes, hanem szükséges is volt, mert az ő nevét is kapcsolatba hozták e mozgalommal, s bár az, hogy ő abban részt venne, első pillanatra is alig látszott hihetőnek, mégis kívánatos volt a hir megcáfolása. — Kijelentése szerint az a „Magyarország“ban megjelent hir, hogy a nagykárolyi törvényszék visszaállitása ügyében egy küldöttség készül az igazságügyminiszterhez, melynek ő, Károlyi István gróf és Debreczeni István polgármester lesznek a vezetői; alaptalan. Hallott ugyan arról, hogy Debreczeni István tárgyaltatta a törvényszék kérdését, — de ennek tárgyalása tovább nem terjed s hi valós jellege nincs. Se Károlyi Istvánnak, se neki nincs tudomása olyasféle küldöttségről, a milyenről az említett téves informáczió folytán beszélnek. 6 nem is vezethetné Nagyié ár oly rt a k egy olyan küldöttségét, amelynek célja Szatmár érdekeit sérti. Ezután arról ítészéit a főispán, hogy van egy másik mozgalom, amelyről ő is tud s amelyben annak idején ő is részt fog venni — egyetértve a a város veze/ő embereivel — oly irányban, hogy Szatmár érdekei mindenképen megvédessenek. — E-mozgalom a megye kettéválasztása. Ujjabban a választókerületek kike- rekitésével kapcsolatban 11 megye területi viszonyait szándékoznak rendezni, illetve megváltoztatni s ezek között van magánértesülése szerint Szatmármegye. így alapos remény lehet arra, hogy a megye kettéválasztását célző mozgalom sikerrel fog járni. — A főispánt korrekt kijelentéseiért lelkesen megéljenezték s dr. Keresztszeghy Lajos a törvényhatóság nevében köszönetét fejezte ki nyilatkozatáért. (A szatmár-mátészalkai vasút) A polgármester havi jelentéséhez dr. Kelemen Samu szólott még hozzá, aki kifogásolta azt, hogy a vármegye törvényhatósága a Szatmár-Mátészalkai vasút ügyét összekapcsolta a Nagy-Károly-margittai vasút ügyével, holott az előbbi jóvál előrehaladottabb stádiumban van. Javasolta az átírást a megye törvényhatóságához a két vasút ügye szétkapcsolása iránt. — Javaslatát elfogadták, azt dr. Falussy főispán is méltányosnak találta s megigérte, hogy a vármegye törvényhatóságánál támogatni fogja. (Választás.) Ezután a másodosztályú irnoki állást töltötték be. 8 pályázó volt, ezek közül 7-et jelölt a kijelölő bizottság, kik közül az első helyen jelölt Nagy József lett megválasztva, aki 30 szavazatot kapott. — Dőri Lászlóra 22, Mónus Alajos Sándorra 9, Mező Sándorra 5 és Nagy Aladárra 2 szavazat esett. (Előterjesztések és javaslatok.) Ezután a különböző előterjesztések és javaslatok kerültek tárgyalás alá. melyeknek csaknem mindegyikét vita nélkül fogadták el. Némelyik javaslatuál volt ugyan 1-2 felszólalás, de nagyobb vita csak a jogügyi szakbizottság azon javaslatánál keletkezett, hogy idegen helyről hozott bor magasabb kövezetvámmal legyen megróva. A javaslat mellett dr. Vajai Károly, dr. Keresztszeghy Lajos és dr. Törzsök Károly szólaltak fel, mig ellene Heinrich Viktor, Osváth Elemér, dr. Biró Elemér és dr. Kelemen Samu beszéltek. Végeredmény az lett, hogy a javaslatot elvetették. (Átiratok.) Sárosmegye átiratát, mely a képviselő- választáskor űzött nemzetiségi izgatásról szólt, mely ügyben a képvizelőházhoz feliratot intéz, tudomásul vették: mig Kolozsvárnak az alkotmánybiztositékok tárgyában a városhoz intézett átiratára vonatkozólag azt határozták, hogy Kolozsvárnak a képviselőházhoz intézett feliratát a város hasonszel- lemü felirattal fogja támogatni. (Magánkérelmek.) Bodnár Lajosnak egy havi, Kádas Albert pénztártisztnek pedig 4 heti szabadságot engedélyeztek. Kiállítás Budapesten 1907-ben. A jövő év tavaszán Budapesten általános motortechnikái kiállítás fog megtartatni. A most java fejlődésében levő mótoripar a jövő évi kiállításon olyanformán akar bemutatkozni a magyar közönségnek, hogy az a jelenleg oly erős külföldi behozatal helyett a hazai mótoripart felismerje és pártolásába «Jod László és ékszer-üzletét folyó évi május hó 1—én a Cwilyén «József ur házába, a Szlávik Zsigmond ur üzlete mellé helyeztem át.
