Heti Szemle, 1906. (15. évfolyam, 1-52. szám)

1906-07-18 / 29. szám

4 „HETI SZEMLE Szatmár. 1906. julius 18. A munkácsi egyházmegyéből. Fir- czák Gyula püspök az ungvári papárvaleány intézet igazgatójává az ebbeli tisztségéről le­mondott Kaminszky Géza helyére Mellen Gyula tanitóképezdei tanárt, — az Erzsébet-leány- árvaház igazgatójává dr. Mikita Sándor ka­nonokot, főnöknővé Volosin Olgát, — a pap- fitápintézet főnökévé Oebé Péter gimn. hit- tanárt, — a papnevelő intézet prefektusává pedig Novak István áldozópapot nevezte ki. A kigyei sz. Egyed kápolna man­kói. A „Heti Szemle“ f. évi 34-ik számában Bodnár Béla emlékeiből egyet,-mást közöl Nagykárolyról és vidékéről s ott szó van a kigyei kápolnáról is. A dolog azonban nem felel meg mindenben az igazságnak és va­lóságnak. Tény az, hogy a sz. Egyed kápol­nában régi idő óta 2 mankó volt. Hogy azok hogyan kerültek oda, azt senki sem tudja, mert erre adatot hiába keresünk. Katona plébános ugyan sok jegyzetet hagyott hátra „pro memoria“ cimen, de sehol sem emlék­szik meg azokról a mankókról. Hogy valami csodálatos gyógyidás történhetett, az lehetsé­ges, de biztosan nem állíthatjuk, mert biztos adataink nincsenek. Lehetséges az is, hogy valaki meggyógyult betegségéből egészen természetes uton-módon, de a gyógyulást sz. Egyed közbenjárásának tulajdonította s azért emlékül a kápolnába tette a mankóit. Ez utóbbi vélemény még elfogadhatóbb, mert alig képzelhető, hogyha tényleg csodás gyó­gyulás történt volna, azt valaki, pl. az ille­tőnek plébánosa föl nem jegyezte volna. An­nak a csodának nagyobb hire lett volna. De hogy Katona plébános a mankókat kiparan­csolta volna, az semmiképen sem felel meg a valóságnak, mert a két mankó még most is a kápolnában van, nem ugyan az oltár előtt, ahol azokat Bodnár Béla látta, hanem a bejárat fölött függenek kereszt alakban. Igaz, hogy egy ideig a két munkó már nem volt látható, mert a sz. Egyed kép háta mö­götti mélyedésben voltak elhelyezve, amint azt olvashatjuk Brázay János jelenlegi mező- petrii plébános „Emléklapok a mező-petrii község és r. k. plébánia történetéből“ cimü könyvében a 199.-ik oldalon. Lehetséges, hogy Katona plébános helyezte oda a mankókat és ha ezt tette, bizonyára meg volt annak az oka. Lehetséges, hogy a nép azokat a man­kókat valami rendkívüli tiszteletben részesí­tette, mint valami ereklyéket, Katona plébá­nos pedig ezt nem akarta megengedni, mi­vel nem volt semmi adata azok eredetére nézve s attól félt, hogy a nép majd babonára használja azokat a mankókat, miután a népnél bizony amint eléggé tapasztalhatjuk, a tisz­telet is sokszor tulságba megy, valóságos babonává fejlődik. S ha Katona plébános a mankókat ezért helyeztette el az oltár elől, nagyon helyesen cselekedett, mert nem szabad megengedni, hogy a népben a babonára való hajlam még jobban lábrakapjon, sőt arra kell törekednünk, hogy a tiszteletet mindinkább méltóvá tegyük. A nép sokszor annyira megy a tiszteletben, hogy még nagyon helyesen gondolkodó katholikusok is nevetségesnek ta­lálják a dolgot s azért a szentek, a szentké­pek tiszteletétől elidegenednek, más vallás- uak pedig megerősödnek azon téves fölfo­gásban, hogy mi katholikusok a szenteket s a szentképeket imádjuk. Amily dicséretes és szép s a józan észnek és gondolkozásnak meg­felelő dolog a szentek s a szentképek tisz­telete, ép oly káros a túlzás. Omne quod est nimiúm, vertitur in vitium. A Bodnár Béla följegyzéseiből is láthatjuk azt, hogy nem minden igaz, amit Írnak, de másrészről lát­hatjuk azt, hogy milyen nagy szolgálatot tesznek az egyháznak s a késő utókornak azok, akik a nevezetesebb eseményeket, me­lyeknek igazságáról személyesen meggyőződ­tek vagy melyekre pontos adataik vannak, följegyzik. Milyen jó volna most pl. ha azokra a mankókra vonatkozólag pontos, hiteles ta­nuk által is hitelesített adataink volnának. De ilyenek nem lévén, csak azt mondhatjuk, hogy minden, amit arról Írtak vagy még Ír­nak, ez időszerint csak hypothesisek. Lehet, hogy később ezekre vonatkozólag pontos ada­tokat fognak találni. Adja Isten ! *) Köszönetnyilvánítás. Mindazon szi­ves, jó ismerősöknek és barátoknak, akik feledhetetlen jó feleségem betegsége és ha­lála alkalmából részvéteikkel és szeretetükkel az én nagy bánatomat enyhíteni szívesek voltak, hálás köszönetét mondok. Hauzer László és rokonsága. Kirándulás a cirkusz előadására. Felsőbányáról a jövő szombaton, e hó 21-én nagyobb társaság készül városunkba meg­nézni Buffaló Bili előadásait. Ha elegendő számú jelentkező lesz, a vasúttársaság külön vonatot fog a kirándulók rendelkezésére bo­csátani, hogy még az nap visszautaz­hassanak. Számvevőségek visszaállítása. Tud­valevő dolog, hogy a megyei számvevőségek meg lettek szüntetve, s a pénzkezelés a kir. adóhivatalok hatáskörébe utaltatott. A kor­mány most a számvevőségek visszaállitásának eszméjével foglalkozik, a pénzkezelés azon­ban továbbra is az adóhivatalok kezében ma­rad, csupán a számvevőségek vonatnak visz- sza a megyék hatáskörébe. Ennek a törvény­nek az lesz az eredménye, hogy, ha az alis­pán valamely pénzösszeget kiutal és az illető számfejtő közeg ellenjegyzi, az adópénztár még miniszteri rendeletre sem tagadhatná meg a kifizetést. Egy kis rendet kérünk. Rendkívül sok panaszra ád okot, úgyszólván tűrhetetlen az az állapot, hogy a vásártérre nincsen be­járás a hídfőnél. Aki be akar jutni, vagy kénytelen keresztülmászni a korláton, vagy fel kell kerülnie egészen a gőzmalomig, már pedig akár egyik, akár másik, kivált sáros időben, nagyon, de nagyon kellemetlen. Pláne úri nők átmászni nem tudván, térdig érő sár­ban kénytelenek sokszor végig czubukkolni, tönkretenni ruhájokat, lábbelijüket, sőt kitenni magokat annak a veszedelemnek, hogy egy kis tüdőgyuladással kedveskedik nekik a ha­tósági bölcseség. Miután hiszsziik, hogy csak a véletlennek köszönheti városunk nagy kö­zönsége ezt a vesszőfuttatást és meg vagyunk győződve az illetékes körök előzékeny vol­táról, bátrak vagyunk tisztelettel kérni, hogy ezen az állapoton minél hamarabb segíteni méltóztassanak, hogy mi is, a vásárolni vágyó publikum is kedvezőbb benyomást alkothas­son magának a hatósági közegek udvarias­sága felől annyival inkább, mikor az ellen­kezőre semmi ok sincsen. Tilos a gyürüviselés. Az eperjesi egyházmegye főpásztora eltiltotta a papságot a gyűrű viselésétől. Ezen rendelkezésének indokolásában azt mondja, hogy az egyh. tör­vény a papi ruházat viselését, mint kollárét és a talaris ruhát büntetés terhe alatt rend­deli el ,mig a gyűrű viselését szigorúan tilja. Kivéve mégis azokat, akik erre hivataluknál, *) Mi a Bodnár Béla emlékeinek teljes hitelessé­get nem tulajdonitottunk. Miként elére bocsátottuk, csak azért közöljük, mert érdekes régiségek. Azért ha valahol rektifikáczióra szorulnak, szívesen adunk helyet. Szerk. kitüntetéses rangjuknál, vagy más különös kiváltságuknál fogva jogosítva vannak. Saj­nálattal tapasztalja azonban az egyh. főható­ság, hogy ezen tilalmat főleg a fiatal papok nem tartják meg. A görög egyház ősi fegyel­me megengedi a papjelölteknek, hogy fel­szentelésük előtt érvényes házasságot köt­hessenek, az ezt megelőző jegyváltáskor pe­dig gyűrűt cserélhessenek és ebből kifolyó­lag a gyűrűt a szándékolt házasság ünnepies megkötéséig viselhessék. De a papjelöltek­nek ezen joga, illetve a gyürüviselés indoka a megkötött házasság és a szent rendek fel­vétele után megszűnik s ekkor már az egyh. törvényeknek megfelelőleg a gyűrűt le kell tenni. Tűzvész. A múlt szerdán délután 5 órakor Nagymihályon kigyuladt gróf Sztáray Sándor kastélya tőszomszédságában levő iroda helyiség tetőzete. A tűz a kastélyt is erősen fenyegette, de a kivonult tűzoltóságnak si­került megmenteni. Az irodahelyiség és a mellette levő tisztilakások azonban leégtek. A mentési munkálatokban tevékeny részt vett báró Vécseg László sárközujlaki nagybirtokos, ki éppen akkor időzött sógoránál, gróf Sztá- raynál. Bérlet. Sternberg Dénes nagykárolyi lakos 12 évre bérbevette évi 12 ezer koroná­ért Nagy László nagy károlyi birtokát a szesz­gyárral együtt. Háromemeletes palota. Városunk is­mét egy monumentális épülettel fog gazda­godni a közel jövőben. Fogarassy Sándor mérnök a Rákóczy utcza 26. szám alatt levő telkén egy háromemeletes palotát épit, mely­nek lakosztályai bérbe lesznek kiadva. A ter­vek már készen vannak, a megvalósítás is mihamarabb várható. Érclelet Seregben. Bereghatárszeg (Nagyrosztoka) határában nagymennyiségű ezüstöt, sőt aranyat tartalmazó pyritre akad­tak. A próbafúrások eszközlése iránt a kellő lépéseket megtették. A czirkusz érkezése. Néhány nap óta egy nagyon érdekes idegen, Jonn M. Burke őrnagy tartózkodik városunkban, ki régi barátja és képviselője Buffalo Bilinek és kinek jelenléte jelzi az egész Buffaló Bili csoport megérkezését, mely társaság itten éppen úgy, mint máshol, előadásokat fog tartani. Részletes programmok fognak majd annak idején kibocsáttatni, és egyelőre csak annyit jelzünk, hogy a csoport érkezése há­rom teljes vasúti vonatot igényel 50 vagon­nal, 800 embert és 500 lovat foglal magában. Innen láthatjuk, milyen kolosszális ez a tár­saság. Már magában véve a vonat megérke­zése és a társaság kiszállása is rendkívül érdekes dolog, mert alkalmunk nyílik látni, hogy hányféle népfaj, úgymint indiánusok, japánok, kozákok, kaukázusiak, arabok, nége­rek, amerikai katonák, angol lovas katonák, tüzérek, dzsidások, amerikaiak és Cowboyok (amerikai csordások) stb. van képviselve. A szinügy Nagykárolyban. A kép­viselőtestület kebeléből alakult sziniigyi bi­zottság a múlt nap ülést tartott. Kopeczek mérnök színházi tervét elfogadta és a kivi­telre a pályázatot kiirta. Elhatározta a bizott­ság, hogy a szinház-épitéshez 10.000 korona államsegély iránt a kormányhoz kérvényt intéz: végül a Strósz-féle telken levő épü­letnek lebontását elrendelte. Külön vonat. Értesítjük a t. utazókö­zönséget, hogy „Buffaló Bill Wild West“ cimü vállalatnak f. hó 21-én tartandó előadá­sai alkalmából, amellett hogy a városból a vásártérig sűrűbb helyi meneteket fogunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom