Heti Szemle, 1906. (15. évfolyam, 1-52. szám)

1906-07-18 / 29. szám

XV. évfolyam bzatmár, 1906. julius 18 29. szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre — — — — — — — 3 „ — Negyedévre — — — — — 1 „ 50 „ Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHORY E 3\ D H E. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY-8AJTÓ“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmnn^ sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyllttér sora 40 fillér. A Isi|> mogjeleiiik minden szerdán. A legutóbbi két vasárnapon ellentétes érzelmek fogták elahivő- ket a székesegyházban. Az utóbbin az öröm érzete tölté be a sziveket, az előbbin a bánaté. Most hálaadás szállt az égbe, előbb pedig könyör­gés a beteg volt fopásztorért, kinek első és utolsó körlevelét sirva hall­gatták sokan a hivek közül. De a bánatot öröm váltotta fel, hogy a rövid idő alatt kétszer árvaságra jutott egyházmegye ismét főpász­tort nyert. A hivők zsuffolásig töltötték meg a székesegyházat. Az ünnepélyes szent misét He- helein Károly praelátus-kanonok, pré­post-plébános tartotta. Mise után szent beszéd volt, melyet Csókás Vidor dr. segédlelkész mondott. Beszédének azon részét, melyben az örvendezés és hálaadás okát s a püspöki méltóság nagyságát fejtegeti, itt közöljük; ebből eléggé megérthető az ünnep jelentősége, s azért mi csak röviden szóltunk róla: Elhangzott az ünnepélyes Te Deum, melylyel a jóságos Istennek hálát mondtunk, hogy nekünk jó atyát, gondos pásztort, bölcs tanítót és kegyes elöljárót, adott. Mert a püspök atya, — mi pedig az ő gyermekei vagyunk; a püspök pásztor — mi pedig az ő nyája, a püspök tanító — s mi tanítványai; a püspök elöljáró — s mi vagyunk az ö alattvalói. Nagy az örömünk s már most szeret­nénk felkiáltani: „Elevanini portae" — nyíljanak meg a kapuk. Nyíljanak meg a a székesegyház kapui, hogy bevonuljon a jó atya, a gondos pásztor, a bölcs tanító, a ke­gyes elöljáró. Hangozzék az „Ecce sacerdos magnus“ „íme a nagy főpap ___“ mert va­ló ban nagy főpapot nyert a szatmári egy­házmegye, midőn a jó Isten kegyelme, az apostoli király kinevezése s a római szent­szék megerősítése Borowisza Tibor drt. állí­totta annak élére. Fáj ugyan a szivünk a miatt, hogy Mayer Béla püspök oly rövid ideig volt fő­pásztorunk ; nem is láthattuk meg, csak ki­váló erényeinek hire s könnyekig megható pásztorlevele jutott el hozzánk; de vigasztal az, hogy ismét Kalocsáról kaptunk főpásztort Mayer Béla püspök hivatali s rangutódját ott — és itt. Öt püspököt nevezett ki egyszerre a a király. Négy rövid idő alatt elfoglalta a helyét, csak a miénk nem foglalhatta el s igy tovább kellett nélkülöznünk egy jó atyának,gondos pásztornak, kegyes elöljárónak jelenlétét. De megkönyöriilt rajtunk az Úr ; mint azokon az éhezőkön, kikről a mai evangé­liumban szó van, kikről mondá: „Szánom a sereget, mert ime már harmadnapja vannak velem s nincs mit enniök.“ Szánom a sereget, mert ime nincs pásztoruk. Az Úr ezen jósá­gáért örömteljes szívből kell hálát adnunk.Igen. „Had zengjen előtte a hála dana, Hadd zengjen a zsoltár drága dala." Hogy örömünk okát jobban megértsük, fontoljuk meg, mi a püspök, mily nagy az ő méltósága. A püspökök az apostolok utódai. Mily nagy dicsőség ez. A világiak büszkék le­származásukra. Minél meszszebb tudják ki­mutatni családfájukat, annál nagyobb dicső­ségnek tartják. A püspökök, leginkább pedig a római püspök az apostoli időkig mutat­hatja ki leszármazását. Midőn a keresztény hitközségek száma napról napra nőtt s az apostolok maguk nem viselhették mindegyik­nek gondját, másokat helyeztek a hitközségek élére, kiket püspökké és papokká szenteltek, azon meghagyással, hogy ők ismét másokat szenteljenek fel. Ezek követték a meghagyást s igy sza­kadatlan lánczolatban jöttek egymás után a püspökök. Tudjuk, hogy a szmirnai egyház püspökét sz. Polykárpot sz. János tette meg püspöknek, Kelement sz. Péter, Titust és Timotheust sz. Pál; ki azt mondja, hogy a Szentlélek rendelte a püspököket, hogy az egyházat kormányozzák. (Ap. cs. 20. 28) Hivataluk gyakorlatában alá vanna k ugyan vetve a római pápának, de a felszen­telésben nyert rendi hatalom teljesen egyenlő a római pápáéval. Azért is tisztelendő test­véreknek szólítja őket a pápa. A püpöknek az egész anyaszentegyház kormányzatában van része, a mennyiben az általános gyűléseken hivatalánál fogva meg- jelenhetik s szavazhat, úgy a hit dolgai fe­lett, mint az egész anyaszentegyházra köte­lező törvények hozatalánál. A saját egyházmegyéjében pedig ő a legfőbb hatalom. Ha a papok a magas káp­talannal együtt zsinatra gyűlnének össze, nem hozhatnának érvényes határozatot a püspök akarata ellen. Az egyházmegyében alá van vetve neki minden, de ő nincs alávetve sen­kinek csak az érseknek, prímásnak és a római pápának tartozik felelősséggel. E nagyméltóság kétségkívül nagy teher is, még az angyah vállaknak is félelmetes te­her. Azért az egyház azoktól, kiket e magas polezra helyez, előhaladottabb kort, mély tu­dományt és szent életet követel. Csak az utolsó ítélet napján fog kitűnni — mondá egy hires férfin — mily nehéz teher a püs­pöki pásztorbot s a püspöki gyűrű.“ Mert ne gondoljuk, hogy csak az alatt­valóktól kéri számon az Ítélet napján a jó Isten, hogy mint engedelmeskedtek. Nem. Az elöljáróknak is számot kell adniok, mint kormányoztak. S ha rosszul, akkor utói éri őket az Isten büntetése. Ha igazságtalanok voltak s ez igazságtalanságukkal alattvalói­kat elkeserítették s azok ezen keserűségük­ben bűnt követtek el, abban nekik is részük van, idegen bűnbe estek s az alattvalókkal együtt bűnhődnek. Az Isten igazságosan Ítél, nemcsak a szegény embert bünteti, de a nagyot, a hatalmast is. A püspöknek kell őrködnie a felett, hogy egyházmegyéjében a szent hit sértetle­nül megőriztessék. Egyházi férfiaknak nem szabad könyvet kiadniok az ő jóváhagyása nélkül. Prédikálnia is csak annak szabad, ki­nek ő megengedi. 0 ad hatalmat a kisze­melteknek, hogy a theológiát tanítsák ; ellen­őrzi a növendékpapok nevelését. Isteni törvénynél fogva egyedül ő szolgál­tatja ki az egyházi rend és bérmálás szentségét. Az egyházi rend szentségét spha sem ad­hatja fel egyszerű áldozópap ; a bérmálást pedig csak nagyon kivételes esetben a pápa különös engedélye folytán. A pap csak gyer­meket ad a keresztség által ' az egyháznak, atyákat, papokat adni nem áll hatalmában. A pap nem teremthet papot. Meddőn hal meg s vele meghal egyháza is. Mint Japán­ban, hol vértanuságra kész papok voltak, de nem voltak püspökök s igy a virágzásnak indult kerészténység elenyészett. Közölhetet- len hatalom az egyházi rend kiszolgáltatása. Már a kereszténység első századaiban, midőn szent Athanáz ellen azon panaszt emelték az ariánusok, hogy Ischyras pap kelyhét össze­törte, az alexendriai zsinaton egybegyűltek, azzal utasiták vissza e vádat, hogy Ischyras nem is volt pap, mivel őt Koluthus szentelte Jóé László óra- és ékszer-iizletét folyó évi május lió 1-én a Gilyén József ur házába, a Szlávik Zsigmond ur üzlete mellé 224 „Te Deiim...“

Next

/
Oldalképek
Tartalom