Heti Szemle, 1906. (15. évfolyam, 1-52. szám)
1906-06-13 / 24. szám
XV. évfolyam bzatmáp, 1906. junius 13 24. szám HITI SZEMLE POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — — — — — — 8 korona — fillér Félévre — — — — — — — í? „ — Negyedévre — — — — — 1 „ 50 „ Tanítóknak és kézmüiparosoknak egy évre 4 korona Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDRE. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY SAJTÓ" A szerkesztőségét és kiadóhivatalt illető össze küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyllttér sora 40 fillér. A ls»p megjelenik iiiíiic1*mi szerdán. A katholikusok reménye. Évtizedek óta kísért a katholi- kus autonómia megvalósításának eszméje. Sokszor már olyan stádiumba jutott, hogy komolyan hinni lehetett létrejöttében. Bizottságok tárgyaltak, elaboratumokat készítettek, megállapodásokra jutottak, mikor úgyszólván készen volt minden, — maga az egész ügy kátyúba került. Így volt a 70-es években s pár évtized kellett hozzá, mig ismét felszínre került. 1897-ben újra megindultak a tárgyalások és tartattak szünet nélkül öt álló esztendeig. Végre megszületett a kisded, — de csak papiroson. Azóta ismét szuny- nyad az ügy, emlegetik, emlegetik papi-körökben is, kormány-körökben is. de a megvalósítás folyton elodázódik. Ami múlik, igen természetesen a kormányon múlik. Az autonómia által főleg a kormánynak úgyszólván korlátlan jogköre szorittatnék meg. Ez neki nem kedves csemege.De másként autonómiát elképzelni nem lehet, ha csak azok a jogok, legalább jórészben, melyeket a kormány gyakorolt, át nem hárulnak az önkormányzati testületre. Öt év után, 1902-ben létrejött a végleges megállapodás. A püspöki kar, mely előbb tartózkodással viseltetett a bizottság tárgyalásai iránt, az utóbbi időben hozzájárult, csupán az alapok és iskolák tekintetében tett módosításokat, melyeket a bizottság el is fogadott. A kormány kívánalmaira szintén tekintettel voltak, mert a kormány tudtával és meghallgatásával folytak a tárgyalások és jöttek létre a megállapodások. Már pedig ha minden faktor egyetértett, alig áll valami útjában a megvalósulásnak. És mégis ! . . . Négy év telt el azóta! . . . Igaz, hogy viharos idők jöttek közbe, melyek alatt senki se törődött egyébbel, csak a politikával. Most azok elmúltak. Az uj minisztérium kormányralépte- kor egy reménysugár csillant fel, mely sejteni engedi, hogy végre megvalósul a katholikusok régi és igen hő óhajtása. Az uj kormány barátja a katholikus autonómiának, amit a miniszterelnök szavai kifejezésre juttattak : Haladéktalanul fel- veszszük azt a fonalat — mondotta ÁVekerle, — mely a kath. autonómia megoldásához vezet.“ Helyes, csak puszta Ígéret ne maradjon. Hogy nem fog maradni, legnagyobb garancia reá maga a kultusz minister, hiszen ő volt a bizottsági tárgyalások lelke, vezetője. Most mint minister nem desauvaliiatja azt, amit akkor, mint közember, de a katholikusok vezére jónak látott és keresztül vitt. A tervezet készen. Meg vannak benne óva a király főkegyúri jogai épen úgy, mint az egyházi szervezet. Mi sem áll tehát útjában, hogy végre valahára a katholikusoknak autonomiájok legyen. A kormányon a sor, hogy a ministerelnök szavai szerint haladéktalanul felvegye a fonalat, és teremtse meg a katholikusok önkormányzatát. Nagykarolyi régiségek. *) Következnek a Nagy-Károlyi régiségek, u. m. Létezett hajdan Nagykároly mező városban egy föld dómba] borított vár, melyből is csak a kéményeknek csúcsai voltak kissé láthatók, ez körül volt véve meglehetős mélységű sánczokkal, melyek is égetett téglával oldalt és fenekén ki voltak rakva, valamint a nagyváradi vár is hajdan igy volt alkotva, s ellátva felhúzó híddal — ezen sánezokba vitték be eresztése végett 4. csatorna az az földalatti kanális szinte égetett téglából épült oldal fallal, és bóthajtással el volt látva, ezen kanálisba négy felől gyűlt öszve az utezák árkaiból az eső viz, az 1-ső caná- lis kezdődött a majthényi auteza napnyugati végén az úgy nevezett Medve ház fogadó arányában, felül van rostélyai fedezve — a második a Sóház tályékáról — a 3-ik a Serház felől-----1-ik a nagy templom felől, ve szi folyamát, ezen téglával kirakott caná- lisok még jelenleg is léteznek, hajdan ezeknek conservatiojára nagy gond forditatott, jól jut emlékezetemben, hogy a rabok ezeknek tisztítására be küldöttek, kik a canális fenekéről a sarat, s a bóthajtásról a pókhálót tiszitották, a canális ugyan nem ember magasságú, de görnyedezve mégis megjárható voltt. Későbben a föld mely a várat fedezte, elhordatott, és a vár kastély formára átala- kitatott, a mint most látni lehet. — És az az egész grófi udvartéré planiroztatott, mi iskolába járó gyermekek, naponkint arra vettük az utunkat, hogy ezen munkát láthassuk. A többek között borzasztó volt azon jelenet, mit a planirozás alkalmával szemléltünk, tudni illik amint a munkások, ásták, vágták, egyszerre egy boltozatra akadtak, mit is le rombolván, előttünk egy négy szegü tégla falakkal rakott üreg 1. öl magasságú és eireiter 4. lábnyi szélességű, melynek fenekén találtattak egy emberi alaknak öszve nőve rogyott s rakásra hullott csontjai notandum ezen üregnek fala belső oldalában látszatott egy vak ablak, melyben leboritva találtatott egy négy szegletül mint egy egy iezényi nagyságú üveg palaczk, ezen üvegpalaczk a régiséget azzal jelelte, hogy ennek oldalai, sárgás zöld, és rozsba forma színnel voltak foltonként, — hogy I pedig az leboritva találtatott, arra látszatik mutatni, hogy azon szerencsétlen, ki oda be vala falazva a nekie utolsó keserves vigasztalására adott italt, akár viz, akár bor lett légyen az alkalmasint ki üresitette, és lebontotta. — ezen borzasztó esetről, hogy mikor, és kit falaztak légyen be sémi bizonyos nem tudatik, találólag némelyek gyanítják, hogy talán régi kuruez világban valami re- belis lett volna igy kivégezendő. — Emlékezetre méltó Nagykárolyról, hogy a Serház utczában a déli részen egész utcza húszában oldalt létezett 2 temető, egyik a r. katholikusok részére, a másik a Helvét vallásuaké köz deszka palánkat egymástól el rekesztve. A katholikusok temetőjében létezett, egy díszes nagyocska kápolna, toronynyal ékesítve, és egy harangul ellátva a Helvét részem temető rakva volt gyümölcs termő fákkal, melyek nem kis hasznot hajtottak — ezen gyolcs fák mind ki vágadtat- tak,. és helyettek selyembogarak termesztése végett eper fák ültetődtek, de talán már már megszűnt a buzgóság — a katholikusok temetőjében pedig Gróf Károlyi György ő excellenciája egy terjedelmes ló istálót építtetett, holott is a mint mondják a lovak éjszakának {időjén sokat nyughatatlankódnak. *) A Bodnár Béla emlékeiből. Jód László óra- és ékszer-üzletét folyó évi május hó 1—én a Gilyén •József ur házába, a Sziávik Z§igmond ur üzlete mellé íelyeztem át. 224
