Heti Szemle, 1906. (15. évfolyam, 1-52. szám)

1906-06-13 / 24. szám

XV. évfolyam bzatmáp, 1906. junius 13 24. szám HITI SZEMLE POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — — — — — — 8 korona — fillér Félévre — — — — — — — í? „ — Negyedévre — — — — — 1 „ 50 „ Tanítóknak és kézmüiparosoknak egy évre 4 korona Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDRE. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY SAJTÓ" A szerkesztőségét és kiadóhivatalt illető össze küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyllttér sora 40 fillér. A ls»p megjelenik iiiíiic1*mi szerdán. A katholikusok reménye. Évtizedek óta kísért a katholi- kus autonómia megvalósításának eszméje. Sokszor már olyan stádi­umba jutott, hogy komolyan hinni lehetett létrejöttében. Bizottságok tárgyaltak, elaboratumokat készítet­tek, megállapodásokra jutottak, mi­kor úgyszólván készen volt min­den, — maga az egész ügy kátyúba került. Így volt a 70-es években s pár évtized kellett hozzá, mig ismét felszínre került. 1897-ben újra meg­indultak a tárgyalások és tartattak szünet nélkül öt álló esztendeig. Végre megszületett a kisded, — de csak papiroson. Azóta ismét szuny- nyad az ügy, emlegetik, emlegetik papi-körökben is, kormány-körök­ben is. de a megvalósítás folyton elodázódik. Ami múlik, igen természetesen a kormányon múlik. Az autonómia által főleg a kormánynak úgyszól­ván korlátlan jogköre szorittatnék meg. Ez neki nem kedves csemege.De másként autonómiát elképzelni nem lehet, ha csak azok a jogok, legalább jórészben, melyeket a kormány gya­korolt, át nem hárulnak az önkor­mányzati testületre. Öt év után, 1902-ben létrejött a végleges megállapodás. A püspöki kar, mely előbb tartózkodással vi­seltetett a bizottság tárgyalásai iránt, az utóbbi időben hozzájárult, csupán az alapok és iskolák tekintetében tett módosításokat, melyeket a bi­zottság el is fogadott. A kormány kívánalmaira szintén tekintettel vol­tak, mert a kormány tudtával és meghallgatásával folytak a tárgya­lások és jöttek létre a megállapo­dások. Már pedig ha minden faktor egyetértett, alig áll valami útjában a megvalósulásnak. És mégis ! . . . Négy év telt el azóta! . . . Igaz, hogy viharos idők jöttek közbe, melyek alatt senki se törődött egyébbel, csak a politikával. Most azok elmúltak. Az uj minisztérium kormányralépte- kor egy reménysugár csillant fel, mely sejteni engedi, hogy végre megvalósul a katholikusok régi és igen hő óhajtása. Az uj kormány barátja a katholikus autonómiának, amit a miniszterelnök szavai kifeje­zésre juttattak : Haladéktalanul fel- veszszük azt a fonalat — mondotta ÁVekerle, — mely a kath. autonó­mia megoldásához vezet.“ Helyes, csak puszta Ígéret ne maradjon. Hogy nem fog maradni, legnagyobb garancia reá maga a kultusz minis­ter, hiszen ő volt a bizottsági tár­gyalások lelke, vezetője. Most mint minister nem desauvaliiatja azt, amit akkor, mint közember, de a katho­likusok vezére jónak látott és ke­resztül vitt. A tervezet készen. Meg vannak benne óva a király főkegyúri jogai épen úgy, mint az egyházi szerve­zet. Mi sem áll tehát útjában, hogy végre valahára a katholikusoknak autonomiájok legyen. A kormányon a sor, hogy a ministerelnök szavai szerint haladéktalanul felvegye a fo­nalat, és teremtse meg a katholiku­sok önkormányzatát. Nagykarolyi régiségek. *) Következnek a Nagy-Károlyi régiségek, u. m. Létezett hajdan Nagykároly mező vá­rosban egy föld dómba] borított vár, mely­ből is csak a kéményeknek csúcsai voltak kissé láthatók, ez körül volt véve meglehe­tős mélységű sánczokkal, melyek is égetett téglával oldalt és fenekén ki voltak rakva, valamint a nagyváradi vár is hajdan igy volt alkotva, s ellátva felhúzó híddal — ezen sánezokba vitték be eresztése végett 4. csatorna az az földalatti kanális szinte égetett téglá­ból épült oldal fallal, és bóthajtással el volt látva, ezen kanálisba négy felől gyűlt öszve az utezák árkaiból az eső viz, az 1-ső caná- lis kezdődött a majthényi auteza napnyugati végén az úgy nevezett Medve ház fogadó arányában, felül van rostélyai fedezve — a második a Sóház tályékáról — a 3-ik a Serház felől-----1-ik a nagy templom felől, ve szi folyamát, ezen téglával kirakott caná- lisok még jelenleg is léteznek, hajdan ezek­nek conservatiojára nagy gond forditatott, jól jut emlékezetemben, hogy a rabok ezek­nek tisztítására be küldöttek, kik a canális fenekéről a sarat, s a bóthajtásról a pókhá­lót tiszitották, a canális ugyan nem ember magasságú, de görnyedezve mégis megjár­ható voltt. Későbben a föld mely a várat fedezte, elhordatott, és a vár kastély formára átala- kitatott, a mint most látni lehet. — És az az egész grófi udvartéré planiroztatott, mi iskolába járó gyermekek, naponkint arra vet­tük az utunkat, hogy ezen munkát láthassuk. A többek között borzasztó volt azon je­lenet, mit a planirozás alkalmával szemlél­tünk, tudni illik amint a munkások, ásták, vágták, egyszerre egy boltozatra akadtak, mit is le rombolván, előttünk egy négy szegü tégla falakkal rakott üreg 1. öl ma­gasságú és eireiter 4. lábnyi szélességű, melynek fenekén találtattak egy emberi alak­nak öszve nőve rogyott s rakásra hullott csontjai notandum ezen üregnek fala belső oldalában látszatott egy vak ablak, melyben leboritva találtatott egy négy szegletül mint egy egy iezényi nagyságú üveg palaczk, ezen üvegpalaczk a régiséget azzal jelelte, hogy ennek oldalai, sárgás zöld, és rozsba forma színnel voltak foltonként, — hogy I pedig az leboritva találtatott, arra látszatik mutatni, hogy azon szerencsétlen, ki oda be vala falazva a nekie utolsó keserves vigasz­talására adott italt, akár viz, akár bor lett légyen az alkalmasint ki üresitette, és lebo­ntotta. — ezen borzasztó esetről, hogy mi­kor, és kit falaztak légyen be sémi bizonyos nem tudatik, találólag némelyek gyanítják, hogy talán régi kuruez világban valami re- belis lett volna igy kivégezendő. — Emlékezetre méltó Nagykárolyról, hogy a Serház utczában a déli részen egész utcza húszában oldalt létezett 2 temető, egyik a r. katholikusok részére, a másik a Helvét vallásuaké köz deszka palánkat egymástól el rekesztve. A katholikusok temetőjében lé­tezett, egy díszes nagyocska kápolna, torony­nyal ékesítve, és egy harangul ellátva a Helvét részem temető rakva volt gyümölcs termő fákkal, melyek nem kis hasznot haj­tottak — ezen gyolcs fák mind ki vágadtat- tak,. és helyettek selyembogarak termesztése végett eper fák ültetődtek, de talán már már megszűnt a buzgóság — a katholikusok temetőjében pedig Gróf Károlyi György ő excellenciája egy terjedelmes ló istálót épít­tetett, holott is a mint mondják a lovak éjszakának {időjén sokat nyughatatlankódnak. *) A Bodnár Béla emlékeiből. Jód László óra- és ékszer-üzletét folyó évi május hó 1—én a Gilyén •József ur házába, a Sziávik Z§igmond ur üzlete mellé íelyeztem át. 224

Next

/
Oldalképek
Tartalom