Heti Szemle, 1906. (15. évfolyam, 1-52. szám)
1906-04-04 / 14. szám
* az erőpróbáikozást. Es ha jó sikerrel üt be, még talán a pokol kínjai közt is boldogok lennénk. Kétségtelen azonban, hogy pro domo beszélünk, de ez a domus a kath. egyház, és a magyar kath. keresztény társadalom. Aki erre a magaslatra felemelkedni nem tud, ám öltse — ki fulánkját, de az a fii - Iánk a legnemesebb érdek testébe hatol. 2 A hajdudorogi népmissióA milyen örvendetes volt mindenkor Dorog város hajdú népének hazaszeretete, épp oly jól ismert annak vallásos buzgósága is. Az a körülmény tehát, hogy Hajdudorogon Fircák Gyula, munkácsi püspök márczius hó 17-től 22-ig népmissiót tartatott, nem azt bizonyítja, hogy talán a dorogi hajdúk szivében a vallásosság alább szállott. Nem egyébb az, mint a megyéspüspök részéről a hajdú- dorogi magyarnép — s egyáltalán a gör. kath. magyarság iránt táplált benső rokonszenvnek, igaz atyai szeretetnek megnyilatkozása. — S az atyai szeretet ezen legiidvösebb jelét gyermeki szeretettel fogadta a hajdudorogi nép. — Mártius 17-én délután 2 órakor érkeztek Ungvárról Hajdudorogra Karczub Endre sz. sz. tanácsos, papnevelő-intézeti spirituális és és Ba/csay János gk. tanitóképző-intézeti tanár, székesegyházi karnagy a népmissió megtartására. Már az indőháznál nagy számmal várakoztak a hívek, kik a szeretet kitörő jeleivel fogadták a missiónárius atyákat, á templomnál pedig több ezernyi főre menő tömeg v árakozott. A templomajtóban Újhelyi Andor sz. sz- tanácsos, helybeli poroehus fogadta a kedves vendégeket s a szeretet szavaival üdvözölvén őket, a missió napjaira átadta nekik a* pa- rochiális templomot. Bent az amvonon ismét Lengyel Endre prépost vikárius fogadta a missiónárius atyákat, kinek szívélyes üdvözlése után a „Mennyei Király“ kezdetű liymnus háromszori eléneklése által buzgón kérte úgy a papság mint a nép a Szentlélek- Isten kegyelmét a kezdődő sz. missióhoz. Az ének elhangzás után Karczub Endre spirituális lépett a szószékre s az eszmékben gazdag, magas szárnyalásu bevezető sz. beszédet mondta el, mely után a nagyvecsernye következett. A vikárius vendégszerető házánál élvezett rövid pihenés ntán — hol úgy a missi- onáriusok, mint a vidéki papok kényelmes otthont találtak — este 6 órakor ismét a templomba mentek a missiónárius atyák, hol Ba/csay János tanár tartotta meg első szép beszédét az ember végcéljáról, mely után a sz. olvasót végezték el. Vasárnap reggel 6 órakor (ütrenyén) már sziniiltig megtöltötte a nép a templomot. A missiónárius atyák megérkezése köztudomásúvá lett, ama boldogok pedig, kik már szombaton hallották a szentbeszédeket, a legnagyobb elragadtatással beszéltek rólok, nem csoda tehát, hogy mindenki látni és hallani akarta őket. — Ezernyi számban tolongtak a templom ajtainál a kinn rekedt hívek, lesve az alkalmat, hogy bejuthassanak, viszont a benn levők nem is gondoltak a távozásra. Egy evangéliumi részlet ismétlődött itt meg: mikor a Jézus igéi után áhítozó nép a gyarló porhüvely táplálásáról is megfeledkezett. S ez igy tartott délelőtt és délután, napról-napra, az egész missió alatt. ..H E T I S 7j E M L E" (14 szám. A sz. beszédeket felváltva tartották a missiónárius atyák naponta háromszor : délelőtt a sz. mise alatt, délután 3— és 6 órakor. Szép, lebilincselő, mély igazságokkal telt volt mind,- másodrendű egy sem. Hétfőn reggel kezdetüket vették a sz. gyóntatások, melyekben a missiónárius atyákon, a helybeli parochuson és segédlel készeken kívül részt vett: Dr. Kacséra Ferencz helybeli plébános és részt vettek nehányan a vidéki lelkészek küzül is. Ott láttuk: Lengyel János ujfehértói, Veghseö Mihály hugyaji, Papp János debreceni lelkészeket és Ma/cxim Athanáz sz. Bazil-rendí szerzetes atyát. Reggeli 6 órától délig s délután 3 órától esteli 9- sőt 10 óráig tartottak naponkint a sz. gyóntatások s bár minden estén az összes jelentkezők elvégezhették sz. gyónásaikat, másnap ismét oly nagy számban vették körül a gyóntató lelkiatyákat a hívek, mint a legelső reggelen. A szent míssió hatásos voltát semmi sem dokumentálja szebben, mint az az örvendetes körüil’mény, hogy rövid három nap alatt 30(X) hivő1 járult a sz. gyónás és sz. áldozáshoz. Az ősi görög szertartás magasztossága itt érvényesült igazán szépen, hol ezer és ezer ajakról hallottuk naponként délelőtt a sz. misék, délután a vecsernyék s a bold. Szűz tiszteletére végzett „parakliszok“ szrebb- nél-szebb énekeit. Megható volt kedden este a fiú----szerdán pedig a leánygyermekek me gáldása, mely az ezernyi apró kezekben tartott égő gyertyákkal valóban tüirdéries látványt nyújtott. Márczius 22-én ért véget a sz.. missió ünnepies sz. misével, melyet a prépost, vikárius mondott több lelkész segédlete mellett. O tartott az evangélium után sz. beszédet is, melyben szépen rekapitulálta a missiónárius atyák sz. beszédeit. Valóban impozáns volt a sz. mise után tartott körmenet, melyben valami három — négyezer hivő vett részt. Ennek végeztével Boksny János tanár mondta el a búcsú beszédet. ^Szívből beszélt és szavai valóban megtalálták az utat a szivekhez. Minden szem könybe lábhadt és hangos zokogás jelezte, hogy e jó nép átérezte a missió áldásait s nehéz attól megválnia. Firczák Gyula megyés püspök a pa- rochushoz intézett, meleghangú leiratban főpásztori áldását küldte a sz. missiókban résztvevőkre, a mely leirat felolvasása után Újhelyi Andor parochus mondott köszönetét a missionáriusok buzgó működésért s intette híveit, hogy a missió áldásos napjai alatt hallott sz. tanításokat zárják szivökhe s őrizzék meg ott mindenkor. Reméljük is, hogy a hajdudorogi nép - missió mély nyomokat hagyott e jó nép lelkében s hogy még inkább fellángol azokban a jó magyar szivekben az a benső vallásosság, a mely eddig is jellemző sajátságuk volt. — P---------A népiskolai és ifjúsági könyvtárakról. A tanügy terén már régóta nem történt oly nagy fontosságú és annyira időszerű intézkedés, mint az, mellyel a népiskolai könyvtárak létesítése elrendeltetett. Nemcsak a szakember, hanem a laikus is első tekintetre felismerheti ennek a korszükségletet kielégítő, jótékony hatásában eléggé meg nem (becsülhető intézkedésnek értékét. A lelkiismeretes gondossággal és szakértelemmel összeállított könyvtár nemcsak ismereteket közöl a gyermekekkel, nemcsak értelmi erejét fokozza, ha nem szivébe nemes érzelmeket1 csepegtet, ideális tartalmat, eszményeket ad a léleknek, szóval a jó könyv a legtökéletesebb modern nevelési eszköz. Az Orsz. Kath. Tanügyi Tanács ellenőrzése mellett összeállított hív. könyvjegyzékbe vetett futólagos tekintet is meggyőzhet bennünket arról, hogv a magvar nveíven megjelent, valóban szép és jó könyvek közül azok, melyek az ifjúság számára alkui- kalmasak, a könyvtárba mind felvétettek. Ä kath könyvtárak országszerte való szervezésének feladatát a Szent-István-Társulat vállalta magára, a mely minden kath.irányzatú kulturmozgalomban vezérszerenef visz. A könyvtárak szállítását kizárólag a Társulat könvvkiadóhivatala (Budapest, VITT. Szentkirályi u. 28) teljesíti és pedig a kath. népoktatási intézetek anvagi helvzetére való tekintettel oly nagv jóindulattal, hocv még aleg- szegénvebb iskoláknak sem kell nélkülözniük eme. a mi korunkban feltétlenül szükséges, nevelési faktort. Nemcsak egész csoportok, hanem a már esetlég meglévő könyvtár kiegészítéséül kiválogatott müvek is megrendelhetők vagy készpénzért, vagy részletfizetésre. Most már csak a kath. iskolák vezetőitől függ, hogv a nagv eszme valósággá váljék, azaz a kath. iskolai könyvtárak intézménye minden helyen gyökeret verjen. A lelkészkedő papság és a tanítói kar dolga a megvalósítás munkája. Meg vagyunk győződve, hogy 'ügybuzgó, kötelességteljesítő kezekre bízatott az ügv, hogv a tényezők teljesíteni fogják a püspöki karnak a könyvtárak felállítására vonatkozó óhaját s ezzel bebizonyítják, hogy a kath. tanügv munkásai a kor színvonalán állanak, akik megértik a haladó idő szavát és igényeit sietnek kielégíteni. Megyénkben remélhetőleg egyetlen népiskola sem marad könyvtár nélkül; ezzel a lelkész és tanító munkatársat, az iskola védelmezőt és ékességet nyer. Érdeklődéssel várjuk a Szent-István- Társulat akciójának eredményét, a mit e helyen regisztrálni fognánk. HÍREK. Stabilt mater. — Ének a Fájdalmas Anyáról. —■ A keresztnél könyt hullatva AU a Mater Dolorosa S sírva nézi szent fiát. Lelkét fájdalom kínozza, Szivét mély bu gyötri, mintha Kardok já.ták volna át. Mily szomorú! s ah, hogy ömle Két szeméből drága könynye Isten szűz szent Anyjának. Bánatában elmerülve Sir, — anyai szívvel nézve Kínjait szent Fiának Hol van ember, ki ne sirna, Krisztus anyját hogyha látja Szivének gyötrelmivel ? Lehet-e Máriát látni, Úgy, hogy a sziveket semmi Fájdalom ne dúlja fel ? O ártatlan, s kik vétkeznek, A Bárány e vétkezőknek Bünhődését szenvedi. Látja édes szent Szülöttét Mikor a kereszten lelkét Haldokolva adja ki.
