Heti Szemle, 1905. (14. évfolyam, 1-52. szám)

1905-08-09 / 33. szám

„HETI SZEML E“ (32 -ik szám 3 HÍREK. Hátralékos előfizetőinket tisztelettel felkérjük előfizetési hátralékaik bekül­désére és előfizetésük megújítására. Személyi hír. Kádár Ambrus dr., prae- látus-kanonok egészségi szempontból Duna­kesziben üdül. — Fechtel János dr. és Irinyi Tamás dr. északi utjokról a múlt pénteken visszaérkeztek, most odahaza családtagjaik körében pihenik ki a fáradalmakat. — Ko­vács Gyula dr., nőképezdei igazgató Budapest és a Balaton körül tett útjáról hazaérkezett. — Zahoránszky István alapítványi pénztári tisztviselő tegnap Szklenó fürdőre utazott. Ssatmár vármegye ellenállása. A múlt csütörtökön volt a vármegyei közgyű­lés, melynek napirendjére a kormány leira­tai voltak kitűzve. Az ellenzék teljes erővel vonult fel és nagy többséggel foglalt helyet az ülésteremben. A kögyülósen Ilosvay Ala­dár megyei főjegyző elnökölt, minthogy Nugy László alispánt betegsége gátolta a megjelenésben. A főjegyző hazafias hangú deklaráczióval nyitotta meg az ülést, üdvö­zölve a szőnyegen levő ellenzéki javaslato kát, s azon reményének adott kifejezést, hogy Kölcsey vármegyéje bizonyára hü ma­rad régi tradiczióihoz. E'őször Fejérváry le- iratása került a sor, melyben kormányralép- tét jelenti. Óriási felháborodással fogadta a közgyűlés, s őt politikai szédelgőnek nyil­vánítván, kijelentette, hogy a leiratot nem veszi tudomásul. A második leirat Kristóffy József belügyminiszteré volt, ki mint volt főispán elbúcsúzik a vármegyétől és további müködéséséhez támogatást kér. Luby Géza indítványára a közgyűlés a leiratot nem vette tudomásul és támogatását is megta­gadta. Ugyanilyen fogadtatásban részesült Fejérváry intő szózata, melyet szintén vissza­utasítottak, sőt feliratot intéznek hozzá, s óva intik az alkotmányellenes kormányzás­tól. Gróf Károlyi István és társai indítványára eltiltotta a törvényhatóság a városokat és szerint osztotta szét a kincstár és az Aspre- mont család az egész uradalmat, de gazdá- szati szempontból oly ügyetlenül, hogy egyik fél sem kapott egy darabban nagyobb test földet s igy a birtok megművelhetése is nehézzé vállott, értéke is alább szállott. A kincstára jövedelmet nem hajtó bir­tokot ezért eladóvá tette, — niég pedig a szomszéd birtokosnak, gróf Károlyi Sán­dornak. A gróf eleinte nem mutatott haj­landóságot a vásárlásra. (1722. nov. 18. Po­zsonyban feleségéhez irt leveléből tűnik ki.) Később a kincstár báró Fischer Mi­hály kassai kamarai tanácsos utján ismét, ajánlotta az uradalmat Károlyinak. „Bár katholikus urra szállana------------------“ Írja Ká rolyinak br. Fischer. „A Catholica Reli- giónknak nagyon használna Excellenliád földesurasága“ stb. (1731. febr. 3. Kassán.) Sándor gróf buzgó, vallásos ember volt, ezért később „Isten dicsőségére nézve, kész újabban azon dominium megvételére“ — „nem gusztusáért, se hasznáért, hanem Isten nevének dicséretéért, Catholica Religiónk- nak azon földön lehető elterjesztéséért“ — (1733. jun. 17. Pozsony.) Kikérte Ferencz fia véleményét s ezután megkezdte az alkut az Aspremont-családdal először. Közben kiütött a franczia háború s a vásárlás elmaradt. A nemes gróf 1743. szept. 8-án elhalt Tehát az ő életében az ecsedi birtok községeket az adószedéstől. A befolyt fo­gyasztási adókat takarékpénztárba helyezi. Eltiltja a katonai behívók k ézbesitését. Azon esetben, ha a kormány ezen határozatot megsemmisítené, már előre kimondja, hogy azt figyelembe nem veszi s eredeti határo­zatát fentartja. Minden hó első csütörtökjén rendkívüli közgyűlést fog tartani. A tisztvi­selők ellenőrzésére, egyúttal támogatásukra egy 60 tagú bizottságot küld ki. Az alispán­nak, ki most főispáni minőségben működik, megtiltja, hogy e határozatokat, megfelleb­bezze, sőt ha a kormány felülvizsgálás vé­gett kérné az iratokat, azt is köteles meg­tagadni. Végül Hrabovszky István mérki róm. kath. lelkész szólalt fel, s vonatkozás­sal a klérusnak a lapokban történt megfe­nyegetésére, kijelenti, hogy a papságot nem tántorítja el semmi, s az alkotmányellenes kor­mányt támogatni nem fogja. Uj felügyelő. A pénzügyminiszter a kataszteri felmérési felügyelőség rendszere­sített létszámában Deli Béla kataszteri főmér­nököt, ki ideiglenesen a helybeli kataszteri felügyelőség vezetésével volt megbízva, fel­mérési felügyelőnek nevezte ki, — Orvosvizsgáló bizottság tagja. Az igazságügy miniszter Novák Endre dr., ung­vári közkórházi igazgató főorvost a törvény­széki orvosvizsgáló bizottság tagjának újabb három évi tartamra kinevezte. — Tanári kinevezés. A vallás- és köz­oktatási miniszter Ilaller Jenő helybeli kir. kath. főgimnáziumi tanárt rendes tanárnak nevezte ki. Hymen. Ifj. Pajor Bertalnn vinnai se­gédjegyző a napokban esküdött örök hűsé­get Tolnay Gizella kisasszonynak. Az eske- lési szertartást Csechticzky József apát, tibai esperes-plebános végezte, ki szép beszédet intézett az uj páihoz. — Csipkés Károly, a nagykárolyi Önsegélyző Népóank könyvelője a múl’ szombaton vezette oltárhoz Nagyká­rolyban lrsik Ferencz kereskedő leányát Margitka kisasszony). — Magyar János Nagyváradon állomásozó hon védhadnagy jegyet váltott Nagykárolyban Varecska Jó­zsef leányával, Erzsikével. — Oulovics Tiva­dar ungvári kir. kath. főgimnáziumi tanár nem került se vásárlás, se „császáii aján­dékként“ a család tulajdonába. * Aspremont Károly gróf J746.-ban ela­dóvá tette saját részét, Károlyi Ferencz grófnak. A tárgyalások elég gyorsan befe­jeződtek, 1746. decz. 24.-én Zborón alá­írták a szerződést, mely szerint az Aspre­mont rész 80,000 rónes forintért és 50,000 frt. zálog lefizetése mellett gróf Károlyié lett, ki ezen összeget 1747. máj. 6 án le is fizette. A kincstári részre ekközben több vevő alkudozott. Feiencz gróf, „nehogy esetleg rossz szomszédokat kapjon, mert az nagy átok“ — föltétlenül meg akarta venni ezt a részt is a különben elég jutányos ajánlatok mellett. Összehívta az összes zálogosokat, vevőket Nagykárolyba (1747 jul. 1 ) s a ki­rályi ügyek aligazgatója egyezség után Ká­rolyinak jegyezte elő a kincstári birtokot. 1747. nov 10-ón a szepesi kamara ujbólela­dónak hirdette, számítván, hogy nagyobb összeget fog kapni, egyúttal kihirdette, hogy Mária Terézia királynő legalább 150,000 frt. eladási árt állapított meg. Vevő azonban — a sok huzavona miatt nem akadt, egyedül Ferencz gróf. A királyi jóváhagyást 1748. ápr. b-án vette át, mely szerint Ferencz gróf tulajdo­nába ment át az ecsedi uradalomnak a kincs­tár által lefoglalt része is. 1748. máj. 15-én fi­e hó 5 én tartotta esküvőjét Pászlélyi Kovács Jolánnal Ungváron. — Stiglincz János kir. s.-mérnök a napokban jegyezte el Liptay András iakóvezekényi ev. lelkész leányát, írónkét, az eljegyzés Kapnikbányán volt Báltay János kir. erdőmester házánál, ki a menyasszonynak nagybátyja és nevelőapja. —- Bányai Lajos nagybányai jónevü törekvő fiatal kereskedő, eljegyezte Nagyváradon Weisz Mór ottani tekintélyes kereskedő, a kereskedők és iparosok takarékpénztára igaz­gatójának leányát, Sárikát. Az egyházmegyei hir. Vaszari Ko­los bíboros herczegprimás Vodicska Imre szatmáregyházmegyei áldozőpapot, aki mint­egy tiz óv óta a miniszterelnökség foiditó osztályában, mint miniszteri litkár működik felvette az esztergomi fŐBgyházmegye pap­jai sorában. Vodicska Imre sok nyelvet ért, npunkása a fővárosi sajtónak és sűrűn szó­nokol a budavári koronázó Mátyástemp lomban. Előléptetett kataszterek. A pénz­ügyminiszter az országos kataszteri felmé­rés rendszeresített létszámában Scha/telesz Mihályt kataszteri főmérnökké, Mudrics An­tal és Südy Aladárt kataszteri mérnökökké, Mayer Lajost felmérési növendékké ne­vezte ki. Áthelyezett tanítónő. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Zsigárdy Flóra gyön­gyösi állami polgári leányiskolái rendes ta­nítónőt jelenlegi minőségben a munkácsi polgári leányiskolához helyezte át, egyszers­mind az igazgatói teendők vezetésével is meg­bízta. A szabadelvű-párt feloszlása. ! vár­megyei szabadelvű pártnak regi oszlopos tagja, Domahidy Sándor nyilt levelet intézett Nagy Bélához, mint a vármegyei szabadel­vű párt elnökéhez, melyben arra szólítja fel hogy gyűlésre hívja össze a régi szabadelvű párt tagjait, melynek tárgyát a vármegyei szabadelvű párt feloszlatása képezze. Doma- hidyben ez elhatározást a legutóbb tartott I varmegyei közgyűlés érlelte meg, hol ta­pasztalta, hogy voltaképen a vármegyében szabadelvű párt már nem is létezik, felesle­ges tehát, hogy névleg fenálljon. Jótékony adomány. Pemp Antal káp­talani helynök, praelátus-kanonok a frigyes- alvai róm. kath. templom építésére 100 ko­ronát adományozott. zette le az uolsó részletet; összesen az egészért 102,163 frt. 863/3 kr. t és 53,000 frt.-ot a zálogosoknak. „Sok pénzt adtam a puszta és jövedel­meden jószágért, minden akkor kezemhez vett jobbágyom ezer forintomba esett— nincs azért mit irigyelhetni vásárlásomban,“ — Írja a gróf 1757. decz. 1. Károlyban. A birtok átvétele nem ment könnyen. A kincstár is, a zálogosok és az Aspremot család is akadékoskodtak. Megindultak a pereske­dések. Ferencz gróf a királyhoz fordult, hon- nét 1746-ban kapta meg a választ, mely sze­rint „a donátió gratis“ adassék ki Károly i nak, de csak a féri ágra.“ — Ferencz gróf kegyelem kérvényt terjesztett a király elé, hogy birtokát a leányág is örökölhesse (1758. jul. 3.) Ő azonban másfél hónap múlva meghalt ; a kedvező választ fia Antal gróf vette át, ki a költséges és hosszadalmas pörnek elejét akarván venni, Aspremon- tókkal 78,000 frton kiegyezett. Az örök bir­toklási jogot biztositó donátiónális oklevél Bécsben kelt 1776. nov. 21 ón ; Mária Teré­zia 1778. szept. 28. királyi „Consensus“-ban emlékezett meg Antal gróf s a családnak a a haza és trón iránt tett érdemeiről. így került az ecsedi uradalom végre a gróf Károlyiak birtokába vétel utján és nem labancz adományként. Tubulteleky András.

Next

/
Oldalképek
Tartalom