Heti Szemle, 1905. (14. évfolyam, 1-52. szám)

1905-03-29 / 14. szám

HETI SZEMLE11 (14. szám.) 3 HÍREK. Az első körlevél. Most jelent meg Pemp Antal káptalani hslynök első körleve­le, melyben kegyeletes szavakkal emlékezik meg a püspök ur O nagyméltóságának gyá­szos haláláról, kiben a szatmári egyházme­gye legjobb főpásztorát, a hívek valóságos atyjokat vesztették el. Elrendeli továbbá, hogy Gyula napján, ápril 12 én, amöly nap az elhunyt püspök védőszentjének ünnepe, minden plébániai és szerzetesi templomban ünnepélyes gyászmise mondassák a boldogult lelkének üdvéért, erről a hivek előző vasár­napon a szószékről értesítve legyenek, az elüljáróság és egyéb hivatalos testületek meghivassanak. E nap előestéjén minden templomban egy negyedóráig az összes ha­rangok szóljanak. Elrendeli továbbá, hogy husvét utáni második vasárnapon a Szentlé­lek segítségül hívásával ünnepélyes nagymi­se mondassák, a lelkipásztorok a hívekkel együtt könyörögjenek, hogy ismét lsten szive szerint való püspököt nyerjen a szomotu ár­vaságra jutott szatmári egyházmegye. Áthelyezett pénzügyigazgató. A pénz- ügj miniszter Kenézy Csatár beregszászi kir. pénzügyigazgató helyettest ugyanazon minő­ségben saját kérelmére a győri kir. pénzügy igazgatósághoz helyezte át. Főigazgatói látogatás. Szieber Ede kassai tankerületi főigazgató vasárnap este városunkba érkezett, hogy szokásos évi lá­togatását mindkét főgimnáziumnál megtegye. Masnap meg is kezdte működését. Uj felmérési felügyelőség. A mun­kácsi felmérési kirendeltség május 1-én fel­mérési felügyelőséggé alakul. A pénzügy- miniszter Rainer Z»igmond budap sti kát. főmérnököt nevezte ki felügyelőnek, ki vá­rosunkban mint mérnök több éven át műkö­dött, s mint kellemes larstdalmi ember is nagyrabecsülésnek örvendett. A kirendeltség eddigi vezetője, Kovács Imre kát. főmérnök Pécsre helyeztetett át. Városunkból a mun­gunyosaD. Kövi nem birt többé magával és öklével fejbe vágta fiát, hogy ez megtánto- rodott, de aztán megállóit és szikrázó sze­mekkel kiáltá : „Ha még egyszer hozzám nyúlsz, megjárod !“ Az öreg elvesztette eszét és fiát nyakon ragadva a sarckba dobta ; ez azonban villámgyorsan föipattant s a kö­vetkező pillanatban Kövi véresen terült el a földön, mert fejét egy székbe ütötte. A fiú egy megvető tekintetet vetett még atyjára, aztán eltávozott. A nagy zajra fölébredt a gazdaszony s a szobába rohant. „Szent Isten 1“ — kiáitá, Kövit eszméletlenül és véresen, találta, „ki tehette ezt?“ Gyorsan vizet ho­zott és megmosta Kövi sebét, ki erre csak­hamar magához tért. Az asszony kérdésére azonban nem felelt s csak maga elé bámult. „Oh Mária !“ egyre csak felesége nevét só- hajtozta. íme, tehát beteljesedett, amit ő megjósolt, hogy ros-z példája és ferde neve­lése megboszulta magát rajta ; épen az ő kedvencze, kiből derék embertakart nevelni, az sújtotta le a földre I Megborzadt és hosszú idő óta most könnyezett először; de e köny- nyek, mint tüzcseppek égették arczát. 4. Antal azon rettenetes éj óta eltűnt. Kövi ugyan hamar fölépült, de egészen megváltozott. O, ki annyira szerette a vig társaságot s a mennyit szeretett beszólni, most kerülte a korc.-mát s otthon is alig lehetett kácsi felügyelőséghez lettek áthelyezve Hor­váth Béla és Glück Ferencz kát. mérnökök, Barbur János fs Darabont Jenő kát. mérnök­segédek, Gaál Sándor és Eötvös 'József fel­mérési növendékek. Bírói kinevezések. Ő fehége a ki­rály Szilágyi Tihamér szinérváraljai járás bírósági albirót ugyanoda járásbirónak, dr. Székely Farkast, a debreczeni kir. Ítélőtáb­lához berendelt jegyzőt, a „szinérváraljai já­rásbírósághoz albirónak nevezte ki. Jelölés egyetemi tanárságra. A deb­reczeni központi egyetemi bizottság elhatá­rozta, hogy a jövő tanévben filosofiai fakul­tást állit fel, mely egyik lépcsőjét képezi a közel jövőben megvalósítandó egyetemnek. — A tanári kart három szakemberrel egé­szítik ki. A nyelvészet és classica philolo- gia tanszékére vármegyénknek egy szép te­hetségű szülöttjét, Fiólc Károlyi hívták meg, ki Nagykárolyba való. Lelkészi kinevezés. Szabó János sza- mosujvári püspök Pjapp Lajos volt szatmá­ri gör. kath. lelkészt Alsó-Fernezelyre lel­késznek nevezte ki. Hymen. Fényes Péter batizi földbirtokos vasárnap esküdött örök hűséget Sepssy De­zső földbirtokos leányának, Ilonka kisasz- szonynak. — Tiehy Antal munkácsi máv. mérnök, cs. és kir. tart. hadnagy a vasúti és távirász ezredben, jegyet váltott Sátoral­jaújhelyen Szilágyi Margit kisasszonynyal. Áthelyezett állomásfőnökök. Ver- bovszky József mátészalkai állomásfőnököt Nyírbátorba, König Sándor szaniszlói főnököt Mátészalkára helyezték át. Uj telekkönyvvezető. Az igazságügy­miniszter Horváth Jenő fehérgyarmati járás- lirósági segédtelekkönyvvezetőt a fehérgyar­mati járásbírósághoz telekkönyvezetőnek ne­vezte ki. Pénzügyi kinevezés. A pénzügymi­niszter Kern János máriaradnai adóhivatali gyakornokot a szinérváraljai kir. adóhiva­talhoz ideiglenes minőségben adóhivatali tisztnek nevezte ki. belőle egy szót kivenni. — Ifjabbik fia, Jó­zsef naponkint meglátogatta őt, de bármiről beszélgetett is, atyját nem birfa buskomoly- ságából kirántani. Hogy mi történt vele, azt lassankint megtudta, habár atyja egy szóval sem árulta el. Hogy bátyja hiányzott, ez őt nem bántotta, mert jól tudta, hogy anyja korai halálának is ő volt főoka, őt pedig bátyja gyakran bosszantotta és bántalmazta, hogy atyjára merte emelni kezeit, csak fo­kozta gonoszságát. Bár ő atyja részéről ke­vés szeretetben részesült, mégis részvéttel volt iránta s mindenképen keserű szemre­hányásként hatott szivére, mert érezte, hogy nem érdemli meg. Egy alkalommal mégis azt kérdezte tőle, hogy mit tud Antalról? József elhalványodott, mert az utóbbi napok­ban nagyon is sokat beszéltek róla, de ő el akarta hallgatni. Az öreg fürkészően tekintett Józsefre és aztán igy szólt: „Te tudsz tóla valamit, csak mondd meg!“ — „Bizony az nem valami jó, de nem bizonyos, hogy igaz-e — válaszolá. „Azt rebesgetik, hogy az uradalmi erdőben vadorzó tanyázik és hogy ez Antal válna. Az erdész megismerte őt.“ — Kövi elhallgatott. — A hir valónak bizonyult, mert néhány nap múlva Antalt rajtakapták és elfogták. Négy hónapi börtönre Ítélték. Miután büntetését kiállotta, váratlanul beállított atyjához azon szándékkal, hogy Egyházmegyei hir. Pemp Antal káp­talani hely nők, praelatus kanonok Székely Gyula áldozópapot, ki ideiglenesen az egyház­megyei irodában volt alkalmazva, Palóczra küldötte segédlelkésznek. Gyászhir. Nagy E ek vármegyei árva- széki Írnok életének 45 ik, boldog házassá­gának 27 ik évében Nagykárolyban hirtelen elhalt. Temetésén a vármegyei tisztikar tes­tületileg jelent meg. — Penty Albert m. kir főerdósz és városi képviselőtestületi tag éle­tének 57-ik, boldog házasságának 25 ik évé­ben Nagybányán elhalt. Gyenge testalkatú, beteges ember volt, hozzátartozói már régó­ta aggódtak életéért. Szorgalmas, pontos, lelkiismeretes hivatalnok volt, kit az egész városban nagyrabecsültek. Éppen most lett volna idősebb leányának esküvője, ezt az örömet azonban nem érhette meg. — Özv. Losonczi Józsefnó, szül. Gyulay Sára tegnap hajnali egy órakor életének 65 ik évében hirtelen elhalt. Hült tetemeit holnap délután 4 órakor helyezik örök nyugalomra. — Pircsi Kábnánné, szül. Veszprémi Róza e hó 2o-ón életének 31 ik, boldog házásságáuak 11 -ik évében hosszas szenvedés után Beregszent- miklóson elhalt. Földi részeit városunba szállították s itt helyezték örök nyugalomra. — Steinberger Józsefné, szül. laczhezi Nagy Erzsébet a múlt pénteken Barlafaluban el­halt. Földi részeit vasárnap délután helyez­ték a község lakosainak általános részvét© mellett örök nyugalmának helyére. Első' házasságából származott fia, Bőtsch Károly barlafalusi rém. kath. lelkész a boldogult- ban édes anyját veszítette el. Óvónő-kinevezés. A vallás és köz­oktatási miniszter Kabdebó Ilona okleveles kisdedóvónőt a nagybereznai állami kisded­óvodához óvónőnek nevezte ki. Müvészajándék. Ifj. Vastag György szobrászművészünk a munkácsi Árpád szo­bor mintáját, mely ez időszerint Munkácson közszemlére van kitéve, a munkácsi Arpád- szoborbizottságnak ajándékozta, mely azt — később meghatározandó időben — a szobor­alap javára ki fogja sorsolni. A szoboralap ez- ídőszerint 13729 kor. 91. fillér. ismét beáll a gyárba, megfogadván, hogy jól fogja magát viselni. És megkérte atyját, hogy közbenjárjon. Kövi nem birta megta­gadni kérését. A gyáros — bár nehezen — mégis Kövi kedvéért, visszafogadta őt. És Antal valában szorgalmasan dolgozott és nemcsak, hogy kerülte régi társait s a korcs­mát, hanem heti bérét gondosan megtakarí­totta. — Ezáltal atyjának nagy örömöt oko­zott; csak egyedül amiatt nyugtalankodott, hogy Antal esteokint eltávozott s csak késő éjjel tért vissza. Hogy hol járt, nem vallotta meg, — minthogy azonban józan volt, végre Kövi megnyugodott. Egyszerre csak az a hir terjedt szót, hogy az erdészt agyonlőtték. Midőn ezt Kövi meghallotta, egész testében reszketni kezdett, mert Antal, mint rendesen, az éjjel is távol volt, de nem jött haza. Arra a gon­dolatra, hogy hátha fia Követte el a yilkos- ságot, megborzadt. Pedig Antal végképen elmaiadt s csakugyan őt vették gyanúba. Kövit és kisebbik fiát többször kihallgatta a csendőrság, de ők egyebet nem tudtak s nem is mondhattak, mint hogy Antal éjjel gyakran eltávozott s csak reggel felé jött haza. — Eközben azonban a táviró minden irányban működött s egyszer csak azt kö­zölték az újságok, hogy az erdész gyilkosát sikerült ífamburgban elfogni, épen akkor, midőn hajóra akart szállani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom