Heti Szemle, 1905. (14. évfolyam, 1-52. szám)
1905-11-22 / 48. szám
2 HETI S Z E M L E (48 «*ím.I Magyar katlolita alkolialellenes mazgalain. A Magyarországi /Tatholikus Egyesületek Országos Szövetsége alapszabályaiban is gyökerező kötelességének tartja az alkoholizmus ellen erejéhez mérten küzdeni. Mint a katholikus társadalmi mozgalmak vezetője, te'jis tudatában van annak, hogy az emberiség minden irányú fejlődésének, de különösen a keresztény erkölcs alapján álló lelki életnek elsőrendű akadálya a fertőzésszerü- leg terjedő alkoholizmus. A védekezés kötelességét szorosabbá teszik az egyéb mű veit nemzetek alkoholellenes szervezkedése és XIII. Leó apostoli buzdítása, melyből azok erőt és lelkesedést mentettek. A mozgalom eredete 1840-ig nyúlik vissza, mikor Matheus, dominikánus atya másfélmillió teotalistát (önmegtartóztató) gyűjt a mértékletesség társulatába Irland és vidéke népeiből. A később társadalompolitikai okokból visszaesett mozgalmat Londonban látjuk feltámadni, hol 1874. ben a west- minsteri érsek alapítja meg a szentkereszt ligáját, mely teljes önmegtartóztatást kivan. Ennek hatása alatt az irlandi t eot a listák Szent Miklós liga neve alatt, szervezkednek, de inkább csak a papnöveldékben jutnak egész eredményekhez. 1885. ban Manning bíboros emeli fel hatalmas szavát az alkohol ellen, melylyel több bölcs hatósági intézkedést és különféle szigoruságu mértékle es- ségi egyesület létesítését segíti elő nemcsak hazájában, de más nemzetek között is. Az egyháziakkal versenyre kelnek a világiak, sőt erősen vitatják, hogy a mozgalomban az Egyházat megelőzték, s a Bostonban megalakult (1826) „Amerikai Mir ókletess*gi Egylet“-re hivatkoznak, mely tiz évi fennállása alatt 4000 szeszgyár és 8000 pálinkakereskedés üzemét szüntette be. Skandinávia hasonló eredményekre jutott, s ma lakosainak hat százanyóvel h-ijigálták a fiuk. A bika látván’ hogy hiába szalad a pajkos gyerkőczök után ’ egy öreg tátnak, ki a légyoek sem ártott három bordáját törte be. Szegényt tegnap temették. Ez nem első eset elzálogosított városunkban. Lukácsi György. Igazságot Felsőbányának. \ bikszádi fürdőről irt levelemben meg emlékeztem Felsőbányáról is. Ez a megemlékezés azonban könnyen félreértésre adhat okot. Azért teljes igazságot akarok szolgáltatni Felsőbányának. ígérem, nem leszek unalmas. Aki megfordult e magas, festői völgy ölén elterülő városban, bebarangolta annak regényes, erdős, hegyes vidékét és megfigyelte népóletót, fájó szívvel és aggódva fog arról tudomást szerezni, hogy lakosságának száma a közelmúltban folytonosan apadt, és maga is óhajtani fogja, hogy álljon be a biztató fordulat. Az 1803-ik év augusztus haváról keltezett adatok szerint a róm. kath. hívek száma az anyaegyházban 2600 volt. Aláírták ez ada'okat Korom Mihály, szatmár-ugocsa- megyei főesperes, Linczy Ferencz, helyi plébános, Yerzár György, káplán (a másik káp- láni állásról meg van jegyezve, hogy betöltetlen,) Urbanitzky Antal, próbamester, bányatanácsos, Rézler György, felesküdött városi jegyző. A plébános és káplán saját magánpecsétjeikkel is ellátták. A vármegye részéről előttemeztók darvai Darvay Gábor és ifj. Zimány Antal. 1864.-ben 3302 róm. léka teljesen abstinens. Az 1840 körül ala kult német, egyletek szintén visszafejlődtek, s csak 1883.-ban kezd javulás mutatkozni. A szervezkedés liberális oldaliéi Good Templar név alatt a szabadkőmivas páholy rendszerben mozog és mind az utóbbi időben gyakorta tartott nemzetközi alkoholellenes kongresszusok tanúskodnak, szellemben is szívesen vallják a rationalista liberális elve két. Ezekkel e leniéiben a katholikus mozgalom kerete a „Kereszt-szövetség,,, melyet az abstinens papok társulata egészít ki. Az 1903. augusztus 26-án Kölnben tartott 50-dik kath. nagygyűlésen a nem sokkal előbb megalakult „Nemzetközi katholikus alkoholellenes egyesület“ elnöksége az összes katholikus Főpásztorokat megkeresi, hogy egyházmegyénként. felügyelőket neveznének meg, kik a megye ily irányú mozgalmait kezdeményeznék és irányítanák. Egyúttal felhívja a figyelmet az 1905. évben Budapesten megtartott nemzetközi X. alkoholellenes bongreszusra is. Hazánkban ily irányú ka hoükus mozgalom eddig úgyszólván nem létezett. A legelső alapkőnek mondhatnánk az 1900.-ban megtartott kath. nagygyűlés szocziális szakosztályában elfogadott határozati ja vaslatot, mely hat pontban sürgeti az Egyház és egyháziak mozgalmát az alkohol ellen, küiünösen a megfelelő propaganda-iratok terjesztését és a mér- tékletességi associatiok alakítását. Ezen határozati javaslat végrehajtása gyanánt az Orsz. Katholikus Szövetség „Mértékletesség“ czim alatt indított is meg egy lapmellékletet, a társulatok alakítása azonban késett különféle okokból. Nagyobb mozdulat az 1905 szeptember 11 — 16-án Budapesten megtartott X. nemzetközi alkoholellenes kongresszuson történt., melyen a katholikusok három üléskath. hivő volt, 1904.-ben pedig 2484, tehát kevesebb nemcsak, mint 1864.-ben, hanem mint százévvel ezelőtt is. Mig 1864.-ben, az összes lakosság száma 6047, addig az utóbbi időkben márcsak 4584. Mig 1864 ben Nagybánya — beleszámítva Borpatakot és Veresvizet is — csak 1000-rel múlta fölül Felsőbányát, ma marsokkal több lakost szám Iái. A lakosság számának apadásai a bányászat hanyatlása okozta. Mert régen virágzó bányászat volt itt. A felsőbányái bányászát kezdete okmány előtti időkbe esik. A 13.-ik század óia folytonosan űzik itt a bányászatot és sikerrel. Volt is jó mód. Jobb, mint ma. És volt víg élet. — Még most is látható a sajátszerü építkezés: a házpk mellett nagy kapu, a ház közepén az utcára nyiló pince. A pincékben régen bormérós volt. Volt aztán cécó, lagzi, vigság, pajzán jókedv. Gyakran a cigány is húzta. Élénk, pezsgős élet volt. Volt a városnak a hatvanas években hires műkedvelő társulata, amely Réthy Pista, pesti színésztől, kórt és kapott útbaigazítást a színpadi hatás titkairól és eszközeiről. Ma már más idők járnak. AWekerle- fóle valutarendezósnól az ezüstnek értéke csökkent, idővel felére szállott le. És itt többnyire ezüstbányászat volt. A viruló magánbányászat, az úgynevezett verkes—bányászat jó részben megszűnt. A.munkásokat a kincstári bányákban alkalmazzák. Felsőbánya tipikus bányaváros. Mig Nagybányán a bányászok a városon kivül fekvő Veresvizen laknak, és a szatmárihoz haséi vettek részt. Az első és második Fischer- Colbrie Ágost kassai segédpüspök, a harmadik dr. Zlinszky János, a Kahoükus Szövetség alelnöke vezette. Összesen tizenhat beszéd tárta fel azt az erkölcsi és anyagi rombolást, melyet az alkolol testben és lélekben, egyedben és társadalomban végez és különösen az első szervezeti ülés adja meg a jövőben követendő harcz irányát. A szervezeti ülésre a külföldi képviselőkön kivül egyházmegyei kiküldötteket neveztek meg: Beszterczebánya, Csanád, Erdély, Esztergom, Győr, Kalocsa, Kassa, Nyitra, Székesfehérvár, Szombathely és Veszprém aposto'i lelkű Főpásztorai, kiknek a Szövetséghez intézett buzdiió sorai a legszebb reménynyel,'töltik el a mozgalom intézőit munkájuk sikere iránt. A szervezeti ülés eredmény nélkül nem maradt. A Katholikus Szövetség 8 felhangzott kívánalmak, kifejteit eszmék alapján megállapította a legelső és legszükségesebb teendőket, melyeket itt közöl : 1. Hódolattal felkéri az egyházmegyék Főpásztorait, hogy azon kiküldötteket, kik a kongresszuson megyéiket képviselték, vagy esetleg mást a további szervezéssel mint egyházmegyei felügyelőket megbízni kegyeskedjenek. 2. A Szövetség meggyőződvén arról, hogy a mértókletességi társulatok formái közt legeredményesebb a tisztán vallási alapon nyugvó mértókletességi társulat, mely a lelkipásztor erkölcsi és buzgalmi eszközeinek felhasználását lehetővé teszi, a Keresztény Mértékletesség Társulatának tagsági könyvecskéjét ezennel közrebocsájtja annál is inkább, mert az abban ’foglalt elmélkedések, imák a társulat megalakításában is segéd- szerül szolgálhatnak. 3. Helyesnek látja, ha a megyei felii— sonló — csakhogy kisebb —• négyszegletes piaeán csakúgy, mint máshol, hófehér gallóru, párfümozott gavallérokat látsz sétálni, addig Felsőbányán többnyire bányász- néppel találkozol, a mely ott gyülekezik a piacon. A piacon keresztül tér haza a bányából lankadtan, szurtos ruhában, mert a változó hőmérsékletű, szellős, helyenkint kellemetlen levegőjű, piszkos, kénes vizű bányából jön. Kezében a fonca, a bányászmécses a mely világított neki a bányaüregekben. Hétköznapokon délelőtt nyugbéresek gyülekeznek a piacon és órákon keresztül sütkéreznek a napon, pipáznak és locsognak. Az itteni bányásznép alaphangulata mélyen vallásos. Régen a férfiak mindnyájan jelen voltak vasárnaponkint a bányászmisén, a melyen ők énekeltek. Ma már a körülmények változása folytán nem lehet a bányászmisót megtartani. Most is a bányászok énekelnek a templomban, ha csak tehetik. Mig a római nép kenyeret és cirkuszi játékokat követelt, míg szép hazánkban két dolog után eped a nép tantalusi kínokkal megbuktatni a kormányt és lejjeb szállítani az adóját, addig a bányásznépet ez nem izgatja. Neki csak kenyere legyen és részesülhessen az élet apró örömeiben, ha nemis kizárólag és mindig az élet ártatlan örömeiben. Bár csákányával erezet tör a bányász, aranyat, ezüstöt rejtő köveket fejt, nem vágyik meggazdagodni, nem sóvárog kincs után. Egyszerű kis házakban lakik. A mint feljebb és feljebb megyünk a fővölgy felé, némelyik még a sziklát is felhasználta és
