Heti Szemle, 1905. (14. évfolyam, 1-52. szám)

1905-03-23 / 13. szám

Ji ETI SZEMLE“ (13. szám.) és főtisztelendő káptalan, hogy a nagy vesz­teség felett érzeti fájdalmában mi is osztoz zunk s fogadja Szatmár Németi szabad kir. város közönsége nevében is részvé.ünk nyil­vánítását. Kőrösmezei A. h. polgármester. A városi tanács egyúttal elhatároz a, hogy emlékét jegyzőkönyvében megörökiti, ugyan ezt javasolja a közgyűlésnek is és koszorút helyez ravatalára. Részvéttáviratot küldött Ugocsa vár­megye és Ung vármegye közönsége is. Úgyszintén Posilovics zágrábi érsek, br. Hornig Károly veszprémi, Bubics Zsig- mond kassai, Bende Imre nyitrai, Párvy Sándor szepesi, Vállyi János eperjesi, Radu Demeter nagyváradi és Hosszú Vazul lugosi püspökök, Vercili Rafael trójai püspök Ró­mából, Fischer Culbrie kassai koadjutor, Kuncz Adolf csornai prépost, Vajda Ödön zirczi apát, Magyar Gábor piarista tartományi főnök, P. Soós István kármelita tart. főnök, a trinitariusok provincziálisa Bőéből, Borbél Kornél pannonhalmi főapáti helynök, Laurán Ágoston püspöki helynök, dr. Rainer eszter­gomi kanonok, Nagy Antal és Ruschek Antal győri kanonokok, az esztergomi fő- káptalan, a kassai káptalan, a budapesti központi papnevelde, gróf Károlyi Istvánná, gróf Teleky S tndor és c-aládja, gróf Sztáray Viktorné, Török Herrn na, Sztáray Irma, Kende Péter, gróf Hugonnai Béla, gróf Zichy Gyula pápai kamarás, br. Perényi Zsigmond máramarosi főispán, Meszlényi Pál, Nemes Antal budavári plébános, Ruh- ner pinkafői és Lu'icsek Izidor, verebélyi plébánosok, Weber Tibor miniszteri titkár, Forster Ernő plébános Pálfa, Ozyjkovszky Evarist, pozsony-virágvölgyi plébános, Ha czl Kálmán garamszentbenedeki plébános, Holló Mihály plébános, dr. Novák Mihály mára­marosi főorvos és család;a, Pázmány Zoltán kir. jogakadómiai tanár Pozsony, Kovács Jázon sz. Bazilrendi szerzetes, a szent Ist- ván-Tár.-ulbt, A magyar orsz. Vereskereszt Egyesület, Az ungvári irgalmas nővérek Gizellaháza, a nagykárolyi Oltáregyesület, a m.-szigeti hitközség, a felsőbányái egyház- tanács, a prágai Orsolyaszüzek zárdája, A kaufbeureni (Bajorország) szent Ferenczrendi apáczák. A helybeli ev. ref. egyházközség nevé­ben Uray Géza főgondnok és Rácz István lelkész fejezték ki Pemp Antal káptalani helynök előtt részvétüket, úgyszintén Farkas Jenő polgármester Felsőbánya város közön­sége nevében. Habár elhunyt főpásztorunk végrende­letében meghagyta, hogy koszorút ne helyez­zenek ravatalára és legfeljebb csak élővirág­ból kötöttet fogadhatnak el, mégis érkeztek ilyen küldemények. Legelőször jött br. Vé- csey Józsefnétől egy fehér kaméliából és ibolyából készült gyönyörű koszorú, igen szép a helybeli tüzoltóegyesület vörös szeg­fűből kötött koszorúja, melyről pompás vörös szallag omlik alá, a helybeli jótékony Nő egyesület fehér kaméliából és ibolyából kó szittetett remek koszorút, a komáromi szent Erzsébet egylet borostyánból, özv. Meszlényi 2 Lajosnó szintén borostyánból kötött koszoiu. küldött, Rőza, Regina és Ida ibolyakeresztet küldtek Budapestről, mely a boldogult püs­pöknek mellére van tűzve a szive felett. Szatmárváros babér, kamélia és szegfűből kötött gyönyörű koszorúján e felirat van : Szatmár város közönsége —- Nemeslelkü fő pász orának, koszorút tettek még a rava- ta ra : Felej hatetlen Gyula bátyánknak —- Ernő és Luiza, A Szatmári 12 honvédgya­logezred — kegyelete jeléül, Mély tisztelete jeléül — Komarom szab. kir. város közön sége, hálás szívvel — Ka a, Legjobb atyjá­nak — Pásztory Árkád, Jó urunknak zsér- czi erdőjéből — Rausz István erdőmester és családja. A gyászoló craiád által kibocsátott baioti jelentés köveikezőleg szól : Meszleni Meszlényi Miklós, fia Géza, meszleni Meszlényi Antal, meszleni Meszlényi József és meszleni Meszlényi István és fia Béla, szomorú szívvel jelentik maguk és az összes rokonok nevében hőn szeretett test­vérüknek, nagybátyjuknak illetőleg roko­nuknak, nagymóltóságu és főtisztelendő mesz­leni Meszlényi Gyula, Szatmári Megyés Püs­pök, O Szentsége X. Pms Pápa Trónálló Házi Praelálusa, Római Gróf, O Császári és apóst. Királyi Felségének v. b. I. Tanác-osr, az elsőoszlályu Vaskorona Rend Lovagja, a Szent-sir-Rend Vitéze, a Német Lovag­rend Mária Keresztes Lovagja, Aranymisés Áldozópap, sib. Urnák, 1905. évi márczius hó 14-én éjjel 10 és fél órakor, hosszú szen­vedés s a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után, életének 74-ik, áldozópapsá­gának 51-ik, püspökségének 18 ik évében történt csendes halálát. A megboldogult füldi maradványai f. hó 21-én d. e. 9 óra­kor fognak ünnepélyesen beszent Ítélni s az egyidejűleg megtartandó engesztelő szent­misék bemutatása után a Szatmárnémeti temetőben levő kápolna sírboltjában örök nyugalomra helyeztetni. Az örök világosság fényeskedjék neki! Az önkéntes tűzoltó egyesület, mely íek a jótékony főpásztor nagy Maecenasa volt, szintén gyászjelentést sdott ki a halálese’ről, amely a következőleg szól : A szatmár németi önkéntes tűzoltó­egyesület a legmélyebb fájdalommal s a pó- tolhatlan veszteség fájó érzetével tudatja, hogy érdemekben gazdag s rajongásig tisz­telt és szeretett főpártfogója, nagyméltó-águ és főtisztelendő meszleni Meszlényi Gyula úr, az önkéntes tűzoltó-egyesület díszvédnöke folyó évi n árczius hó 14 ón, áldásos és te­vékeny működés után visszaadta jóságos lelkét Teremtőjének. Hálás szívvel eltelve legfőbb jóltevőnk emléke iránt, ragyogó ne­vét arany betűkkel véssük időtlen-időkön át egyesületünk évkönyvébe, mely egyéniségét fogja méltatni, de hirdetni fogják emlékét a nagyszerű alkotások, az áldozatkészsége folytán épült, tűzbiztonsági állapotainkban nagy hiányt pótló tűzoltó Őrtorony is, mely­nek megalkotója szintén ő volt. Kedves em­lékezetét szívünkbe zárjuk s meg fogjuk őriznj soha el nem múló hálás kegyelettel. *Szat- már-Németi, 1905 márczius 17. A tűzoltó parancsnokság. Igen jellemző, hogy mennyire szeret­ték az elhitt püspököt minden körben, az alább közölt vers, melyben a nagykárolyi ka h. legónyegy-sülét tagjai búcsúznak el egyszerű, keresetlen, de szívből fakadt sza­vakkal sze-ete t főpásztoruktól : Bár váratlanul nem jött halálod, Hinnünk mégis fáj a tudat, Hogy áldott szived, mely értünk lángolt. Megszűnt dobogni — kilobbant. Bánatos szívvel álljuk itt körül Koporsódat, melyben pihensz, És mindenkinek szemében köny ül . . . H’sz oly jó voltál mindenkihez 7 ! ! . . . Eljöttünk mi is, hogy koporsódnál Búcsút rebegjen ajkunk, — Kiknek védnöke és atyja voltál ! Itt köiülállva siratunk. Itt hagytál árván, magunkra minket ! Pótolhatatlan a veszteség ! ! Nincs, ki enyhítse keserveinket, Szivünk bánatos, mély sebét ! De nem, nem leszünk elhagyatva mi 1 Imánkba foglaljuk neved ! Es minket együvé, összetartani Megjelen köztünk szellemed ! ! És mi esküszünk, hogy a zászlót, Mely egyletünk symboluma : Követni fogjuk, mint Megváltót ! S nem feledünk soha, soha ! ! Sallay Lajos. A püspökök és küldöttségek érkezése. Hétfőn délután a két órai gyorsvonat­tal érkezeit meg a temetésre Várossy Gyula dr., székesfehérvári püspök, annak a megyé­nek püspöke, ahol az elhalt főpásztor szüle­teti. Ugyanekkor érkezett dr. Várady Árpád czimzeíes püspök, kultuszminiszteri osztály- tanácsos. A székesfehérvári püspök kiséretó- tében voltak a székesfehérvári káptalan kül­döttei: Krencz Ignácz és Szuborics Jenő ka­nonokok, ugyancsak délután érkeztek meg a nagyváradi latin szertartásu káptalan kép­viselői Palotay László és Fetser Antal kano­nokok személyében. A munkácsi gör. kath. kápialan részéről dr. Mikita Sándor, Somlay Mihály, Matyaczkó Teodor dr. kanonokok vol­tak ktküldve. Az érkező vendégeket az ál­lomásnál Pemp Antal káptalani helynök, praelaius-kanonok, Hehdein Károly praelatus- kanonok és Szabó István praelatus, püspöki irodaigazgató fogadtak. Egyenesen a püspöki pa'otába hajtattak, legelőször a ravatalon fekvő főpásztornál tettek látogatást, hol térdre borulva buzgó imát rebagtek lelkének üdvéért. Várossy püspök ezután házigazdájá­hoz, Hehelein Károly piaelatus-kanonokhoz ment át, dr. Várady Árpád ez. püspök Pemp Antal káptalani helynöknek, a székesfehér­vári kanonokok a Jézustársaságt atyáknak, a nagyváradi kanonokok az irgalmasrer.diek társházának, a munkácsi kanonokok Melles Emil gör. kath. főesperes lelkésznek, az es­teli vonattal érkezett dr. Laurán Ágost püs­pöki helynök, nagyváradi gör. szert, kanonok és dr. Fábián Péter szamosujvári theol tanár a szamosujvári püspök képviselője Hubán Gyula gör. kath. lelkésznek voltak vendégei. Várossy püspök azonnal látogatást tett az összes kanonokoknál, azután megtekintetette a Józustársasági atyák vezetése alatt álló Hám konviktust, az apáczazárdát és a többi kath. nevelőintézeteket. AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZÜ TERM

Next

/
Oldalképek
Tartalom