Heti Szemle, 1905. (14. évfolyam, 1-52. szám)
1905-02-22 / 8. szám
fi „HETI S Z E M L E“ (8 -zám.) Henrikné, N- N., Beszedits, Z cberman Dezső, Markovics Mihály N. Somku , Hirsch Gyula Sárköz, Berger Salamon, Szende N. Som- kut, Bányai Zsigmond, Gerhardt Sándor N- Somkut, Bohueseknó Sárköz község, S-ujlak Weisz Ignátz, Schaurek 1-1 k. A tisztelt gazdaközönséghez! Mint tudomásunkra jutott, Mauthner Ödön cs. és kir. udvari magnagykereskedése Budapesten arről értesíti a gazdaközönséget, hogy a lanyha irányzat következtében, a lóheremagnak, stíriai lóherének f. é. Jjanuár l ón megjelent főárjegyzókóben rovatolt árát hatályon kívül helyezte. Az árak jelenleg a következők : 4-számu prima primissima 95 — korona, 4-a számú legelsőrendü 93 — korona, 4-b számú .elsőrendű 92 — korona, 50 kilónként. Ezen három minőség | thz aság és csiraképesség tekintetében a létező legkitűnőbb. Általánosan ismeretes, hogy a Mauthner-cég olasz vagy amerikai lóheremagot nem forgalmaz és hogy az általa szállított lóheremagnak arankamentességót a m. kir. vetőmagvizsgáló állomás hivatalos ólomzára igazolja. Ezen árleszállitás nagy elismerést kelt a gazdaközönség körében, mert újból bebizonyult, hogy Mauthner a gazdák érdekét szem előtt tartja. Hirdetmény. Tudatom a város közönségével, hogy a folyó hó 11-én a város belterületén felmerült veszeltséggyanu folytán a város belterületére február hó 11 -tői számított 40 napra az ebzárlatot elrendelem. Az ebek éjjel-nappal vagy biztosan tartó szájkosárral látandókjei vagy pórászon tartandók. lA kóbor, szájkosár és pórász nélkül az utcán talált ebek kiirtatnak, tulajdonosaik élén pedig a kihágási eljárás vétekik foganatba. Az uj tizkoronás. Jeleztük volt már, hogy az Osztrák—Magyar Bank az 1900. március hó 31.-óről keltezett tizkoronásokat bevonja s azok helyett újabbakat bocsát ki. Az 1904. január 2-áról keltezett uj tizkoronás bankjegyek e hó 25.-én bocsáttatnak útra, s azokat már csak azért is nagyobb tisztelettel fogadhatjuk, mert másfél centiméterre] szélesebbek lesznek, ellenben ugyanoly magasak. Tehát az értékes kis lila papiros tizenhárom és fél centiméter széles és nyolc centiméter magas lesz. A violaszin papír marad a régi, csak maga a „jegykép“ (igy hívják hivatalosan) változik. Mig a régi, tehát a mostani tizkoronásokon jobb és baloldalt két kis álló angyalka mereng, addig az uj bankón az angyalkák helyett körala- ku kivágással eszményi gyermekfej van. Ez az eszményi gyermekfej Rohan herceg gyermekének a feje. A régi tizkoronás Írása mind ibolyaszinü, az újé ellenben fehér lesz sóiét alapon. A tarka alapnyomás dombormű módjára vésett mező, melynek közepén nagy tizes látható s ott tisztán vörösszinü. Az uj pénz tehát szép tarka lesz s alakjában, színeiben, rajzában különbözni fog a régitől, de felírása mindenben a régi lesz. Csak éppen az aláírások változnak. A régi tizkoronáso- kon Bilinski kormányzó, Schoeller General rath a német oldalon, Schreiber főtanácsos a magyar oldalon jegyezték ellen a gyönyörű kis képet, de az újon az ő nevük mellett Pranger vezórtikár aláírása Í9 látható mig a régi vezórtitkáré eltűnt. Az uj bankjegy német oldalon a különböző nemzetiségi nyelveken van megjelölve az érték, de a magyar oldalon a császári sas helyett a magyar szent korona országainak címere van s a rozetta két oldalán a különböző nyelvű értékmegjelölés helyett csak egy ilyen van magyar nyelven e szavakkal: Tíz ko róna. á jobboldali rósz, melyet fehér vonalakkal guilloche-ozo t, derékszögű, egyenes- vonalú keskeny kis keret határol, a két felső sarok mindegyikében köralaku pajz ot tartalmaz, melyben e szám „10“ sötét alapon világosan tűnik elő. E két pajzsot szalag köti össze, amely szintén fehéren, sötét alapon, a magyar oldalon e szavakat: Tiz korona, a német oldalon pedig e szavakat. : Zuhn Kronen mutatja. A régi bankjegyeket 1907. február 28. álg fogadják el, ezentúl fizetni többé a régi tizkoronással nem lehet s azokat 1913. február hónap 28-ikóig az Osztrák-Magyar Bank csak átváltás végett fogadja el. Azután a leggyönyörűbb példány sem fog érni egy fityinget sem. Szenzácziós zsurnalisztikái jubileum. Az „Egyetértés“, mely a hazai zsurnalisztikában a legelső helyek egyikót fog latja el és amely mint politikai tényező is igen nevezetes, a közel jövőben nagy ünnepet ül. Ez óv tavaszán lesz ugyanis négy ven éve annak, hogy az Egyetértés fennáll. Az óv fordulót a legnagyobb magyar lap igen érdekes módon fogja megünnepelni, ameny- nyiben olyan jubiláris számot ád ki, aminőre még aligha volt eset valahol. Jubileuma alkalmából ugyanis az Eegyetértés 230—250 oldal terjedelmű disz-számot ád ki. Ez egy 500—600 oldalas kisebb alakú lapnak felel meg. A jubiláris szám igen fényes kiállitásu és rendkívül gazdag tartalmú lesz. A mesteri illusztráczióknak egész tömege fogja díszíteni, azonkívül a magyar irodalom legje lesebbjeitő znek benne dolgozatok, tudományos és szépirodalmi közlemények, sőt egy teljes regény is. Egy-egy ilyen óriási lappéldánynak a nyers előállitási költsége mintegy 6 koronára rúg. Ilyen módon akarja az Egyetértés leróni háláját a magyar olvasóközönség iránt, mely négy hosszú évtizeden át a legmelegebb rokonszenvvel támogatta. Hogy a lap előfizetői megkapják a jubiláris disz-számot, mely egymagában egy egész kis könyvtárral fog fölórni, az természetes. Az Egyetértés azonban úgy intézkedik, hogy az óriási lapszámot emlókképen azok is megszerezhessék, akik nem tartoznak az előfizetők sorába. E czélra elegendő, ha az érdeklődők levélben fordulnak a kiadóhivatalhoz (Budapest. IV. Vármegyeház- uicza 11.) amely levélhez az expedíció költségeinek fedezésére 50 fillér melléklendő le- levélbélyegekben. Tekintettel arra, hogy az óriási disz-póldány csak bizonyos korlátolt számban jelenik meg, ajánlatos, hogy azok, akik a legalább 200 oldalas, jubiláris Egyetértést meg akarjak kapni, mielőbb forduljanak eziránt a kiadóhivatalhoz. Színház. Szerdán. „Heidelbergi diák élet“ harmadszor. Ezúttal is jó előadást láttunk, Garai Ilus, Szentes, Krasznai, Peterdi, Szőke ügyeskedtek. Csütörtökön Tisztái Miksa jutalmául „A zsidó honvéd“. A darab bár nem uj, mégis vonzó úgy tárgyánál, mint kidolgozásánál fogva. A 48-i reminiscentiák felvillanyozó erővel hatottak a jelenlevő közönségre, mely feszült figyelemmel kisórte az előadást. Kar, hogy a publikum nagyobb érdeklődéssel nem honorálta a Tisztái becsületes és elismerésre méltó igyekvósét. Egyike a legjobb színészeinknek, kinek sok derűit percet köszönhetünk, s kiből még jeles erő válhalik, ha ambiciójának megfelelő érvényesülési térhez jut. Icziget pompásan alakította, játszotta s szerepét, mely bár kicsi, de annál hiiá-abb volt, a részletekig kidolgozta. Feltétlen dicséret illeti a törekvő színészt. Sok tapsot kapott. Mellete igen ügyes volt, mint mindig Révész Ilonka Maicsa szobaleány. Patak) Riza, Szőke, Kendy, Krasznay szintén he lyűkön voltak. Pénteken. Lilit adtak, ezt a bájos zenójü kedves operettet, melynek keringőjét. min denki szivesen hallgatja meg, sőt kedvéért még akadályokkal is megküzdve a színházba minden áron elmegy. Lilit Solti játszma. Suli) szép, érczes és kellemesen csengő oigauu manak minden bájával, és varázsával ene kelt. Tud énekeiül s énedével a sz vekhez férkőzni. Ez idő szerint olyan alak, akit «- közönség a legszívesebben lát a színpadon, mert. úgy teljesen fejlett játékával, melyei, sok grácia, ügyesség s mégis finom diskré- tió karakterizál, amivel sokai akarunk mondani, mint pacsirta énekével méltó az elfogulatlan és ép művészi érzékkel biró közön seg legmelegebb szimpátiájára. — iVekünk nem prelegált, erőszakolt nagyságok kelle nek, hanem .valódi értékek, — akkoramikor a saját pénzűnkért magunkat, élvezi'1 a szín házba megyünk. — És nem tudjuk kellő- képen megróni az állóhely őrjöngő és ier rorizáló, vadelemetnek határtalan tombola- sát, amely a színházban csapszék jeleneteket inscenál s a jelenlevők méltó felháborodását provocálja. Ezen estén az orditozás elérte a rrmx má lis skálát s mindenki megrettenve tekinteti hatra azáilóhelyfelé, ahonnan irtózatos hangzavar üvöltött elő. Kik csinálják, kik rendezik e- hallatlan botrányokat? Hiszen ez már a féktelenség paroxismusa! Csodáljuk, hogy a rendőrség kötelességét, nem teljesiti s karhatalommal nem torolja meg es vezeti ki ezeket a forradalmár anarchistákat. Hát n színi director mit csinál? Mit fog csinálni??' Szombaton. „Miniszterválság.“ Vígjáték. Bizony láttunk már jobb darabot is bemu tatéban. Közörség kevés volt, mintha tudták volna az emberek, hogy ma ez estén nem sok látni és hallani való akad a színházban. Hat nem is akadt. Az első- felvonás oly' vontatott, színtelen és unalmas volt, hogy a sok ásitás az általános elalvás veszedelmével kezdett fenyegetni. — A második és 3 ik felvonás már ütemesebb, s élénkebbé lett s igy ébren várhattuk meg a bonyodalom végét, sőt némi derültséggel hagyhattu 1c el a szinházat. Az egész darabot Kendi Bo riska vitte és cselekedte, akinek a legteljesebb dicsérettel adózunk kiiünő játékáért. Nagyon-nagyon jó volt. Arcjátéka, aggodalmas hanghordozása, társalgása igazán művészinek mondható és művészete teljes fényben ragyogott. — Sok tapsot kapott. Vasárnap. „Piros bugyeláris.“ A Blabáné világhírű darabja. Szép és kedves népszínmű ez, melynek dalaiban, alakjában még évtizedek után is gyönyörködni fog a magyar nép lelke. A nézőtér tehebb is lehetett volna. Elsőül kell kiemelnünk Solti Vilmát a Zsófi szerepében. Ugyancsak helyre egy biróné* volt. Dalai mint mindig édesen csengettek és nagy hatást tettek. Solti úgy látszik, népszínművekben is jól beválik, ami sokolda u- ságának a bizonyítéka. — Bay László erőteljesen és tiszta tónusokkal énekelt. Jó volt Szentes (Peták), Papír Sándor. — Hétfőn febr. 20-án. Egy katona törté- nete. Igen jó előadásban. A színház egészen megtelt. Ki kell emelnünk Rendi Boriskát- (Adrienna), aki annyi lélekkel, annyi sziv- beli igaz megindulással játszott, — hogy sokak szemében köny fakadt szavainak nyomában. Kendi Boriska kiiünő erő, kiváló- tehetségű drámai színésznő, akinek a legszebb jövőt jósoljuk. — Peterdi (Ranó János) méltó partnere volt Adriennek, megrázó és éleihü volt minden mozdulata, mondata. A siker jókora része őt illeti. Mindkettő elismerő tapsokat kapott. Tisztái igen jó Somboránt adott. „Pázmány-sajtó“ (püspöki könyvnyomda).
