Heti Szemle, 1905. (14. évfolyam, 1-52. szám)
1905-01-11 / 2. szám
XIV. évfolyam. Szafmár, 190ÍS. Január 11. 2-ik szám. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ARAK: E^ry évre — — — — —- — ti korona -— filler Félévre — — — — — — — 8 „ Negyedévre — — — 1 „ 50 „ anitóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona. E yos szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDRE. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY SAJTÓ“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető if küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyilttér sora 40 fillér. A. lsi|> megjelenik minden Választás előtt. Nehéz diót kell ni eltörni a választópolgárságnak. 0 felsége feloszlatta az országgyűlést, hogy megnyilatkozhatnék maga az ország iupe, vájjon helyesli-e a kormány politikáját, vagy lesújtó Ítéletet mond. Az uj országgyűlés febr. 15- re van összehiva, a választásoknak jam 26. és febr 4-ke közötti 10 nap alatt meg kell történniük. Ha széttekint az ember az országban, azt látja, hojy már most mint izzó parázs forrnak a szenvedélyek, a választási küzdelem meg épen fal fogja izgatni az egész ország lakosságát, talán most jobban, mint valaha. A pártpolitikai ellenlétek annyira kiélesedtek, hogy még arra sem lehet következtetni, vájjon a kormány győzelme esetén is mi lesz a választások után. Sem Tisza, sem az ellenzők nem tagit. Higz- szük,„kogy a komoly veszedelem közt Ő felsége bölcsesége meg fogja találni azt az utat, mely az egyedül helyes békés kibontakozáshoz vezet. Egy országnak sem szolgálhat javára, ha pártharczok színhelyévé lesz a helyett, hogy a hon atyái csendes és előrelátó együttmunkál- kodásban hasznos törvények alkotásán fáradoznának. Dehát ez még idő előtti kérdés, előbb túl kell esni a képviselőválasztásokon, melyek immár ki van nak.tüzve. Városunkban a volt képviselő, Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter és Uray Géza ügyvéd fognak megküzdeni a mandátumért. Az előbbi kormánypárti, az utóbbi függetlenségi programmal lépett fel. Épen ők voltak az ellenfelek a múlt választás alkalmával is, midőn Hieronymi kereskedelmi miniszter kemény tusa után 56 szótöbbséggel győzött. Ez a küzdelem, melyet akkor láttunk végbemenni arra enged következtetni, hogy városunk választópolgársága erősen ellenzéki szel Mm ü Epen azért a most küszöbön álló választás eredményét sem lehet előre biztosítottnak venni. Városunk lakosságának túlnyomó részben önálló és megállapodott véleménye van politikai kérdésekben. Elég érett arra, hogy el tudja bírálni a helyzetet, s kialakult meggyőződése szerint adja le szavazatát. Itt a polgárságnak nagyon kis része vesztegethető meg pénzzel. Vannak nagyszámmal olyanok, akik elvből szabadelvűek, mások elvből ellenzékiek. Ezek közül a másik párt egyetlenegy embert sem képes a maga részére vonni. Van aztán pár száz olyan, különösen a zsidóság között, akik várnak a kedvező pillanatra, mikor a zavarosban lehet halászni. Ezek össze szoktak állani és nem szavaznak az utolsó pillanatig. Persze, számításuk jól szokott beütni. Ok dönlik el rendesen az ütközetet. Ezeket az alakulásokat láttuk itt több választás alkalmával végbementik Bizonyára úgy leszen most is. Á független gondolkozást! polgárság küzdelme közzé megvehető tömeg ékeli be magát, s ő mondja ki az utolsó szót. Itt tehát a megállapodott meggyőződéséi polgárság közt minden TÁRCZA. A kunyhó lakói. Irta : Iiocsán Károly. Meghalt egy szegény ember. A harang bus kongása mellett viszik utolsó utján. Négy hasonló sorsú ember viszi a gya- lulatl an koporsót, melyet egyszerű fekete szemfedól borit. Egy rongyos asszony há rom gyermekével kíséri. A hidegben gyorsan surrannak tova a város uiczáin. A járókelők közül nem látszik észre venni senki. Közönyösen haladnak e mellette. Dehogy is gondolnak a halálra. Ugyan ki erezi együtt a szegény as-szonynya) ! A három kis árva. Ki tudná elviselni a nagy fájdalmat! Elveszteni a család fen tartóját, a kenyérkeresőt. Egyszerű a halotti menet, de megható. Éppen most mennek el egy nagy palota elöli. Lépteik kopogását visszaverik a hatalmas falak. A ház urának kis fia, Paikó, az bUk mellett Hl. Pejét az üveghez nyomja, ekin'pte a elh- !adi menetre esik A jelenet meghalja a gyermek szivecskójót. Néz hosszan nézi, mig végre az utcza fordulójánál eltűnik szeme elől. Köny gurul végig arczán. Ugyan m csalta kié könyeket! Talán fájdalom érin tette ártatlan lelkét, vagy a szegények látása hatotta-e meg? ! . . . — Sokáig néz még ki az ablakon szomorúra vált arczczal s könyes szemével . — Majd fólrehuzódik a szoba szegletébe. Még mindig előtte lebeg a rongyos asszony három kis gyermekével. Ezalatt kiérnek a temetőbe. A gyermekek levett kalappal állanak a sirgödör mellett. Dideregnek a hidegben, mert hisz testüket éppen csak hogy fedi valami rongy- darab. Az anyából kitör a mély fájdalom. A veszteség nagyságát csak ő érzi. Ráborul a kihányt sárgaföldre, sir .... leikéből sir. Az egyszerű deszkakoporsót leeresztik az anyaföld rideg keblébe. Nincs, ki koszorút tegyen rá, nincs, ki csak egy szál virágot is vessen a koporsóra, Egypár kiváncsi iskolás gyermek áll a sirankozók mellett s szokásból egy marók földet vetnek a sirba. A pap imádkozik. Megszólal a gyászos ének s a koporsóra hulló göröngyök kopogása hallatszik. A test visszaadatik a földnek, melyből vétetett. Nehéz föld fedi az elhunyt tetemét. Festett fakeresztet helyeznek fejéhez. Vájjon majd ki fog megemlékezni róla, ki gondozza sírját, ki fog uj keresztet tenni a korhadt helyébe ! A szegény felesége és árvái, kik örökké szivükbe zárják atyjuk emlékét. Ha nyomorúságában elhagyatva áll, ha fájdalom mardossa lelkét, szenved a nő, hova meu- jen ? . ki a temetőbe, az elhunytak csendes országába. Ráborul a sirhantra, imádko zik s úgy érzi, mintha lelke megkönnyebbülne Hisz nagy fájdalmában hal s miben keressen vigasztalást. Azt vesztette el, kivel együtt osztozott szegénységében. Ha egyikAZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZÜ TERMÉSZETES HASHAJTÓSZER.
