Heti Szemle, 1905. (14. évfolyam, 1-52. szám)

1905-01-01 / 1. szám

6 HETI S Z E M L E“ (1 ső) svam. „Magyarország.“ A magyar sajtói valósággal reformálta a „Magyarország“, a mely megvalósította azt, amit mindaddig le­hetetlenségnek Ítélt minden ezakériő. Meg- rögziteni az eseményeket születésük pillana­tában, s azonnal szolgálni vele a nagykö­zönségnek. Ez a „Magyarország“ óriási si­kerének egyik titka, a másik törhetetlen hű­ség a zászlóhoz, a magyarság szent ügyéhez, a magyar alkotmányhoz, melyei mindig szol­gált. ítéletében komoly, iránya mindig ha­zafias, igazságérzete megvesztegethetetlen. Magyar lélekkel, magyar szivvel van megírva minden sora, amint nem is lehet másként, hisz a magyar eszmék olyan törhetetlen ere­jű hirdetője áll ólén, mint Holló Lajos alap főszerkesztője és politikai vezétczikk Írója, a magyar publiczisztika dicsősége Bartha Miklós. E két kimagasló alak körül csopor tosulnak a magyar publiczisztika jelesei. Ren­des politikai czikk Írói a lapnak báró Kaas Ivor és Lovászy Márton felelős szerkesztő. A „Magyargrszág“ az egyetlen napi lap, a- mely a maga teljességében már kora reggel az ország távoli részeiben közli az ország­gyűlési tárgyalásokat és az összes napi ese­ményeket. Gondoskodik a szépirodalomról ts s az eredeti tárczan felül mindennap közöl egy fordított novellát s regényt. A szópiro dalmi részben nem hajszol semmi modern léha irányzatot, hanem mindig az abszolút szépet keresi. A külföld legelőkelőbb Íróitól közöl novellákat, mig eredeti tárczáit a leg kiválóbb magyar írók Írják. A „Magyarország“ ezen okokból vált a magyar társadalom leg kedveltebb lapjává. Finom Ízlés, becsületes egyenesség, lángoló hazafiassag, ez a „Ma gyarország“ iránya, a melylyel meghódította a közönséget és a melylyel kivívta azt, hogy a magyarság ügyének zászló vivője lett. A „Magyarország“-hoz a nagy közönség bát­ran fordulhat bizalmával, mert abban senki csalódni nem fog. Színház. Szerdán 21-én a „Niobe“ czimü operetté került először színre. Néhány sikerült ötlet s két vagy három fülbemászó zeneszóm van ugyan a darabban, de általánosságban azt kell megjegyeznünk, hogy sem a szöveg, sem a hangszerelés nem felel m eg még azon várakozásoknak, sem a melyek már egy középszerű operetnél és kielégítésre találnak. — Az eléadás jó volt 1 a czimszerepet kitü­nően alakította Komái Margit, a ki ötlete­sen s kedvesen játszol. Szemes és Gerő Ida a komikus szerepekben derekasan megállot­ták helyüket, Jók voltak Révész Ilonka és áldori is. Csütönökön 22 én Jókai kitűnő színmüve „Milton“ került színre, Természetes dolog, hogy ezúttal, mivel valódi irodalmi becsű darabot adtak, városunkban csak csekély számú közönség verődött össze. Milton sze­repét Peterdi játszotta ismert művésze evei. Ennek a színésznek, ki mindig csak termé­szetes eszközökkel igyekszik hatni, ezúttal is művészi magaslaton állott a játéka s mél­tán rászolgált a lelkes közönség tapsaira. Pataki Riza, ki a Bóra szerepét kreálta, ez este is tanujelét .adta, hogy nagytehetségü s egyszersmind ambtcztózus színésznő, ki szerepe legapróbb részleteinek megjátszására is gondot fordít, Szilágyiué (Lady Milton) helyes felfogással játszott. Krasznay a Mor­ton szerepében erős drámai tehetségről ten bizonyságot, kár, hogy a szavalóhanggokal nem tud, vagy nem akar szakitni, Pénteken 23 án féihelyárakkal került színre „A postásfiu és húga“. Az előadásra vonatkozólag kevés megjegyzésem van. Az összesből csak Papír (Felhő muki) pompás alakítása emelkedőn ki. Vasárnap délután féihelyárakkal a „Czi- gánybáró“ este pedig Lukácsy népszínműve a „Vereshaju“ került szinre, Az esti eladás­ról nagy elismeréssel kell megemlékeznem. Sok jó színész jutott hálás feladathoz, ezút­tal csaknem mindnyájan kitünően megállot­ták helyüket. Bay (Ferke) mély érzéssel elő­adott dalai magukkal ragadtak ajjközönséget játéka is jó volt. A czimszerepet Révész Ilonka játszotta. Alakítása itt-ott felületes­ségre vall, azonban a játék fogyatkozásaiért némileg kárpótolt pár érzéssel előadott ének száma. A többiek közül ki kell emelnem Szőke S-t (Balint.) Szentest (Keszeg) és Pataki Rtzát (Ágnes), kik ez este hivatásuk magaslatán ásottak. De jól alakítottak a többi szereplők is, kik közül Garait (Zsófi) Kőszeghyt (Szemes Borosa) Kendit (Julcsa) és Tisztáit (Vereb Jankó) dicsérjük meg. Gerő Ida egy epizódszerepben fényes tanú- jelét adta tehetségének. Hé tfő délután félhalyárakal a „P e 1 e s kei nótáriust“ adták. Este „Arany­virág“ szerepelt a műsoron. Kornai ked vés Aranyvirágát és Papír (Harry) tökélete­sen kidolgozott alakítását már a múlt év vadból ismerjük. Stone Ellennek kitűnő áb­rázolója Kőszeghy Aranka, kit ügyes játé­káért s szépen előadott daláért egyaránt elismerés illet. Bay férfias Beppó volt s énekszámai nagyon tetszetek. Kedden itt másodszor került szinre az „Áldozati bárány“. A közönség jól mulatott a kaczagiató bohózaton s a Pataki Riza, Kendi Boriska, Szilágyiné, Szőke, Tisztay, Papír, Szentes és Peterdi jeles alakításai kiiünő összjátékot ered ményeztek. Szerdán, 28-án a „Pesti nők1 került szinre itt harmadszor. A Klára szere­pét ezut'al Hugonnay Irén játszotta ; — azaz dehogy játszotta, csak énekelte: megfelelő játékról szó sem lehet az alakításban, ének­számait azonban dicséret illeti. Révész Ilonka jókedvű, sikkes, ügyes szobaleán?/ volt: különben ez a szerep legjobb alakításai köízé tartozik s ilyenféle szerepet máskor is jól szokott betölteni. Nagy dicséretet érde­mel Papir Sándor, a ki, mint Pedál pom­pás alakítást mutatott be. C s ü t öjr t ö k Shakspere remekműve „R o m e o és Juli á„nak előadásában gyö nyörködtünk, Krasznai (Romeo) mélyebb ha­tást gyakorolt volna a közöoségre, ha az ér­zelmek közvetlen ábrázolására nagyobb súlyt helyezett volna, mint a deklemálasra kütön- ben el kell ismerni, hogy alakítása a szerep szorgalmas tanulmányozására vall. Pataki Riza ez este is tanujelét adta nagy tehetsé­gének. Julia s/.erepe-t művészi tökélylyel áb razoba. Kitűnő alakításokat mutattak be Peterdi (Capulet) és Szőke (Mercutes.) P é n i e k e n féihelyárakkal a Mikádó kerüli színre. A szereplők átlag véve köze­pes színvonalon mozogtak, kivéve Szentest a kinek bosszantó extemporizálásai e-sziuvo- nalt nem érték el. Közepesnél jobbat csak Tisztái (A mikádó) és Gerő Ida (Katicha) produkáltak, kik érdekes alakításaikért elis­merést érdemelnek. Nyomatott a „Pázmány-sajtó“ könyvnyomdában. Nyilttér. »XTONIféle “ BUpAI KESERÜVIZ legjobb hajtós ószer. I ban és fűszer* I Kapható minden gyógyszertárban kereskedésben. Eladó szikvizgyár Nagymajtényban. Egy teljes berendezésű üzemben levő ZZ! szikvizgyár ZZ jutányos áron eladó. Értekezhetni: Kerner György tu­lajdonossal Nagy máj tényban. Szolid munka! Pontos kiszolgálás! VALEK JÁNOS. czipész üzlete SZATMÁR (Bölönyi-ház) Széchenyiéi!. 7. .....— a püspöki palotával szemben. . . Aj ánlkozik mérsékelt árak mellett tartós és csinos férfl, női és gyermek lábbelik, valamint tiszti és lovag-ló csiz­mák elkészitésére. Iskolás gyermekek részére erős készitinényü lábbelik készülnek. ■ég Hibás lábakra különös gond fordittatik. Állandó raktár a lefinomabb bőrökből, czipőfüzőkből és kenőcsökből-. Munkáim tartósságáról üzletem jóhirneve tanúskodik ! 6o—26—s «3 € € «s «3 «sä «Sä «Sä 'Zi> VB «SS .-aS «SS Szatmári bank“ )) részvénytársaság* I & t»>* & Szaimároii Deák-tér 29. sz. & & A legkedvezőbb feltételek mellett nyújt törlesztéses jel- ^ zálogkölcsönöket földbirtokra § házakra 10-től 65 évig tér­& Bf W jedő időre 43 *3 4°|o-os záloglevél alapon. Sfe. A kölcsönök árfolyam külömbözet levonása nélkül készpénzben is folyósittatnak. Sfc, Tudakozódásokra nyom- ^ ban kimerítő választ adunk §0­€ € 43 Szatmári bank r. t. Wr­59-13-5

Next

/
Oldalképek
Tartalom