Heti Szemle, 1905. (14. évfolyam, 1-52. szám)

1905-02-08 / 6. szám

HE __T I SZEMLE* (6 ik szám.) 5 vi ssza ment nagy örömmel ; de nem találta ott csak az embert, a ki hirtelen kocsiba pakolta, hogy az állomásra hajtsanak, mert Tresza már ott vár. Az állomáson Tresza nem volt, az ember jegyet váltott magának s az asszonynak Budapestig, hogy haza men­jenek, mert — Tresza biztosan elszökött a a pénzzel. — Megérkeztek Bndapestre, az az ember az asszonyt tovább küldte Mun­kácsra. 0 még ott maradt s az asszony ba­tyuját is ott tartotta, hogy majd hazaviszi. Az aszony ide ért, panaszt tett a rendőrségen. A rendőrség leste az ember hazajövetelét, azt el is csipte, vallatóra fogta és — az em­ber az egész dologból csak annyit tudott, hogy együtt utazott úgy véletlenül velők és mikor látta, hogy a szegény asszonyt az a másik utitársa megcsalta, hát könyörületből vett neki hazáig jegyet és a batyuját a köl­csönpénzért zálogban magánál tartotta. De az embert megmotozták és megtalálták nála az asszony bródi hitelezőjének nyilatkozatát és egy nyomtatott cimü borítékot, a mely egy külföldi kivándorlási cégnek szól. A rendőr­ség megtette a legmesszebb menő intézkedé­seket, hogy Treszát elfogják és a dologban az igazság kiderüljön. A fénykép-fényüzési czikk. Egy föld birtokos felesége fényképeket készíttetett egy- budapesti fényképésznél. Miután többszöri fel­szólítás dacára sem fizetett, a fényképész a férj ellen adott be keresetet. A járásbíróság és a budapesti törvényszék a fényképészt keresetével elutasították, kimondván, hogy a rendelt fényképek fónyüzési cikket képeznek, már pedig az anyagi jogszabályok értelmé­ben a férj neje által rendelt fónyüzési cikkek kifizetéséért nem felelős. A parfüm hatása az idegekre. Ki mutatták, hogy az erős illatszerek az idege­ket ingerük és aztán elbágyasztják. Az iz­mokban is bizonyos gyöngesóget érez, a kit az illatszerek megmérgeztek. Vannak, kik az illatszerektől megrészegszenek, mintha szeszes italokat ittak volna. — E mellett azonban az illatszereknek hygienikus tulaj­donságai is vannak. A legtöbb illatszer a különböző betegségek baczíHúsait rövid idő alatt elpusztítja. A népkonyha jótevői! Neuschloss Samunó3k. 40 fillér, Novak Lajosnó 2 kor. -Gál Jenő 1 k. Molnár Erzsiké 50 fillért ada­koztak. Mandelbaum Edénó j és Rosenfeld Vilmosnó 103. k. gyűjtöttek. Dr. Jordán Sán- dorné 5 k. N. N., Fogarasy Sándornó 4. 4. kor. Kertészffy Giborné, Tankózcy Gyulánó, Leber Antalnó, Dr. Nagy Barnánó, Hagy- másinó, Marko Kálmánná, Pirkler Józsefnó. ,Bérénigné, Kuhn Lászlónó, Sternberg Sa- muné, özv. Gáspárnó, Ráb Sándorné, N. N., Sulyok Antalnó 2—2 kor. N. N., Szalayné, ‘Guttman S., Komkáné, Reviczkyné, özv. Török Lajosnó, N. N., Szabados Edéné, N. N., Borainó, Daróczy Endrónó, Mibálynó, Noster Sattaleszné, Ulrichnó, özv. Szabó ;Pálnó, Sátorinó, N. N., Zagyva Mariska, özv. Raposné, Osváthné, N. N., Berkó György, Borsosnó, Asztalos Istvánná, özv. Kiss Ro­berta«, Okoücsányiné, Médernó, özv. Ko- vácsnó, Tar Bólánó, Tóthfalussy, Gopcsa, Herényi, Nagy Károlynó, Lampelné, Ráczné, Woiman S., Mandelbaumné, Rosenfeld Vil- mosné, Koos Gábornó, Pótornó, Gabriel And trásné­Amerikai életszabályok. Hogy az amerikaiak praktikus emberek, bizonyítják azt a következő óletszabályok, a melyeket ,egy yanke milliomos állított föl olyan „fia tál emberek számára, a kik szintén millio­mosok akarnak lenni.“ 1. Ne álmodozzál ! 2. Ne várj a kedvező alkalomra, hanem ma­gad idézd elő. 3. Más gondod ne legyen, mint az, hogy karriert válaszsz magadnak. „Mihez értesz ?“ ez ennek az évszázadnak a kérdése. 4. Csak egyetlen czél legyen a szemed előtt s ne aprózd föl az erődet ide- oda való ingadozásokkal. 5. A jó modor fő lényeg a boldogulásban ; a kinek jó a mo­dora, nincsen szüksége vagyonra, — minden ajtó megnyílik előtte. 6. „Dolgozzál vagy halj meg!“ ez a természet parancsa. A ki megszűnik do!gozni, az meghal erkölcsileg és fizikailag. 7. Szokjad meg a gondosságot és a pontosságot; húsz dolog, amit félig te­szel, nem ér föl egy befejezett munkával. 8. Magad teszed azzá az életed, a mivé válik. A világ visszaad mindent, a mit neki adunk. 9. Tanuld meg, hasznot huzni a vesztesé­gekből és csalódásokból. 10. Biztosíts ma­gadnak tartós egészséget, a mi mindennek az alapja. Hirdetmény. Tudatom a város közön­ségével, hogy a város összes területén az ebekre elrendelt zárlatot mai napon felol­dottam. Felhívom azon ebtulajdonosokat, kik adóköteles ebeiket az ebadóösszeirásban való fel vő tel végeit mégfnem jelentették be, azokat hivatalomnál haladéktalanul bejelent­sék. Az ebadóöszeirás helyességét ellenőriz­tetni fogom és a mulasztók ellen a kihágási eljárás folyamatba tétetik. Szatmár Németi, 1905. január hó 30. Tankóczi Gyula, főkapi­tány. Fogfájást és szájbüzt azonnal meg­szüntet a “Piombsz“ amerikai önplombázó szer. Bővebbet a lapunk mai számában közzé ott hirdetésben. Színház. Szerdán a „Szaharai consulA t. kö­zönség szép számban nézte meg az előadást, bár a szereplők játéka és a darab általános előadása magasabb szinvonalt nem ért. A vontatott jelenités nagy hiba, me­lyen okvellenül segiteni kell, a teljes hatás elérhetésének kedvéért. A lassúság s az abból folyó álmos szintelenség a bosszúság és antipatbia vegyes indulatait kelti fel. — Csakis Kvásznait es Szőhet emeljük ki, akik tőlük telhetőleg iparkodtak az estét meg­menteni. — Csütörtök „Aranyvirág“ kis közönség előtt. Az estét érdemessé tette az a körül­mény, hogy Solti Vilma mint szerződött tag ezúttal először lépett fel. Solti coloratur éne­kesnő, kinek ónekbeli tudásáról, játékáról csak a legnagyobb elismeréssel szólhatunk. Hangjában van érez, inponáló erő, hódító hajlékonyság és fülbemászó kellem. És ezt a hangol a művésznő öntudatos ügyeséggel és biztos rutinnal kezeli. Direclorunk jó ak­vizíciót csinált szerződésével, amire nagy szükség volt, mert végre is Szatmár szín­házlátogató közönsége megérdemli, hogy legyen egy igazi és helyt álló coloratur éne­kesnője, kinek énekét meg lehet hallgatni boszuság nélkül. Eddig gyönyörködés helyett az énekes darabokban csak dühönghetett az ember a felett, hogy mikópen sikerül tönkre silányi- tani, elsuttogni s pompásan érthetetlenné tenni a profanus avatatlanoknak a legre mekebb áriákat, dallamokat. A közönségen áll, hogy pártolásával honorálja az igazgató áldozatkózségét.— Soltt Arany virágot játszta igen nagy hatással, énekszámai remekek voltak, — igen sok tapsot is kapott. — Reméljük, hogy az énekesnő magának sok dicsőséget, nekünk pedig sok művészi él­vezetet fog szerezni színpadunkon. Bay Beppoja tökéletes voll, — szépen énekelt, Kőszegi mint amerikai miss rendkívül ügye­sen és kedveset] játszott, Papir hideg angolja nem szorul dicséretre, Hugonnai Irén dalát graciozusan és édesen énekelte, kis szerepét igen jól játszotta. — Péntek „Czigánybáró“, Szaffit Solti Vilma énekelte, annyi művészettel, kellem­mel, gráciával, és énektudással, hogy igazán elragadta a publikumot. — Pompás tempe­ramentuma, csillogó hangja, művészi hang- kezelése. fényes coloraturja imponált az egész háznak. Szóval jó estéje volt és feltétlenül győzött. Cziprában G. Szabó Maii lépett fel vendégként szép sikerrel. Szentes kitűnő Zsupán volt, állandó derültségben tartotta a közönséget. — A Czigánybáró gyönyörű dallamai az állandó repriseket nagyon megindokolják. — Szombat „János vitéz“ a Király szinház nagy jubiláns, állandó műsor darabja. — Rendkívül kedves, — megragadó, lebilincselő daljáték 3 felvonásban. — A director fénye­sen állította ki a híressé lett szenzációt s mindent elkövetett, hogy az előadások le­hetőleg teljesek legyenek — egészen a bo­szorkánynak a seprűn való levegőbe^ gyors repüléséig. — Az összjátékot egybevágónak és zökkenés nélkülinek mondhatjuk, sőt még a tündérek megjelenéseit és tánczait, mely csekély szám és ügyetlenség mellett könnyen szánalmat kelthet, illő hatást ért el. S mi, kik a pesti előadást láttuk, bátran állíthatjuk, hogy kerek, összhangző, gyönyör­ködtető szép kiállítású, énekben és játékban etjesen efog id ható, sőt dicsérendő „János vitézt“ élveztünk itt színpadunkon. — Azt hisszük, hogy a darab még sokszor fog telt házat csinálni nálunk is, mert finom poezi- sával, magyar motívumokkal színig telt da­laival, zenéjével, bájos és elragadó egysze­rűségével, vonzó, lebilincselő varázsával any- nyira belemarkol a szivünkbe, hogy alig tudunk megválni tőle, a viszontlátást pedig ok vetetlenül megkívánjuk. A szereplők meg­tették kötelességüket emberül, kaptak is za­jos tapsokat eleget. — Kukoricza Jancsit Komái adta, aki úgy pásztori gúnyájában, mint később vitézi fényes egyenruhájában ügyességével és éne­kével nagy tetszést aratott. Rengeteg virágott kapott, a csokrok és kosarak végtelen sor­ban emelkedtek ki számára az orkeszterből s a színpadon virágerdővó formálódtak. Méltó partnere volt Révész Ilonka (Iluska) ez a bájos kis szubret, aki keresetlen grá­ciájával, derült mosolyával, behízelgő hang­jával az estének és darabnak fődicsőségében elsősorban osztozott. Ő is óriási mennyi­ségű virágot kapott, mindenféle alakzatban s ő is oda csoportosította az illatos ajándék- halmazt a színpad másik oldalára. Talán tüntettek a tisztelők e két szubrett mellett! Kukoricza Jancsi és Iluska dolgukat pom­pásan végezték, — gyönyörű pár volt. Nyílt színen is tapsolták és éljenezték őket. Bagó trombitás Papir volt. Jól alakított, de a Rózsa dalban, amely főpontja a darabnak, hangja nem a legjobban szolgált. Pedig kár, mert szebb dallamot ritkán hallunk. Gerő Ida szörnyű mostohát ábrázolt. Kőszegby Arankát dicséret illeti énekéért és játékáért. Vasárnap „János vitézt“ megismételték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom