Heti Szemle, 1905. (14. évfolyam, 1-52. szám)
1905-09-27 / 40. szám
XIV. évfolyam Szatixiár, 1905. szeptember 37 40-ik: szám ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre — — — — — — — 3 „ — Negyedévre — — — — — 1 „ 50 „ Tanítóknak és kézmniparosoknak egy évre 4 korona Ei'yes szám ára 20 fillér. Kiutasított vezérek. A ntnlt: szombatra voltak meg- hiva együttes kihallgatásra a parlament többségének vezérei a király elé: Kossuth, Andrássy, Apponyi, Bánffy és Zichy Aladár. Abból a körülményből,hogy egyszerre hívta a király maga elé a koaliczió vezető embereit, mindenki azt következtette, hogy bizonyos tárgyalások előestéjén állunk, mely a korona és nemzet közt fog lefolyni, hogy a máris tarthatatlanná vált helyzet végre megoldást nyerjen, és a szenvedélyek hullámai, melyek immár a legmagasabb fokra hágtak az állandó bécsi intrikák miatt, valahára elsimittassanak. Szóval a legjobb hangulatot keltette a királyi meghívás, mely az öt vezérpolitikushoz volt intézve és azt a reménységet táplálta, hogy a korona szakított bécsi tanácsosaival és a magyar nemzettel akar tárgyalni. Annál megdöbbentőbb vala és villámcsapásként hatott a hir az egész országban, midőn szétvitte a táviró, hogy a király csak azért hivatta maga elé a magyar politiFelolős szerkesztő H Á T IlOKY ENDRE. A lap kiadója : A „PÁZMÁNY-SAJTÓ“--- ' ——»»r ' ■ --rami I kosok at, hogy őket kiutasítsa. Mert ami történt, azt egyébnek nem lehet tekinteni. Még csak szóhoz sem engedte őket jutni, hanem királyiba (almára hivatkozva egy papírlapról felolvasta előttük azokat a pontokat, melyek alapján a kormányzást átvehetik. Ezek a pontok pedig minden nemzeti követelés merev negá- cióját tartalmazzák. A hadsereg kérdésében, mely a nemzeti ellenállásnak sarkpontját képezte, hajszálnyi! sem enged a király. A hadsereg felett a rendelkezést teljes mértékben magának tartja fent, a parlamentnek csak annyi jogot ad, hogy köteles legyen megszavazni az ujonczokat és a len- tartásokra szükséges Összeget. A magyaroknak a közös külképviselet intézményét sem szabad érinteniük. A gazdasági elválás óhajának teljesítése pedig nem a magyar parlament önálló döntésétől van függővé téve, hanem egy Ausztriával együttesen hozandómegállapodástól, melyhez azonban még a korona jóváhagyása is szükséges. Szóval minden a leghatározattabban el van utasitva, A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető össze küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árban vételnek fel. Nyilttér sora 40 fillér. A ls>j> megjelenik minden szerdán. ami csak a legtávolabbi vonatko- | zásban van a magyar népképviselet ; szuverénitásával. Tehát nem a kibékülés volt a cél, hanem azt eszelték ki Becsben, hogy minél szégyenteljesebb módon tessékeljék ki a koaliczió vezéreit a császári palotából. Szóba sem állott velők, hanem utasította őket a magyar király Goluchovszkihoz, egy osztrák férfiúhoz, hogy azzal tárgyaljanak. Természetesen ezt nem tehették s nem is tették meg, mert a magyar közjog világosan kimondja, hogy királyi megbízott nálunk csak magyar ember lehet. Belátta ezt maga a király s igy delegálta Czi- ráky Béla grófot, hogy tárgyaljon az ellenzék vezéreivel. Czirákynak azonban nem volt miről tárgyalnia, be is fejezte minél hamarabb küldetését. Hiszen ki volt adva a ki- tályi ultimátum, mely felett (nem volt helye semmi tárgyalásnak. Elfogadjátok vagy nem, ez az egyszerű kérdés, mert a király úgy akarja és ettől nem tágít. A remények tehát egy csapásra füstbe mentek, s akinek eddig kétAZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZÜ TERMÉSZETES HASHAJTÓSZER. A czigásiy. — Újlaki Károly — Megtörtént dolgot mondom el. Hegyesteleken óriási szárazság volt egész nyaion. A kutakban mindenütt megcsappant a víz, alanyira, hogy ha — Isten őrizzen — valami tűz [ütött volna ki, bizonyára a vízhiány miatt egész Hegyestelek áldozata lett volna a vöröskakasnak. Tűz, szerencsére nem ütött ki, de a város a szó szoros éneimében szűkölködött a viz ben. A Háromszéki kanonok udvarán levő kút is nagy hajlandóságot mutatott a meddőség iránt. A dolgon segíteni kellett. Szakéuőket hivatott tehat a kanonok és ügyes mesteremberek felvállaltak a kút mélyebbre való fúrását, hogy így nóinnvizÓriási kádalaku f c-öveket csináltak a kádárok, amelyet a kút belvilágában folylon sülyesztettek, mig az általa bekerített földtömeget emelő gépekkel kotorták és a felszínre hozták. Vizet, bő erei csak nem találtak. A sülyesztő legmélyén egy ügyes czi- gány dolgozott, Madár, — igy hívtak a cigányt — örömmel vállalta el ezt a nem kevésbé veszélyes foglalkozási, mert a jó ellátás mellett, busásan is megfizetek merész vállalkozását. Szépen haladt, a km mélyítése egész addig, amig egyszer egy nem várt körülmény közbe nem szólott. Ugyanis, amint azt a fa-kazánnak nevezhető faaikotmányt egyszer mélyebbre sülyesztettek, a kot bel világ ui il nagyobb űrre jutottak a föld gyomrában : a fahenger oldalra billen1, a felette levő óriási földréteg pedig mind mind a hengerre torlódott. A földomlás a faaikotmányt oldalról — ii — ér b s igy az, mint egy kis házikó üresen maradt, Az az nem volt üresen, mert benne maradt a cigány is. Elképzelhető konsternáció keletkezett a városban s már délután a helyi lapok külön kiadást hoztak Madárról, az „ólve eltemetett cigányról.“ Legjobban volt kompromittálva s legjobban aggódott a dolgon Háromszéki kanonok, akinek az udvarán a baleset történt. Azonnal a mentéshez láttak. De a földomlást bajos volt felülről függőlegesen bolygatni, mert mint a városi főmérnök monda, a föld gyomrában levő fa- henger a megmozga'ott földrétegtől könnyen összeroppanhat — ha ugyan már eddig is össze nem dőlt és maga alá nem temette Madár cigány:. Abban állapodtak meg tehát, hogy a cigányt oldalról közelítik meg, még pedig, hogv a fahongert nyílásánál találják s úgy nn n'ik meg a megfulladástól szegény Madárt. P oteken délután négy órakor kezdtek a TÁBGZA.
