Heti Szemle, 1905. (14. évfolyam, 1-52. szám)

1905-09-13 / 38. szám

2 „H E T I SZEMLE“ 038 ik agám.) zőkönyv felterjesztéseitől, hiszen el­lenálló határozatát azért kellett hoz­nia, hogy a kormányhatalom, tehát az a fél, amely ellen hozta, tudomást szerezzen róla. Ennek a tiltó hatá­rozatnak olyan látszata van, mintha a törvényhatóság renitencziját guba alá akarta volna rejteni, minta fél­ne attól, hogy a kormányhatalom megtudja. Véleményünk szerint nemcsak a törvény értelmében, hanem azért is, hogy ország—világ hivatalos formában tudomást vegyen a várme­gye ellenállásáról, egyenesen azt kellett volna rendelnie az alispán­nak, hogy a jegyzőkönyvet minél sür­gősebben terjesesze fel. Épen ezért, mivel a vármegye eme tiltóhatározatával egyenesen tör­vénybe ütköző cselekedetre akarta kényszeríteni az alispánt, másrészt magával a józan logikával is ellen­kezik, mi az alispánt nem bűnösnek tartjuk, amiből természetesen az kö­vetkezik, hogy felfüggesztete'se igazság­talan és a törvényhatóság elhamar kodott határozatát még egy súlyo­sabbal tetézte. Nagyon jól tudjuk mi, hogy Nagy László alispán vármegyénkben a népszerűséget már néhány év óta elvesztette és ha még egyszer alis­pánválasztásra kerülne a sor, ő bár­kivel szemben elbukik, ámde ebben a kérdésben nem személyes motí­vumoknak, hanem a jog és igazsá­gosság mértékének kell az irány­adónak lenni. Mihelyt a szenvedély vezérel bennünket tetteinkben, le­tértünk arról az útról, mely tiszte­letet parancsol s a nagyközönség rokonszenvének felébresztésére hi­vatott, sőt megingatjuk a bizalmat szándékaink tisztasága iránt. rapodjanak s kifejthessék azt az á!dásos mű­ködést, mely szervezetükből kifolyólag hivatá. suk volna. Ez az. iutencztó vezérel bennünket midőn beszámolunk az Erdélyi Kárpát Egye­sület multévi működésével, mely hazánkban a nemben talán még ma is legerősebb, noha visszafejlődés tünetei nála is mutatkoznak Az Erdélyi Kárpát-Egyesület igazgató­választmánya aug. hó 27-én a „Zjchy Ödön“- csepkőbarlagnak felavatása alkaiméval a Ré­ven tartott küzgyülésen terjedelmes évi je­lentésben számolt be az egyesületnek 11 havi életéről. Az évi jelentést a következő kivonatban ismertetjük : Idegenforgalom, irodalmi munkásság. Örömmel jelemi a választmány, hogy feltá­rásai nyomán az idegenforgalom jelentéke­nyen megnövekedett, szemlátomást gyarapo- dik ésa központi irodát foko ott mértében veszik igénybe. Nincsen az a nap, amelyen több kórdezősködésre ne kellene felvilágosítást adnia. Különösen Németországból keresték fel sokan Erdélyt. A külföldi turistákra igen nagy hatást gyakorolt a korábbi óvekb-n ki­adott illusztrált németnyelvű fürdőkönyv. A folyó évben kiadtak Erdélyről egy német­nyelvű kis kalauzkönyvet és azt mindenik külföldi kórdezősködőnek díjtalanul megküdi. Javasolja a választmány, hogy a köz­gyűlés adjon felhatmazást a belföldi turisták részére gyakorlati összeállítású kirándulási programotoknak füzetekban való kiadására. Az Erdélyi Útikalauz 3-ik kiadását an­nyira előkészítették, hogy a munka a jövő tavaszon a sajtó alól kikerülhet. Kiadták a révi „Zichy Ödön“-csepkő- barlangnak leírását és az ország minden ré­szében terjesztették. Az arcképes tagsági igazolókat kibőví­tették naptári rószszel, az összes egyesületi kedvezményekkel, egyóbb tudnivalókkal, ki­rándulási programotokkal és úgy bocsátották a tagok rendelkezésére. A csoportos iskolai kirándulók az anya­államból nem keresték fel Erdélyt olyan nagy számban, mint az előző éveken, de igy is 14 intézetet 547 tanulóval és 41 tanárral kolauzolt az egyesület. Az E. K. E. muzeum ügyei. Az E. K. E. múzeumát számosán látogatták. Kiadtak 1261 dijas-és 37)8 szabadjegyet. A múze­umról, az egyesületnek legbecsebb alkotásá­ról úgy a szakemberek valamint mások, min­dig a legkitűnőbb és osztatlan elismerés hangján nyilatkoztak. A „Néprajzi Társa­ság“ ezidei évi jelentésében az E. K. E. mú­zeumot „mintaszerűen“ kezeltnek mondja. A muzeum igazgatási teendőit Herr­mann Antal dr. végezte. Rendeztek 2 idő­leges kiállítást. A szamosujvári örmény egy­ház műhimzéseit, továbbá Orosz Endrének Kolozsmegye mezőségi részéről az ősftalál­kozások köréből gyűjtött 1000 darabot meg­haladó tárgyait kiállították, hogy az eddig ládákban csomagolt müvelődéstörténelmi be­cses tárgyakra az érdeklődést reáirányitsák és az azokkal szakszerűen foglalkozni aka­róknak hozzáférhetővé tegyék. Az eredmény nem is maradt el, mert az iparművészeti is­kola úgy az örmény hímzésekből, valamint a többi tárgyakból. sokat lerajzoltatott. A muzeum tárgyainak szaporulata a A kitűnő minő­ségű és legolcsóbbnak elismert JÓKAI-féle törlő gurum i és rajzeszköz kizárólag nálam kapható. par figyelem: lEír figyelem: Uj bekötéssel ellátott --------valamint mindenféle papír-, író , rajz- és festőszerek, a lehető legolcsóbban kaphatók hasznait tan- es segédkönyvek wiISl IZSÁK szép és tiszta állapotban PS" Egyes müvek, valamint egész könyvtárak a legmagasabb árban megvétetnek. Az első felfüggesztést törvény- hatóság követte el és pedig törvény­telen utón. Sajnáljuk, hogy ez épen Szatmár vármegye törvényhatósága volt. Kívánatos, hogy ez a csorba kiköszörültessék és az igazságtalan határozat revokálva legyen. A tör­vényhatóságoknak ebben a nehéz küzdelemben nem az a feladatuk, hogy a saját tisztviselőiket kiszol­gáltassák a kormányhatalomnak, sőt ellenkezőleg, hogy a felülről jövő esetleges zaklatásoktól és felfüg­gesztésektől megóvják. Mi egész tárgyilagosan, minden személyes befolyástól menten alkot­tuk meg véleményünket, hozzákap­csolva azt a hő óhajtást, hogy ajö- vőben a küzdelem fázisaiba ne ve­gyüljön semmi olyan incidens, mely a törvénytelenségnek csak látsza­tával is bir, mert ez konkoly lesz a tiszta búza közt, mely nagyon al­kalmas az összhang felbontására és arra a feltevésre, hogy a küzdők a szenvedély hatalma alatt a jog és igazságosság zsinórmértékéről is készek megfeledkezni. Városi közgyűlés. Törvényhatósági bizottságunknak kevés tárgyú, rövid ideig tartó közgyűlése volt teg­napelőtt délután. Oly lanyha volt az érdek­lődés, hogy a 3/í3 órára kitűzött rendkívüli közgyűlést, melyen a tiszaujlaki Rákóczy- szobor helyének megvétele ügyében kellett volna határozni, a bizottsági tagok kis száma miatt nem lehetett megtartani. Az előadó javaslatára e hó 21.-éré újabb rendkívüli köz­gyűlést tűztek ki. Ezután kezdetét vette a rendes köz­gyűlés, melyen Pap Géza polgármester elnö­költ, Körösmezey főjegyző a polgármesteri havi jelentést olvasta fel, mely a tanács ál­tal végrehajtatott közegészségügyi intézke­déseket foglalta magában. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az állami iskolák kibővítésére, felszerelésére, az uj gazdasági ismétlő iskola felépítésére a város által a magyar jelzálog hitelbanktól felveendő kölcsönből 130,000 koronát utalt ki. A pénz felvételével a polgármesteri bízta meg a közgyűlés. A julius hónapról beterjesztett adóvál­tozásokat tudomásul vették. A közkórház 1906. évi költségvetését a belügyminiszter — a tisztvise ők fizetésemelé­sének kivételével — jóváhagyta'. A miniszter határozatát a költségvetésre vonatkozólag tu­domásul vette a közgyűlés, de a kórházi tisztviselők fizetésemelésére hozott határoza­tát fentartja s azt jóváhagyás végett újból felterjeszteni rendelte. A husvágásról beterjesztett szabályren­delet-módosítást elfogadták. (Mint a polgár- mester megjegyezte, a tanács az egyre nö­vekedő húsárakkal szemben'komolyan kíván foglalkozni.) Dobray Endre számtisztnek az elhalt Báthy Sándor javadalmát utalta ki a köz­gyűlés. A kisebb javadalom számtiszti állásra pedig pályázatot hirdettet. A főerdész javas­latának megfelelően a téli legeltetési dijakat a múlt évihez hasonlóan állapította meg a közgyűlés. Az adóbecsüsöknek, polgári rendőrnek, fertőtlenitési szolgának, heteseknek, ulcza- seprőknek a javaslatba hozott fizetési pót­lékot, tekintettel a növekedő drágaságra, egyhangúlag megszavazták. Keresztszeghy bizottsági tag indítványára azonban kimondotta a közgyűlés, hogy ez­után hasonszellemü dolgokban a főszámvevő által beterjesztett évi költségvetés tárgyalá­sakor fog érdemlegesen dönteni. N'grád, Pest vármegyék átiratát a nemzeti ellenállás, Szeged város átiratát a „Gotterhalte“ mellőzése tárgyában tudomá­sul vették.

Next

/
Oldalképek
Tartalom