Heti Szemle, 1905. (14. évfolyam, 1-52. szám)

1905-07-12 / 29. szám

HETI SZEMLE“ (29. szám.)

3

vélpapirt, borítékot vagy ciratáblát basznál (iparos, kereskedő, ügyvéd, mérnök sib.), az kettős cimjelzést használ, t. i. fele magyart és fele németet.

Mintha a magyar nyelv oly jogosulattan s barbár lenne, hogy a magyar cimjelzés mellé még szükséges lenne címűnket németül 5*s kitenni, mintha a civilizált európai (német) nyelvvel tolmácsolni akarnák, hogy mi csak egy nyelvileg félbarbár és közjogilag öuállótlan néptörzs vagyunk, a német nyelvű Ausztria árnyékában.

Értem, hogy osztrák és külföldi összeköttetéseinkben indokolva van, hogy németül is körülírjuk címzésünket, nem is mondom, hogy ezt ne tegye az, a kinek szükséges, hanem kifogásolom, mert nem lehet eléggé káihoztatni azt, hogy fele magyar, fele német legyen a cimzés.

Legyen hát a cim nagybetűkkel — felül a teljes sort betöltve — egészen magyarul, szám, valamint a cím alatt báliul szoktuk postatakarékpénztár, klering bankzsíró vagy távbeszélő számot tenni kis betűkkel: éppen úgy tegyük ezután ezzel szemben jobb- róljanagybetüsmagyar cimjelzésalá a németet

Például :

Nembánomdi Pató Pál ügyvéd Piripócs, /., Faluvég utcza 0.

Telefon 1848, szám. Paul Pató Advokat

Bankzsíró 1904. XI 18. szám Piripócsl Ungárn) Kleiing 1904. XI1. 13. szám. 1. Faluvég-gasse 000 Poslatakarék 1905. I. 26. szám.

Ezzel a formával ktküszöböllnek jelent- kezik a dualizmus jellege címzésünkön, ki- domboriitatik önálló magyar államiságunk és a jobbról levő szerény állóhelyen a cégét németül is jelezheti az, a kinek erre szüksége van.

E dolog magában véve kicsinységnek látszik, tényleg azonban nagy érzéketlenségünkre vall, hogy eddig is magunkat cim- jelzesünkben nem közjogi önállóságunkban tüntettük ki, hanem a külföld előtt magunk dokumentáltuk fele magyar, fele német voltunkat, mintha csak az egységes „oszirák birodalomnak“ volnánk fele alkatrésze.

Győr, 1905. julius hó

Veöreös Jenő, ügyvéd.

híre k7

Gyászmise József kir. herczegért.

Egyházmegyénk összes templomaiban ma- volt a gyaszmise a legmagyarabb kir. her- czeg lelkének üdvéért. A székesegyházban 7 órakor a plébánia mondott ünnepélyes gyászmisét, melyet Tóth József segedlelkész végzett. A káptalant nagymise 9 órakor volt, melyet Békéiéin Károly praelaius-kano iiok mondott. Ot láttuk a katonai tisztikart, a város, a kir. törvényszék, járásbíróság, kir. tanfelügyelőség és más hivatalos testületek képviselőit is. Minden magyar ember lelkének legfőbb ohajtasa, hogy legyen a boldogult kir. herczeg emléke áldott, nyugalma csendes.

Mozgalom a kormány ellen. A vármegyei bizottsági tagok közt mozgalom indult meg abban az irányban, hogy Szatmár vármegye is csatlakozzék az adót és ujou- czot megtagadó hazafias vármegyékhez, s foglaljon állást az alkotmányellenes kormányzat ellen. Számos megyebizottsági tag aláírásával kérvényt intéztek a vármegyei alispánhoz, hogy hívjon össze rendkívüli közgyűlést, mely elé a köv. indítványt terjesztik :

„Mondja ki Szatmárvármegye törvényhatósági közgyűlése, hógy a jelenlegi kotmany iránt bizalmatlansággal viseltetik, azt alkotmány-ellenesnek tekinti és

ezért :

1., a törvényhatóság az országgyűléstől meg nem szavazott, adót be nem hajlatja, önkéntes fizetők tői befolyt adót ez állampénztárnak be nem szolgáltat;

2., fogyasztási adót és egyéb illetéket a kincstárhoz nem juttat;

3., a kir. adóhivataltól kibocsátott fizetési meghagyást nem kézbesittet ;

4., meg nem szavazott ujonczozást nem fogauasittat, póttartalékosok behívásáról szóló rendeletiket végre nem hajtat ; végül :

5., a közgyűlés vállalja a fele ősséget, hogy bármiféle jogtalan és törvénytelen hatalom túlkapása ellen tisztviselőit megvédi és őket kártalanítja.“

Ki lesz a főispán. A Szatmármegyei Közlöny étesülése szerint vármegyénk és városunk főispánja Nagy László alispán lesz.

Helyettes fó'ispán. Kristóffg Jószef belügyminiszter a varmegye és Szatmár szab. kir. város területére a lőispáni leendők végzésével Nagy László vármegyei alispánt bízta meg.

Tanfelügyelői kinevezés. A vallás közoktatásügyi miniszter Bodnár György segédtanfelügyelőt a Vili. fizetési osztály 3. fokozatában a megillető személyi pótlókkal Szatmár vármegye kir. tanfelügyelőjének nevezte ki. Bodnár kineveztetését úgy a városunkban mint a megyében bizonyára mindenki rokonszenvesen fogadja.

Áthelyezett királyi ügyész. Az igaz- ságügj miniszter Meszlenyi Antal aradi kir. ügyészi, ki varosunkban is ismeretes, s elhalt püspökünknek rokona, az újvidéki kir. ügyészséghez helyezte at.

Gyászhir. Dr. Hermán Lipót helybeli ügyéd neje szül. Grosz Ida a múlt pénteken reggel par napi kinos szenvedés után életének 29-ik évében váratlanul elhalt. A gyászeset nagy részvétet keltett az egész varosban. A boldogukbau 5 apró gyermek vesztette el édes anyját. — Komoróczy Miklós volt főszolgabíró életének 68-ik évében Óváriban elhalt. Kiterjedt rokonság gyászolja. —

Tanár kisasszony. Wolkenberg Ilonkát, Wolkenberg Karoly színei varaljai ügyved leányát, a budapesti országos nőkepző egyesület a leánygimnáziuma tanárának választotta meg. Az uj lanarüisasszony a nyálon hosszabb külföldi tanuimanyuiat tesz.

Vizsgálóbírói kirendelés. Az igazságügyminiszter a helybeli kir. törvényszék területére a vizsga.óbtró állandó helyetteséül Szarukán Zoltán kir. törvényszéki birót rendelte ki.

Áthelyezett segédtanfelügyelő. A

vallás- es aozokiaiasugyt miniszter Galffy Lajos beszteiczenaszódvarmegyei kir. segéd tanfelügyelői hasonló minőségben varmegyénkbe helyezte át.

Hymen. Bay Miklós szinérváraljai szol- gabiro es földbirtokos jegyet váltott Papolczy Béla nagj birtokos leányával, Mariska kisasszonynyal. — Thaisz Arthur, a debreceni Pongracz papirkereskedő czeg tagja jegyet vallott Nagykárolyban Varga lrnréne úrnő leányával, Teruskaval. —Nagy István nagy- karolyi városi végrehajtó eljegyezte Nagy Jenő nagykarolyt pajyaíelvigyazó leányát, Terikét. —- Stróhmájer Imre erdőkövesdi lakos kertész a napokban esküdött örök hűséget Nagy karoly ban Nagy Pál vendéglős leányá nak Erzsikének. —

Első mise. Mazurek Gyula nagyváradegyházmegyei ujmises folyó hó 19-én (szerdán Szent Vu.ce ünnepén) mutatja be a zarda templomban első szent miseaidozatát. Manuduktora Zahoránszky István alapítványi könyvelő-pénztáros lesz, az ünnepi beszédet Pálffy Béla gyomai plébános, kiváló egyházi szónok tartja. E magasztos egyházi ünnepség 10 órakor kezdődik. —^wawerSándor ujmi sés áldozár Máramaros-Szigeten e hó 9 ón mutatta be első szentmise áldozatát az ég Urának. Mint mindig, úgy főkép ma, az alkalom nagyszerűsége előkelő nagy közönséget vonzott az Ur házába, hogy tanúi legyenek melyen a város egyik fia, a lélek legoeme- sebb érzelmeit, a szív legtisztább virágaival egyesítve viszi;' az oltár elé, melynek hu szolgája óhajt lenni. Müller Károly apát- plébános fényes segédlettel vezette az uj mi- sést első legszentabb ténykedéséhez, hogy támogatója legyen ezen ünnepélyes pillanatokban, mint jóakaró segítője volt fiatal óveibeD. Ünnepi szónoka Wolkenberg Alajos dr. theologiai tanár volt, ki beszédében az ékesszólás nagy mestere, az értelem hivatott művelője és a szív nagy ismerőjeként gyö- nyörii|szavakban mutatott rá azon kötelmekre, melyek a papot, az életben, ha azt akarja, fa°gy egyházának hü szolgája, hazájának igaz gyermeke legyen, kell, vezessék. A beszéd mest- ri volt. Gyönyörű részei nem egyszer csaltak könyet a hallgatók szemébe és a fényes ünuepsóg után méltán távoztak azon gondolattal a templomból, hogy vájjon a beszéd, megkapó szép tartalmában vagy az előadás bámulatos tökéletességében vigyenek feledhetetlen emléket magukkal. Délben az ujmisés szülei hazánál gazdag lakomára gyűltek össze a primicians barátai és tisztelői. Megindult a toasztok sora, melyekből főleg Müller és Wolkenberg vették ki derekasan részüket. —Molnár Karoly szintén a múlt vasárnap tartotta első miséjét Tisza- Ujlakon. Manuduktora Horváth György nagybanyai segédlelkész volt, mig szent beszédet Szabó Lajos felsővissói segéd elkész intézett a jelenvoltakhoz. —Láng Gyula a jövő vasárnap tartja első miséjét Vallajon, Manuduktora Fásztusz Elek főgimn. tanár lesz, az ünnepi szónok Schwegler Ferencz mezőteremi segédlelkész.

Az ügyvédek állásfoglalása. Említettük lapunk múlt szamában, hogy a helybeli ügyvédek közt meghasonlás támadt a kamarai választmány határozata miatt, mely 7 szóval 5 ellenében kimondta, hogy az igazságügyminiszter leiratát tudomásul veszi. Dr. Farkas Antal mar akkor hevesen kikelt a határozat ellen, sőt le is mondotta válaszmányi tagságról. Azóta az ügyvédek egy része, mintegy 2ü an, erlekezletet tartottak, ahol elhatározták, hogy e hó 16-ra rendkívüli közgyűlést hivatnak össze, melynek az lesz a célja, hogy megsemmisítse a választmány határozatát, kimondja, hogy az ügyvédi kar az igazságügyminiszter leiratát nem veszi tudomásul s erről őt értesítse is. Az értekezlet egyúttal egy háromtagú bizottságot választolt, melynek az lesz a feladata, hogy az ügyvédeket minél tömegesebb megjelenésre bírja. A vidéki tagokat is felszó.iijak, hogy vegyenek részt a közgyűlésen. A közgyűlés azont an nem lesz megtartva. Az értekezleten megjelent ügyvédek ugyanis kül- dóttségileg kérték fel Korányi Janos kamarai elnököt, hogy hivja össze a rendkívüli közgyűlést. Az elnök kijelentette, hogy neki ez ellen semmi kifogása nincs, minélfogva a kérelmet a választmány elé fcgja terjeszteni. A választmány ez ügyben szombaton d. u. tartott ülést, melyen a többség arra az álláspontra helyezkedett, hogy rendkívüli közgyűlést a jelen esetben nem tartja össze- htvandónak, mert a rendtartás szerint a kérdéses ügyben a választmány van jogosítva dönteni, ahonnan felebbezósnek nincs helye. Ellenben azt kimondotta határozatában a választmány, hogy a rendkívüli köz- gj ülést feleslegesnek is tartja, mert azzal,