Heti Szemle, 1905. (14. évfolyam, 1-52. szám)

1905-01-18 / 3. szám

„H E T I S Z E M L E„ (3 ikszém.)

nem is lehet. E tekintetben természetesen az ellenzék nagy hátrányban van, mert nálok a pártkassza rendesen üres, s a jelölteknek a sajátjukból kell áldozni azokon a helyeken, ahol a nép csak a pénzért beszél. Ez pedig úgy van. szerte a hazában, — alig lehetne olyan kerületet felhozni, melyben a mandátumhoz semmi szenny nem tapad.

Akorrupczió tartja diadalutját a választási zászlók alatt, ettől visszhangzanak a Kárpátok bérczei, ez a piszok fül bele Adria hullámainak morajába. Pénz, erőszak, csendőrszurony lépnek sorompóba a polgárság erkölcseinek megrontására. Mily eszményi volna egy olyan választást látni, melyen nem fogják sippal-dobbal, zászlóval, pénzzel és erőszakkal az embereket, hanem minden lárma, minden zenebona nélkül magára hagyják a polgárságot, hogy szavazzon gusztusa és belátása szerint, — ha nincs 'politikai érzéke maradjon otthon a portáján belül.

Ez azonban a jövő század, — jobban mondva a jövő évezred regénye, s mikor majd abba fognak jutni az államok, tolják megint egy ezredévvel tovább. Szóval regény lesz a végtelenségig. A választói jog kiterjesztésével, melyet pedig mostanában olyan fennen hangoztatnak, s a melyben a közvélemény valódibb megnyilatkozását látják igen sokan, csak rosszabbodnék a helyzet. A kiterjesztés révén a politikailag teljesen éretlen, és megvásárolható tömeg száma lenne megszaporitva.

Egy országnak, semmiféle kormányzatnak sem lehet érdekében az, hogy olyan elemek intézzék sorsát, kiket lepálinkázott fővel, mint a barmokat szállítanak oda a választás urnájához, sokszor még a

(Délután 2 óra, Jolán a városka egyik utczájában ablakot mos. Ernő hallgatagon nézi.)

J. No de már, mióta itt áll, mint egy füles bagoly. Ugyan szóljon már valamit.

E. El vagyok ragadtatvamjjainak gyors mozdulataitól, valóban oly költőiesen mossa az ablakot, Petőfi sem telte volna különbül.

J. Azt hiszem, Petőfi nem igen szeretett ablakot mosni.

J. Mélységes csend. Ernő zavarában szivarkát sodor s rágyújt.

E. . . Oh, ha tudná Jolánkám, mint

J. (közbeszól.)’Pszt, az Istenért, itt van upuska 1

(Apuska állig begombolt téli felsőben, séta pálcával a gerlicék felé tart. Jolán behúzódik az ablakba, Ernő alatta fel s alá sétál.)

E. Hm, ez ugyan rosszul ütött ki. Nem

jelöltnek a nevét sem tudják, hogy kire szavazzanak, azért orditoznok a kortesekfolytonafülükbe. Apolitikai érettség magasabb színvonalán álló, s olyan egyénekre volna szükség az állami kerekek mozgatásában, akiket megvásárolni nem lehet, akik meggyőződésük alapján, mentesen minden szennyfolttól mondják ki Ítéletüket a kormány működése felett. Az éretlen, megvásárolható elemet épenséggel ki kellene zárni a politikai jogok gyakorlatából. Azoknál úgyis csak a pálinka a politika, — meg a pénz.

Nagy kérdések ezek, melyeknek során, ha elgondolkozik az ember, alighanem arra a meggvőző- dézre jön, hogy talán jobb volna rombadönteni az egész választási rendszert. A közvéleménynek minden valószínűség szerint korrektebb megnyilatkozása volt az, mikor a függetleh elemekből álló vármegyék saját kebelükből küldötték be követeiket az országgyűlésbe. Ne gondoljon azonban senki ennél a kérdésnél a vármegyék mostani fizimiskájára, melyek a jövő-menő kormányok va- rázsveszszeje után ugrándoznak. Mi a rAgi, — nem jegyzőkből, birákból, a kormányoknak alárendelt tisztviselőkből állóknak képzeljük azokat a vármegyéket, hanem amelyeknek független nemesei a királyoknak is oda merték mondani: nem teszszük, nem tehetjük. Tehát ma már ott állunk, hogy még a vármegyéket is át kellene gyúrni arra a formára, ahol nem talpnyaló leibhuszárok, hanem érett és önálló fők gondolkoznak a haza sorsa felől.

Messze eltértünk a dologtól, de a politikai életnek mostani megnyilatkozása során ezek a kérdések mintegy önkénytelenül jönnek előtérbe. Még most hamarjában nem,

ösmerem azt az embert nagyon, de hire után nem sok jót gyanítok. Apusk. Kit vár kedves barátom ?

E. Én.'. . . egyáltalában senkit.

A. Úgy ? persze, De jegyezze meg magának, ha mégegyszer itt találom az ablakom alatt, úgy nem távozik ilyen simán.

Ernő, Igen is megjegyzem. Alázatos szolgája 1 (Sietve el akar távozni, de majd összeütközik egy tanárjával. Alázatosan köszön.

Tan. Oh, maga az Endrey ? De mi az, ön cigarettázik ? Nem tudtam, hogy ezt a sportot is űzi. A viszontlátásra 1

(Délután 4 óra. Jolán az ablakon ül kisirt szemekkel. Alatta jön el Ernő könyvekkel felfegyverkezve.)

J. Na hiszen szép dolog is volt ez. De itt a jó madár, a nemes lovag, ki még csak meg sem mert mukkanni, midőn apuska ráijesztett. Ug3rancsak jó kis szidást kaptam.

mert a törekvés épen ellenkező irányban halad, de azthiszszük, hogy legalább is a jövő ezredévben el fog jönni azaz időpont, mikor belátják ennek a választási rendszernek tarthatatlan voltát és megfelelőbb modus vivendi után fognak kapkodni.

A sajtó hivatása, hogy az ilyen kérdések felett, mellőzésével minden vak dühnek, eszmecserét folytasson. Mi szívesen állunk elébe az ellenkező véleménynek, hiszen a tűz kohójában tisztul meg az arany. És ha tárgyilagos hozzászólás történnék akármelyik lapban, készséggel tesszziik megvitatás tárgyává a kérdést. Hiszen a sajtónak épen az a kötelessége, hogy az ellentétes eszmék közül kihalászsza azt, amelyik az ország, vagy a szükebb körben vett polgárság érdekéből a legmegfelelőbb.

Ezúttal lezárjuk sorainkat. Városunkban két jelölt van, Hieronymi és dr. Kelemen. Égy harmadik nincs. Ha a szavazattól tartózkodunk, közvetve, egyiknek vagy másiknak győzelmét segítjük elő. Ez nem helyes eljárás. Szavazzon mindenki, de meggyőződése szerint és nem egyik vagy másik kassza koronásai után.

Juj ! nem szeretném mégeg.yszer! átélni. Milyen jelzőket és megszólításokat kaptam. I- lyet mondani egy polgáristának. Igazán gyalázat. Azt hiszem, jobb volna az apáknak egyáltalában nem is születniük, kik jgy megkeserítik a leányaik életét.

Borzasztó ! S mind e szamár miatt.

No, de nem is gondolok többet rá.

li. Három fok, mégis sok az ilyen csacska gyerekért, mintez a Jolán. Valóságos vandalizmus. Az utcán való nyilvános cigarettá- zása miatt megrovom és három fokkal suj- (om. A tizenhárom aradi vértanú Ítélete sem volt borzasztóbb.

Tessék, ezután latinból, görögből elégtelen,magaviselet kevésbbé szabályszerű. Igazán remek kilátások. S mind ez Jolánért ! Oh, de ki is verem fejemből a tacskót 1

[Az ablak alatt elhaladva, egymást megvető tekintettel sújtják.]

Pillich Nándor.

keserüviz, reggelenként fél pohárral használva,

meglepően gyors és nagyszerű sikerrel pótolja otthon bármely évszakban a Karlsbad-! és Marienbadi ivó kúrát, gyomor és bélbajokban, úgyszintén elkövéredés, szivelhájásodás és azzal járó falla- , dásnál, sárgaság, máj és lépdaganatnál, cukorbetegség, csáz és

Isöszvénynél, stb. Az ”Ig-mandit“ hatásosságában egyéb keserű vagy hashajtó ásványvizek meg sem közelítik, és saját érdekében cselekszik, ki helyette mást nem fogad el, — Utasitá8 mellékelvo. — Kapható Szatmáron: Wallon Henrik fia, Kaufman I., Beer M., Szűcs J., Kálmán M., Kinál G., Horvát M. Köss K., Ullman Testv- urak üzletében - . Föszétküldés a forrástulajdonos: SCHMIDTHAUER LAJOS gyógyszerésznél Komáromban. — Egész üveg 50 fill, fél üveg 30 fill. — Az egyedüli természetes keserüviz, amely kis üvegben is kapható. 37—26—3

Választási elnökök.

Vármegyénk központi választmánya az egyes választókerületekre nézve a következőleg^alakította meg a választási és szavazatszedő küldöttségeket.

I. A nagy károlyi választó kerületre nézve : Választási elnök : Ilosvai Aladár, helyettes v. elnök: dr. Kovács Dezső, jegyző Néma Gusztáv.

Szavazatszedő küldöttsógi elnökök: dr. Kovács Dezső és dr. Adler Adolf. Szavazatszedő küldöttségi jegyző : Jobbágy Sándor,