Heti Szemle, 1905. (14. évfolyam, 1-52. szám)
1905-05-31 / 23. szám
HE TI SZEMLE“ C22-ik szám.) 8 Hymen. Háder Feiencz felsőbányái vá rosi pénztárnok a napokban esküdön ötök hűséget Csausz Károly felsőbányái városi fő orvos leányának, Irén kisasszonynak — Lilia Bertalan ró. kir. bányatiszt .jegyet, váltó t Szűcs Illés m. kir. bányafőmérnök leányával, Emma kisasszonynyal Felsőbányán. — Somogyi Endre dobótúszkai róni. kath. kán tortanitó május 23 an esküdött örök hűségé Medve Mariskával. Hivatal vizsgálat. De. R6th Farén ez kir. törvénys/éki elnök a múlt bét folyamán dr. Várady S tudor kir. ügyész társáságában a mátésza kai, erdődi és fehérgyarmati kir. járásbíróságok ügykezelését vizsgálta meg. Kinevezés A debreczeni kir. Ítélőtábla elnöke Tempich Jakab szatmári tórvónszéki és Kallós Pál halmi kir. jarásb’rósá^i fizetés- télén joggyakornokot segélydijas joggyakornoknak nevezte ki. Halálozás. Patalcy Imróné, született Nánássy Z uzsánna életének 60 ik, boldog házasságának 23-ik évében Beregardóban elhalt. Keresztelés. Weisz Hermina kisasszony a kir. kath. főgimnázium VIII. oszt tanulója, az izraelita vallásról a római ka holikus egy ház kebembe lépett. A keresztelési szertartás kedden délelőtt ment. végbe. Keresztszülők gyHtiant dr. Kölcsey Ferenczés nejesze repelt. A szerartast Ratkovszki Pál főginm. igazgató végezte. Oyászhir. Melegh Adolf sárközujlaki ref. tanító életének 53 ik évében hosszas szenvedés után Av. Újvárosban elhalt. Hült tetemeit ott helyezték örök nyugalomra. A boldogul at neje és hat szegény árva gyermeke, s kiterjedt rokonság gyászolja. — Alól- irottak a nagy kiterjedésű rokonság nevében is, szivünk legmélyebb fajdalmával, az Isten akaratában megnyugodva tudujifk a szerető férj, apa, gyermek, testvér és rokon Ádámcsik Péter m. kir. bányaaltiszt, egyháztanácsos é3 iskolaszéki tagnak f. hó ?2-én este 7 órakor, a halotti szentségek ájtatos felvétele után, életének 49 ik, bo’dog házasságának 24 ik, állami szolgálatának 36- ik éveben, rövid, súlyos szenvedés után történt gyászos elhunytát. Kedves halottunk hült tetemei f. hó 24-én d. u. 4 órakor fognak a róni. kath. egyház szertartása szerint örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő mére húzta kalapját, mintha a sötétben is könyes szemeit akarná palástolni! mindent értek, smost már én is csak ezt tartom igazi boldogságnak .... A többi c-ak mulékony, mint a villámlás, vagy a szalmaláng.... Fogadja, kedves öreg apám kö szünetemet azért, hogy megt- nitott az igazi boldogság egyedüli útját és forrását megismerni .... Soha sem fogom elfelejteni szavait .... Bo'dog vagyok, nagyon boldog, ha látom a fát, a hegyet, a vizet, a mindonsó- get, mert a jó Istenre gondolok,“ sfölvetette szemeit az égboltra, a ragyogó csillagokra és el volt merülve boldog gondolatai árjába ... Ajkai ki nem mondhatták, a mit érzett . .. Hallgattak mindketten és elragadtatással, boldogan nézték a hegyek mögül előbukkanó holdat, amely aranyos glóriát vtnt fejük fölé ... Annak a két léleknek feje köré, akik megtalálták a földi boldogság egyedüli útját, amelyen haladva léphetnek csak a mennyei, százszorta nagyobb boldog ság hervadhatatlan ciprusügetébe. Az éj órái pedig szokatlan gyorsasággal röpültek tova hangtalan szárnylibbenéssel, s falombok alján a távolban már megjelent egy-egyj rózsafelhő, a nap jövetelének első hirdetője, a midőn az ifjú pásztor álomra szenderült ........ De a jámbor öreg szemét sz entmise-áldozat 24 én d. e. 9 órakor fog leke üdvéért aí Eg >k Urának bernu'attatni. A békesség angyala virrasszón drága hamvai klett ! Felsőbányán, 1905. évi május 23 án. Ö/.v Ádámcsik Péterné szül. Vermes Juli- áun > n )je. Gyula és Etelka gyermekei. Özv. Ádámcsik Jóisefné édesanyja. Ádámcsik Terézia, M aria, Viku ria. József, Sándor, Gáspár, Veronika és Ágnes testvérei. A hitel- szövetkezet külön gyászjelentést, adott ki, mely következőleg szól : A Felsőbányái Hitelszövetkezet, mint az Országos Központi Hile'szövtíikt zet tagja, szomorodott szív vei tudatja igazgatósagi tagjának és pénztarnu- kának : Ádámcsik Péter lírnak folyó hó 22 én életének 49-ik évében történt gyászos halálát. A boldogult rendszerető és pontos tiszviselő, a közügynek önzetlen munkása volt. Emléke legye áldott közöttünk ! Felsőbányán, 1905. május 23-án Az Igazgatóság és Felügyelő bizottság. Halálos végű párbaj. Sz nzácziós párbaj tragikus eredményét hozta el tegnapelőtt városukba a távíró. A párbaj áldozata gróf Keglevich István, ki a képviselőház pénteki ülésén összeszólalkozott Hencz Károly képviselővel. A összeszólalkozásból kifolyó lag párbaj keletkezett, amely tegnap előtt reggel ment végbe a főváros egyik elsőrangú vívótermében. Mindjárt az első összecsapásnál gróf Keglevich hevesen támadt és elvesztve önuralmát, belerohant ellenfele kardjába, akard óles hegye Keglevichnek a hátán jött ki. A gróf alig pár pereznyi kinos vergődés után meghalt. A párbaj hire városunk ban nagy szenzácziót keltett. Megbízás. A vallás és közoktatásügyi miniszter Irinyi Sándor áll. tanítót a szinór váraljai áll. iskola igazgatói teendőnak el látásával véglegesen megbízta. Elnökválasztás. A máramarosmegyei közművelődést egyesület a múlt, nap tartott ülésén ifj. br. Perényi Z-ugmod főispánt egy hangulag és nagy lelkesedéssel elnökének választóra meg. Érettségi vizsgálatok. A kir. kath. főgimnáziumban az érettségi vizsgálatok június 20., 24 ik napjain fognak megtartatni A vízfalatokon hivatalból és nem mint miniszteri biztos maga Sziéber Ede főigaz- g itó lesz jelen kerülte az álom, csak állott, s kimondhatatlan örömmel nézte az ifjú boldogan mosolygó arcát ... Örült, mert meg volt győződve róla, hogy ő keltette életre ezen éjszakán az ifjú lelke m lyén szendergő boldogság érzetét. ... Ez az érzelem a boldogság egy újabb érdenót nyitotta meg lelki szemei előtt . . . Mimha lábai a földet sem érték volna, mint egy alvajáró tért vissza bárányaihoz, mint aki jól végezte munkáját; de még sogáig virrasztóit s talán a fölkelő nap sugarai is ébren talá ták még a boldog embert. . . . A nap már jó magasan járt az égen, s az ifjú még mindig álmodott egy széles koronáju tölgy árnyában. Álmodott dündéri országokat. . . Virágos édeneket ; boldog volt, nagyon boldog. . . Már megkondult a falu harangja — déli angeluszra ; már a birkanyáj kétszer is jól lakott, s vidáman kérődzőit a bokrok, cserjék sűrűjében, amidőn az ifjú fölemelte fejét, s szemeit meglepődve hordozta végig a tájon, s az elszéledt Dyájon. . . Felült a sima nyoszolyán, a bársonyos fü szolgáltatta puha ágyon és sóhajtott. „Istenem! be szépet is álmodtam az éjszaka, milyen boldog voltam. Payát Egy 48 -as hős halála. Mátészalkáról jelenti tudósítónk : R-icz István volt 48- as honvéd, a függetlenségi párt rendiihetet- len hive, halt meg olt május 23 án 80 éves korában. Temetése a város inponzás részvéte mellett ment végbe. Megjelent, ott a kerület országgyűlési képviselője, Szúnyog Mihály dr. A kerületi függetlenségi párt testületileg zászló alatt vonult ki Luby Lajos és Szálkái Sándor elnökökkel. Ott volt a város intelligenciája, a polgárság minden egyes osztálya teljes számban. A koporsónál Szúnyog képviselő gyászbeszódet mondott és koszorút helyezett a sírra. Rácz Islván köztiszteletben álló alakja volt Mátészalka város társadalmának. Mint honvéd 1848 ban 27 ütközetben vett részt; ott volt azisaszegi erdőben ; az elsők közt kúszott a falakra Budavár ostrománál. A polgári életben törhetetlen harezosa volt a függetlenségi eszmének. Halala előtt két nappal még részi- veit a függetlenségi párt értekezletén s ifjúi hévvel beszólt a függetlenségi eszmék terjesztése érdekében. A januári választások alkalmából ágyban fekvő beteg volt s mégis hordágyon vitette magát a szavazó he* lyisógbe, hol éjjel 11 órakor, közvetlen a záróra előtt leszavazott a 48 as jelöltre. Mátészalkán most már csak két honvéd van életben : Oláh József és Kovács István. Pártkor alakítás. A függetlenségi párt kört alakit városunkban. Junius 4-én vagyis a jövő vasárnap lesz az alakuló közgyűlés, melyre gróf Zichy Jenő, Mezőssy Béla, Gya- pai Pál és Nagy Emil orsz. képviselők is le jönnek. „A szeretet nevében“. Az Országos Pázmány egyesület Védőirodájától vettük az alábbi sorokat : Néhány nap előtt a „Magyar Szó“-ban láttunk egy hirt „A szeretet nevében“ felírással, melyet a „Népszava“ e szociálisa sajtóorgánum,, Ez is Krisztus papja ?“ címmel vett át. Megtámadta mindkét lap Petrovits Gyula nyíregyházi apátpiebá* nőst azért, mert Altman Pál szabó nejét nem akarta egyházi temetésben részesíteni. Ennyit mondanak a nevezett lapok, melyekhez az O. P. E. beszerzett információi alapján a következőket fűzi: Altman Pállal több óv óta pusztán polgári kötésben élt Demjano- vich Erzsébet s 2 gyermekűk is lett. Mindketten katholikusok. Egyházilag egybekelni még a nő halálos ágyánál sem akartak, Doha figyelmeztetve lettek a nő ódesanj'ja utján, ki tőlük külön lakott, hogy keljenek össze, a plébános ingyen összeadja, meggyóntatja s ha meghal — eltemeti. Erre Altmanu Pál azt felelte, hogy megesküdött ő egyszer a polgárinál, az egyházira nincs szüksége. Ugyanekkor leszurással fenyegette a beteg nőt s anyját, ha katholikus papot mernek hívni a házhoz. A buzgóbb hívek figyelmeztettek a kápláut, ki a betegeket provideálni szokta, hogy ne|menjen oda, meri'őt is agyonüti az az ember. A papok erre a nő anyját kérték, vigye el a beteget magahoz, ott majd meggyóntatják s ha meg hal, eltemetik. — Ez lehetetlen — felelt a nő — mert a fél fi nem engedi. Ez este történt, másnap reggel meghalt a nő s minthogy az egyházzal ki nem bókült, a hivek megbotránkoztatása nélkül, nem volt eltemethető. — Sem a plébános, sem a káplán a „Népszava“ czik- kóuek olvasásáig nem tudták, hogy Altman szociálisla, ezért eljárásuknak indokát ez a körülmény nem képezhette. Különben valószínű,hogyaplebánoselleni hajszáta nyíregyházai ev.ref lelkész indította, akit feldühösített az, hogy a plébános je Subákkal ki-
