Heti Szemle, 1905. (14. évfolyam, 1-52. szám)

1905-04-05 / 15. szám

4 „H E T I 3 Z E M L E“ (15 ik szám) az erdődi járásra 1100 korona, a szinórvá- raljai járásra 2300 korona, a nagybányai já­rásra 3200 korona, a nagysomkuti járásra 1600 korona, a csengeri járásra 1600 korona és a szatmári járásra 1600 korona irányoz- taiött elő. A(főszolga bírák utasittattak, hogy ez irányban a tárgyalásokat haladéktalanul indítsák meg, s az ügyet sürgősen akként készítsék elő, hogy az a május 11 iki ren­des közgyűlésen tárgyalható legyen, s az uj körjegyzőségek julius 1-ón működésűket megkezdhessék. A fehérgyarmati járási főszol­gabíró javasolván, hogy Panyola község nagy­községgé alakíttassák át s Tiszakóród és Osécse községekből Tiszakóród székhelylyel uj körjegyzőség szerveztessék, utasított, hogy ez irányban szintén tárgyaljon. Dalárdaalakitás.’Nagy-Szőllősön róm. kath. dalárdát alakítottak. Alapzzabályait fel is terjesztették a kormányhoz, s mihelyt jóváhagyólag visszaérkeznek, a dalárda azonnal megkezdi működését. Fővódnöknőnek KaminszJcy Mihályné úrnőt választották meg, ki a kath. hitközség törekvéseit régi idő óta figyelemmel ', kiséri és teljes buzgósággal támogatja. Elnöke a mindenkori róm kath. plébános, karmestere a tanító lesz. Jelenleg elnök Zahoray Pál, karmester Tihanyi Béla, alelnök Mezei József, főénekrendező Hajnal György, választmányi tagok : Csarnagovszlcy István, Némethy Albert, Rácz József, Papp Károly, Rácz Sándor, Zizics Mihály és Kam Zsigmond. Halálozás, özv. Gazdag Jánosné, szül. Daróczi Juliánná tegnap hosszas szenvedés után életének 69-ig évében elhalt. Hült te­temeit ma délután 5 őrkor helyezik örök nyugalomra. Ki akar tengerész lenni? A fiumei hadtengerészeti akadémiában az 1905./6-ik tanév kezdetén betöltendő egész ingyenes és féldijmentes, valamint fizetéses és alapítvá­nyi helyek betöltésére vonatkozólag a cs. és kir. közös hadügyminisztérium tengerészeti osztálya által kibocsátott és a „Budapesti Közlöny“ ben megjelenendő Pályázati hirdet­mény“ az itteni katonaügy osztálynál a hi­vatalos órákban az érdekeltek által megte­kinthető. Kórház Szolyván. A Veres kereszt egylet szolyvai fiókja kórházat akar épít­tetni, e czélból a társadalomhoz fordul, hogy adományaikkal tegyék lehetővé e nemes terv megvalósítását. Eddig 3440 bor. gyűlt, melyhez a budapesti Veres-kereszt egylet 160Ó, dr. Szilágyi József 1000, Medveczhy Árpád 100 koronával járult, mulatságokból befolyt 240, többék adakozásából 550 K. Aki teheti és ad, kedves dolgot cselekszik Isten és emberek előtt. Kőkori leletek vármegyénkben. Fü­géi István vármegyei bizottsági tag a krasz- nabélteki határban fekvő homokos földjét szőlővel akarván beültetni, a szőlőművelés alá veendő területet felrigoliztatta, a mely rigolirozás alkalmával márczius hó 29-én a munkások érdekes kőkori leletekre találtak, s a több fazékból és cserepekből álló lelet azt bizonyítja, hogy valószinüleg egy kőko­ri fazekas műhelyre találtak. A lelet alkal­mával találtak több teljesen ép fazekat, egy nagy darab csiszoló követ és több kővésőt. Egy nagy fazekat a munkások abbeli elke­seredésükben, hogy abban nem találtak pénzt, összezúztak s szerencse, hogy a lelet feltárá­sakor Fügét István földbirtokos is jelen volt, ki az érdekes leletet a művelődés történe­lem számára megmentette. A lelet egy nagy része (u. m. egy darab folyamkavics ho­mokkőből készült csiszoló kő, egy darab fo­lyamkavics homokkőből készül csiszoló véső, két nagy teljesen ép fazék és egy kisebb törött fazék) Soltész; József krasznabélteki községi jegyző birtokába került, ki azt a vár­megyei múzeumnak fogja ajándékozni. A le­let azért is felette érdekes, mert tudomásunk szerint ez a lelet vármegyénkben az első köziudomásra jutott kőkori lelet, felette be esés azért is, mert a kőkorszaki leletek közt nagy ritkaság a teljesen ép fazék. A fazék­ban látható mértani rajzszerü vésett diszitós s az edények szabályos alakja azt bizonyítja, hogy azok már fazekas korongon vannak készítve, s igy a fazekak valószinüleg már a vaskorszakban készültek, miután az ős­kori ember csakis a vaskorszakban kezdte edényét korong segélyével idomítani, de ácsi-, szolókő és a kővéső kétségtelenől a neolith korból ered, s igy azok legalább is 4—8 ezer évesek. A kőkori ember lakásául a folyam- völgyeket választván, kétségtelen, hogy a krasznabélteki kőkori emberek is a Kraszna völgyét választva ki lakóhelyükül, egy tör­zset képeztek azokkal a szolnokdobokat és szilágyvármegyei árja grecoital törzsb li né­pekkel, kik aztán Görögországot és Itáliát népesítették be, s a kik után Szolnokdoboka vármegyében Melegföldvár, S/.entgothárd, Borzás, Apanagyfalu, Beilen, Kudu, Csicsó- keresztur Felőr, Kőfarka, Oiányires, Somke- rók, Szék, Szamosujvár. Girolt, Záprócz, és Szentegyed határában, Szilágy vármegyében pedig Zilah, Szilágycseh, Szilágysomló, Ba- gos, Bállá, Sámson, Bürgezd, Somlyóujlak és Tasnád határában találtak érdekes kő­kori leleteket, Megemlítjük még, hogy Orosz József krasznabélteki biró évek előtt szintén talált a krasznabélteki határban egy ande­zit kőből készült, finoman csiszolt ki­sebb kővósőt, melynek azonban rendeltetését és kiváló történelmi becsét nem ismerte, most azonban a leletet szintén felajánlta a várme­gyei muzeum részére — Nagy László alis­pán, értesülvén az érdekes leletről, azonnal 50 koronát utalt ki Soltész József krasznabél­teki jegyzőnek, hogy a lelet helyén az ása­tásokat folytassák s egyúttal Dr. Bohus Já­nos és Fuget István vármegyei bizottsági ta­gokat is a további leletek feltárásánál való szives közreműködésre felkérte. Letét a múzeumba. A helybeli^ dal­egyesület a versenyeken nyert győzelmi jel­vényeit megőrzés végett át dta a Kölcsey- kör múzeumának. A jelvények a követke­zők : két ezüst serleg, melyek közül az egyiket Debreczenben, a másikat Miskolczon nyerte, két érem, melyeket Pécsen szerzett, egy babérkoszorú, melyet a szegedi orszá­gos dalversenyen kapott, egy kürt bronz alapon, melyet a Budapesten tartott orszá­gos dalversenyen nyert. A tárgyak összes értéke 1060 koronát képvisel. Megvagdalt legény. Vasárnap délu­tán történt, hogy egy kiszolgált csendőr ittas állapotban megtámadott az utczán egy szol­gálatban levő csendőrt és el akarta a fegy­verét venni, pedig tudnia kellett volna a csendőrségi szabályzatot, mely ilyen körül­mények közt nem ismer tréfát. A megtáma­dott csendőr kardot rántott s a duhaj le­génynek füle tájékán a fején súlyos vágást ejtett és négy ujját is elmetszette. A sebe­sültet a mentők vették ápolás alá és a köz­kórházba szállították. A parancsnokság az ügyből kifolyólag a vizsgálatot megindította. Mi polgáremberek semmiképpen sem tudjuk helyeselni a rendőri szolgálatot teljesítő csend- őrségnek ilyen eljárást. Ez brutalitás számba megy, Egy részeg embert módjában van másként is megfékezni anélkül, hogy össze visza vagdalná. Nem azért kívánta a város a csendőrséget, hogy éppen az kasza­bolja le a polgárságot, hanem hogy védel­mezze azt, személyi és vagyoni biztonságát óvja. A rendőri szolgálatot teljesítő csendőr ne tekintse magát durva katonának, akinek mindjárt szúrni, meg vágni kell, hanem a polgárság a vele való érintkezésben méltán megköveteli, hogy tisztességes .bánásmód­ban részesítse, Ha az. ellenkezőnek okát a tulszigoru szabályzatban kell keresnünk, csináljanak másat, hogy a polgárember ne­legyen kitéve minden lépten-nyomon annak az eshetőségnek, hogy a csendőr össze vag­dalja. Bombamerénylet. A múlt nap bom­bamerényletet követtek el Nagybocskón Fraenkel Sándor, .a Klotild kémiai gyár­igazgatója ellen. Az ablakon dobott be szo­bájába valaki egy bombát, mely azonban nem explodált, igy szerencsétlenség nem tör­tént. A merénylet minden bizonynyal bosszú müve volt. Az igazgató jelentést tett a csend­őrségnek, mely azonnal hozzá látottá tettes kutatásához. Azt hiszik azonban, hogy a bomba gyújtója nem ívólellensógből“ aludt el, hanem maga a tettes intézte igy, egye­lőre csak rá akart ijeszteni az igazgatóra. Munkácsy szülőházát eladták. Mun­kácson az a hir van elterjedve, hogy az adó­hivatalt (Munkácsy szülőházát) telkestől együtt eladta a pénzügyminisztérium egy konzoreziumnak 56 ezer koronáért. A mun­kácsi lapok azonban nem akarnak hitelt adni ennek a hírnek, mert — mint mondják az a telek a rajta levő épülettel tesiverek közt is megér 100 ezer koronát, a kincstár tehát nagyon rósz üzletet csinált volna, de nem hiszik azért sem, mert kegyeletlenség volt a túladni Munkácsi szülőházán. A helybeli kath. legényegyesület f. hó 2-án vasárnap d. u. 2 órakor tartotta meg évi rendes közgyűlését saját helyiségé­ben,’a tagok érdeklődése mellett. ZahoránszTcy István egyházi, Morgenthal Antal világi el- elnökök vezetése mellett. Haller Ferencz tit­kár jelentését, mely az egyesület 1904. évi működését foglalta magában, közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Néhai Mesz- lényi Gyula megyés püspök ur elhunytét a közgyűlés jegyzőkönyvileg megörökíteni határozta. Morgenthál Antal v. elnök indít­ványára pedig márvány táblával örökítik meg az egyesületi ház falában, elismeréséül az egyesülettel szemben, tett számtalan jó­téteményeiért. Az egyesület ; vezetősége ke­vés kivétellel ugyanaz maradt, mint az elő­ző években. Hálálos ítélet. A beregszászi kir. tör­vényszék az esküdtbiróság verdiktje alapján kötéláltali halálra Ítélte Kleinman Nuszem 26 éves malmosi lakost., ki; testvérbátyját, Kleínman Moskót múlt év szept. 1-ének éj­jelén alvó állapotában agyonlőtte. A másik vádlottat, Fotul Györgyöt felmentette és azon­nal szabadlábra helyezte. A két Kleinman testvér és nővérünk Háni közös háztartásban éltek ugyan, de a két fiú haragosa volt egymásnak és Nuszem vágyott a Moskó va­gyonára. Múlt óv aug. 11 ón a leány me­szelni készült, s az egyik szobából kihor­dott mindent az udvarra, csak egy lócza maradt bent, Nuszem lefeküdt a lóczára, Háni a sutra ment aludni, Moskó pedig a pitvaron keresztül átment a másik szobába és ott feküdt le. Éjjel megtörtént a gyilkos-

Next

/
Oldalképek
Tartalom