Heti Szemle, 1904. (13. évfolyam, 1-52. szám)

1904-09-28 / 40. szám

HE T I SZEMLE« (39 ik szám.) 3 város vendégét, ki meleg szavakkal mondott köszönetét a szép megtiszteltetésért. Hétfőn 10 órakor Kossuth Ferencz látogatást tett a püspök ur Ő nagyméltóságánál. Tizenegy órakor a közgyűlési terem ben minden helyet elfoglalt az a nagy, díszes közönség, mely tanúja kivont lenni az ünne­pélyes aktusnak. A diszgyülésen Kristóffy főispán elnökölt, ki rövid visszapillantást vetett a leleplezendő arczkép megfestésének történetére, az elismerés és nagyrabecsülés zászlóját hajtotta meg Kossuth Lajos hervad­hatatlan érdemei fölött. Kossuth Ferenczet és a vele .jött országgyűlési képviselőket üdvö­zölve, a diszgyülésl megnyitotta. A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után Kelemen Samu bizottsági tag állott fel, hogy elmondja alkalmi beszédét. E beszéd remeke volt a szónoki művészetnek. KöIlői szárnya- lásu, gy új tó beszédét többizör szakította meg a tetszés zaja, a végén meg olyan tetszés­nyilvánítás hangzott fel, amilyen nem egy­hamar volt a közgyűlési teremben A kiváló szónok szavainak varázserejével nemcsak az elmékre hatott, de a sziveket is hatalmába kerí­tette. E hatás] alatt számos polgártársunk sze­mében az elérzékenyülés könnyei ragyogtak. Vereczi Antal indítványára Kossuth Fe­renczet egyhangúlag a legszebb polgári juia- lommal, a diszpolgarsággal ékesitetle fel a a diszgyülós. Kossuth Ferencz mély megha­tottsággal köszönte meg e szép kitüntetési, melylyel őt a város közönsége keblére ölelte, polgárai közzé választotta ; bár tudja jól, hogy mindez nem az ő, hanem annak a hall­hatatlan férfiúnak érdemeiért történt, kinek arczképét leleplezték. Egyszerű munkás kíván maradni, ki a homokszemeket hal­mokba hordja,^össze, melyekből az u ódok a szabad, független Magyarországot fogják ki­építeni. A közönség zajosan éljenezte Kossuth Ferenczet. Egy órakor dlszebéd volt a Tár­sas-körben, hol mintegy 150 en leheltek je­len. Harmadik fogás után megkezdődtek a dikcziók, melyeknek sorát Uray Géza nyi­totta meg, utana Biky Károly, majd Kossuth Ferencz s a többi országgyűlési képviselők egész hosszú sora szólalt fel, közben hely­beliek is. Nem mulaszthatjuk el azt a meg­jegyzést, hogy a beszédek egytől-egyig po­litikai színezetűek voltak, holott ebnek az ünnepélynek semmi tekintetben nem volt szabad azt a jelleget kölcsönözni, mert hi­szen Szatmár város közönsége nem mint pártvezért fogadta és üdvözölte ott Kossuth Ferenczet, hanem immár mint a város dísz­polgárát és fiát a nagy Kossuth Lajosnak. Tisztelgések. Városunk tisztviselői kara pénteken délután fél 4 órakor tisztelgett Pap Géza polgármester vezetése alatt a püspök ur Ő nagyméltóságánál, hogy őt aranymi- séje alkalmából üdvözölje. A polgármeste­ren kívül jelent voltak még : Tankóczy Gyula főkapitány, Novak Lajos főszámvevő, dr. Va- jay Kai oly tiszti főügyész, Be'késsy Géza, Raáh Sándor és Bartha Kálmán tanácsosok, Kertészffy Gábor pénziarnok, dr. Lénáid Ist­ván közgyám és Ferencz Ágoston tanács jegyző. 0 nagyméltósagai igen kellemesen leple meg a tisztikar figyelme s leereszkedő nyajassaggal beszélgetett a küldöttség min­den tagjaval. Szombaton délután 3 órakor pedig a nőegyesület képviseletében Uray Ge- zane elnöknő, Jékei Karolyné alelnöknő^es dr. Fechtel Janos titkár jelentek meg Ő nagy- méltósaganál, s megköszön ve azt a megszám­lálhatatlan jótéteményt, melyet a nőegyesü- leítel tett, Isten áldását kerték a jubiláló főpasz'ona. O nagyméltósaga rendkívül ki­tüntette a tisztelgőket, s meleg hangon kö­szönte meg a nőegylet jóindulatának nyil­vánítását. Uj járásbiró. Ő felsége a király Kál- mánczhelyi Miklós mátészalkai kir. járásbi- rósági albirót a hajdúnánási kir. járásbiró sághoz járásbitó.iák nevezte ki. Isépy An­dor kassái ítélőtáblái tanácsjegyző albirót pedig Alsó-Vereczkére uevezte ki járásbi- rónak. Visszahelyezett főszolgabíró. A vár­megyénkben megtartott legutóbbi miniszteri vizsgálat alkalmából a csengeri járás főszol­gabírója, Böszörményi Endre fel lett füg­gesztve állásától. Kiderült azonban, hogy a visszaélések mások hibájából történlek, a fő- szolgabitói csak a nem eléggé szigorú ellen­őrzés terheli. A miniszter ezért visszahelyezte állásába, de fegyelmi u on 1000 korona bün­tetésben marasztalta el. Számvevők kinevezése. A járási szám­vevő állasokat a pénzügyminiszter betöltötte. Számellenőri minőségben a nagykarolyi já­rásba Oallacz Ödön, a mátészalkaiba Szilágyi Lajos, a szinérváraljaiba Budaházy Zsigmond, a nagybányaiba Lévay Bilint, a szatmáriba Payka Vilmos, az erdődibe Moldt Karoly, a csengeribe Vörös György, a fehérgyarmatiba Kalos Kálmán és számliszti minőségben a nagysomkutiba Botlik Géza lett kinevezve. Gyászhir. Horváth György és neje sz. Baubin Erzsébet és gyermekei György, Laura, Margit férj. Koszér Bóláné, Etelka férj. Ohyczy Béláné, Olga és József, valamint a kiterjedt rokonság nevében is fájdalomtelt szívvel tudatják a forrón szeretett gyermek, testvér, sógor és rokonnak, Horváth Alajosnak f. évi szeptember hó 24-ón reggel fél 6 óra­kor, rövid szenvedés után 6 éves korában történt csendes elhunytat. A megboldogult drága halott földi maradványai f. hó 25. ón d. u. 4 órakor tétetnek a róm. kath. egyház szer­tartásai szerint örök nyugalomra a Perónyi-ut- czai temetőbe. Szatmár-Németi, 1904. szept. 25. Béke lengjen porai felettlEgysokat szenvedett angyal szállt a sirba Horváth Alajos személyé­ben, Horváth György kis fiiban, kit szülei és testvérei mély fájdalommal siratnak. Megyei közgyűlés. Vármegyénk tör­vényhatósági bizottsága őszi rendes közgyű­lését október 13-án és a rá következő napo­kon fogja megtartani. Érdekes pontját fogja képezni a vármegyei póladók megállapítása. A gyűjtés eredménye. Frater Alajos, római trinitarius 2 hónapon át gyűjtött a rend római zárdájára Szatmár városában és az egész egyházmegyében. Összesen 1398 koronát gyűjtött. Nagy hálával említi, hogy az egész egyházmegyében úgy a ftdő pap­ság, mint a jó hivek szeretettel és nagy jósággal fogadták őt. Ma távozott Szatmárról a nagyváradi egyházmegyébe, honnót az ország minden püspöki megyéjébe fog menni a gyűjtés folytatására. Iskolaszentelés. Örömünnepük volt az őrdaimai híveknek az elmúlt vasárna­pon. A dr. Lessenyey Ferencz kanonok ur bőkezűségéből épült és mintaszerüleg, mond­hatni pazarul felszerelt új r. k. iskolának megáldása volt. Laurenszky Ferencz őri plé­bános, t. kanonok az ő lelkes s fáradhatatlan buzgalmával mindent meglett, hogy ezt az ünnepséget feledhetetlenné tegye hivei előtt. A szeriartást Benkö József ungi főesperes vé­gezte papi asszisztenciával s az őri és környék­beli hivek nagy sokaságának jelenlétében. A nt gy mise végeztével hatalmas körmenetben, zászlókkal s énekelve vonultak az iskolához, melynek felirata: „A bölcseség kezdete az Ur félelme“ jelzi az ügyes alkotásu épület renbeltetósét. Megáldás után a főesperes igen meleg hangon emlékezett meg áriról a nemes jó indulatról, mely a bőkezű kanonok urat hy nagy áldozatra bírta s arról a magasztos célról, melyet a fenkölt lelkű alapitó ezen iskola által szülőföldjén elérni óhajt. Lelkes szavakkal buzdította aztán a hiteket, hogy a kanonok ur legszentebb óhajának megva­lósulása a hivek részéről csak egyet kíván, azt, hogy minden katholikus gyermek[Őrben ennek az iskolának legyen növendéke. Mi is kívánjuk, hogy a kanonok ur jótékonysá­gának ezen ékes emlókjelóre az Isten áldá­sa bőséggel áradjon. Uj szentszéki tanácsosok. Ő nagy- méltósága a püspök ur dr. F e c h t e 1 János kir. kath. főgimnázium! és dr. Kovács Gyula tanitónőkópzőintózeti tanárokat szent- széki tanácsosoknak nevezte ki. Gyászhir. Mertz István és neje Fülöp Vilma mint szülők, Pista és Ernesztin mint testvérei, özv. Mertz Ferdinándnó mint nagy­anyja, Fülöp Lajos mint nagyapa, az összes rokonság nevében is fájó szívvel tudatják a forrón szeretett kedves gyermek, testvér és unokának, Ilonkának folyó hó 2!-ón hajnali 2 órakor, élete 4-ik évében történt elhuny­tét. A kedves kis halott földi részei folyó hó 25 én délután 4 órakor fognak Báthory- utcza 36 ik számú háztól az ev. ref. egyház szertartása szerint örök nyugalomra helyez­tetni. Szatmár, 1904. szepiember 24. A béke angyala őrködjék drága hamvai felett! — Szent gy ö r^y i Antal vár nagyéi Írnok óle- tóaek 60-ik, boldog házasságának 32 ik évé­ben Nagykárolyban elhalt. — Horváth László munkácsi főszolgabíró életének 34 ik évében Nagy-Muzsalyban elhalt. Földi részei He­tébe szállíttattak, hol a családi sírboltban lettek örök nyugalomra helyezve. Vizsgálat Batizon. F. hó 25. én volt megtartva a Széchenyi-Társulat által segé­lyezett községi nyári gyermekmenhely vizs­gálata igen sok szülő és érdeklődő jelenlé­tében. A kicsinyek együttes imádsága és Osváth Mariska üdvözlő beszéde után kez­dődött a magán és páros versek, társasjátó- ko'", közben énekek előadása. Nagy hatást keltettek különösen a „Szövő lányok" és „Nagymama“ társasjátékok, továbbá „Ga­vallér Jankó“ czimü párbeszéd, melyet Osváth Mariska és Vizler Ferike adtak elő. Utolsó­nak maradt a sorrendben a katonásdi, mely­nek végeztével Szabó B. ev. ref. lelkész bi­zottsági elnök ecsetelte megkapó rövid szavakkal a nap jelentőségét, buzdítván egy­szersmind a szülőket, hogy a jövőben még buzgóbban és szorgalmasabban járassák gyer­mekeiket az óvodába, hogy jövő ilyenkor egy hasonló élvezetes és gyönyörködtető dél­utánban lehessen részük. Végre köszönetét és elismerését fejezte ki úgy a maga, mint a szülők és érdeklődők nevében is özv. Bo- don Istvánnó menhelyvezetőnőnek, ki szor­galmáért és a kicsinyekkel való foglalko­zásban fáradságot nem ismerő kitartásáért valóban meg is érdemli a köszönetét és el­ismerést. Czukrok és más ajándékok kiosz­tása utón kicsinyek és nagyok egy élveze­tes nap emlékével oszlottak szót. Hymen. Záborszky Sándor körjegyző jegyet vallott Budaházy Tamás beregszászi nyug. főgimn. tanár leányával, Gizella kis­asszonynyal. Szélhámos gazemberek. ÍR a f finirt módon csapta be a minap Poszvé/c Nándort, a gazdasági egyesületnek derék titkárát, két

Next

/
Oldalképek
Tartalom