Heti Szemle, 1904. (13. évfolyam, 1-52. szám)
1904-04-27 / 18. szám
.HETI SZEMLE" (18 ik Mám.) 3 Tisza miniszterelnök és családja Becsbe utazott fel. Ludvifjh az államvasutak igazgatója csakhamar a szrájk kiütése után jemondott állásáról. April 23.-án Budapestről a nyugati pályaudvarról katona vonat indult d. e. 9 órakor Szegednek gyorsvonat, déli 1 órakor személyvonat ment Bécsbe. A keleti pályaudvaron a Becsből ide vezényelt katonai vasúti ezred tartja fen a forgalmat, Hat órakor Bécsbe, 7 órakor Szabadkára, 8 órakor Aradra, 9 órakor Miskolczra indítottak el katonai vezetéssel vonatokat.’ Sarlav János nyűgöd pályaudvari helyettes főnököt, a szrájkólók vezetőjét Rudnay Béla főkapitány személyesen letartóztatta. A kormány a katonai kötelezettségben álló vasúti tisztviselők behívását elrendelte és a behívókat azoknak kézbesítették is, mi által kalo- nai minőségben nagy munkaerőt nyertek, mert mint katonák nem sztráj kolhatnak. Sátorallja-Ujhelyben katonai karhatalommal megindi lotta kegy vonatot katona mozdonyvezető vezetésével. Debreczenben minden mozdony- vezető megtagadta a szolgálatot; vasutas nincs az állomáson csak katona. A sztrájk tanya Debreczenben egy kerben van. A sztrájk kitörése. ápr. 25. A sztrájk kitörésére az szolgáltatott okot, hogy a vasutasok 20-án nagygyűlést akartak tartani Budapesten. Ezt a gyűlést azonban betiltották, a mozgalom vezetőit: Sarlay Jánost, a nyugoti pályaudvar helyettes főnökét és Turcsányi Pált, az angyalföldi pályaudvar tisztviselőjét felfüggesztették állásuktól és megindították ellenük a fegyelmi vizsgálatot. Az elkeseredést még jobban fokozta az a körülmény, hogy a nagygyűlésre felsiető vasúti tisztdes nyári alkonyon, a holdas, csillagos éjszakán s a rózsaujju hajnalon. Most ismét elküldéd nekünk a napsugaras tavaszt. Lágy zenéje a futó csermelynek újra hangzik a homályos berekben. A virágos reteken reggeltől-napestig c-attog a dal a vidám földműves ajakán. A hóvirág, kankalin, ibolya, jáczint már illatoz, a nedves avar alól kidugtak apró fejeiket. A napsugár, verőfény, az ég azúrja, a madardal, a hullámzó zöld vetések, a virágok álmodozása, a susogó falombok mind, mind az Isten, a nagy Alkotónak zengnek halaóneket. Mily szép is vagy te ébredő természet, ifjúságodnak hű képe tavaszod. Szeretlek téged lelkem minden vágyával, a szív minden vonzalmával, mert tavaszszal a beteg szívre is száll némi vigasz, jobban tud remélni és még mer szeretni. Ajkam fájó csodálkozással mosolyog feléd. Esengem virágodért, mely oly kedves nekem. Hozd, oh hozd virágidat és szórd e siralom völgyében bolyongó ember útjára, mert ott vajmi gyakran tüske szúrja meg a halandó lábát a bosszú, nehéz küzdelemben. Üdvöz, óh üdvöz légy tavasz! ! viselőket és alkalmazottakat letartóztatták és tolonczházbu küldötték. Mikor ezek a hírek köztudomásra jutottak, azonnal megállották a vonatok és bekövetkezett az a sajnálatra méltó állapot, mely lyel milliókra menő kárt okoztak azországlakóinak. Mikor a sztrájk már harmadnapos volt és a kiegyezés nem jöhetett létre, a kormány rendkívüli eszközökhöz nyúlt. Az összes szlráj- kolókat elbocsátotta állásukból, a forgalmat pedig katonasággal akarta helyreállítani. A műszaki katonákkal vonatokat indított, felhívta a nyugalmazott vasutasokat, hogy lépjenek szolgálatba, behívta az összes tartalékos vasutasokat, hogy katonai fegyelem alatt teljesítsék kötelességüket. Ezek a kemény rendszabályok kezdették megtörni az ellenállást és már szombaton délután azt rebesgették, hogy a sztrájknak vége van. Persze nem volt igaz, azonban közeledett a kibontakozás órája, és hétfőn már csakugyan megindultak a rendes vonatok, a közlekedés helyre lett állítva. A sztrájk a vasutasokra nem végződött kedvező sikerrel, nem kaptak semmit, sőt az izgatok büntetésre várhatnak. Rákóczi itthon. Bizonyára mindenkinek élénk emlékezetében vannak még azok a fényes ünnepségek, melyekkel vármegyénk területén a magyar szabadság lelkes bajnokának, II. Rikóczi Ferencznek emlékét ünnepeltük. De nemcsak itt, hanem az egész országban megdobbant a magyarság síive, s kegyelettel áldozott a daliás ku'ucz idők eme legnagyobb alakjának. Míg itt élt, itt járt, itt lelkesített a magyar földön, tüzbe, halálba szívesen ment éiette minden vitéze e honnak, midőn a számkivetés keserű kenyerét kellett, ennie, együtt bmult, együtt borongott vele minden kuiucz lélek, gyászba borultak a honnak vértől áztatott rónát, siratták a nagy hőssel elvesztett magyar szabadságot. És amint a távol keleten örök álomra hunyta szemeit nagy Törökországban, egy forró vágy, egy közös óhaj hatotta át nemzedékeken keresztül a hős kuntez daliák ivadékait, az a vágy, az az óhaj, hogy hazánk nagy fiai közül ennek a legnagyobbnak e szent haza földjében poriadjanak hamvai. Dicső szabadságharczának 200 éves évfordulója ujult erővel keltette életre ezt az eszmét, fiatalok és öregek, nők és férfiak együtt lelkesültek érette, a lelkesedés hangjait imába fűzve juttatták az egek Urához, kérelem alakjában a koronás magyar király trónjának zsámolya elé. íme a közös óhaj 200 év után végre teljesülve lesz. A magyar király megértette nemzete szivének dobbanását, készséggel adta meg a beleegyezést, hogy a nagy magyar szabadsághős hamvai magyar földben aludjak az örök nyugodalmat. Ez a nemes tény oly hatással van a haza minden lakójára, hogy talán bármily' nagy áldozatra is kész volna viszonzás fejében. A király csak népeinek szeretetót kéri. A trón iránt való hűség, a magyar loyalitás évszázadok óta elismert erénye volt ennek a népnek. Életünket és vérünket királyunkért! .. . Ez a jelszó hatotta át, ez volt c-e’ekedeteinek irányi ója. Most az a kapcsolat, mely a trón és a nemzet fiai között létezett, a koronás főnek e szép elhatározása fo’ytán szilárdabbá vált, a magyar lelkest dós lángjai felcsapnak a trón zsámolyához, s áldják azt a dicső uralkodót, ki a nemzet szivének- megnyilatkozásában keresi a dinasztia bo'dogságát. A Rikóczi ham varnak hazaszállítására vonatkozó királyi kézirat következőleg szól: Kedves gróf Tisza ! A magyar történelem kiváló alakjai közül egyedül II. Rákóczi Ferencz hamvai nyugszanak idegen földben s p hrrnvak hazaszál itása a nmuetnek ismételten kifejezett közóhaját képezi. Hala legyen érte az isteni Gondviselésnek : azok az ellentétek és félreértések, a melyek súlyosan nehezedtek elődeinkre hosz- szu századokou át, na már egy végkóp letűnt, korszak töténelmi emlékeit képezik. Király és nemzet kölcsönös bizalma és az alkotmány visszaállított békés uralma megteremtették a trón és nemzet között a sikeres egyesült munkásság alapfeltételét képező összhangot. Keserűség nélkül gondolhatunk tehát vissza mindannyian a mögöt ünk álló borús korszakra * király és nemzet egyesült kegyelete keresheti fel mindazok emlékezetét, kiknek vezető szerep jutott a letűnt küzdelmekben. Ennélfogva utasítom, hogy II. Rákóczi Ferencz hamvai hazaszállításának kérdésével foglalkozzék és erre vonatkozó javaslatait elvárom. Kelt Becsben, 1904. évi ápr. hó 18 án. Ferencz József s. k. Gróf Tisza István s. k. HÍREK. Buzaszentelés. Hétfőn, szet t Márk napján folyt le városunkban az anyaszent- egyháznsk az a szokásos szertartása, maly- lyel évről-óvre Isten áldását kéri a gazdaközönség véres verejtékkel végzett munkájának gyümölcsére, a zöldűlő mezei terményekre. Gyönyörű verőfényes tavaszi nap mosolygott le az égről, mintha csak jelezni akarta volna, hogy imátok égbe szállott, Isten meghallgatja kéréseteket. A körmenet a zátdatemplomból a németi görög kath. templomba ment, itt végezte a szertartást Hehelein Károly praelátus, prépost-kanonok rendkívül nagy közönség je’enlétében. A kath. intézetek összes növendékei is ott voltak tanáraik és tanítónőikkel. Kitüntetett kormányzó. Oszkár svéd király Abbáziában időzött néhány hétig. Távozása alkalmával báró Rószner Ervin fiumei kormányzót az északi csillagrend nagyke- resztjóvel tüntette ki. Igen melegen búcsúzott el a kormányzótól, akit megölelt és megcsókolt, egyúttal kijelentette, hogy az Abbáziában eltöltött időt életének legkedvesebb napjai közzé számítja. Képviselőválasztás. A nagybereznai kerületben a központi választmány május4- re tűzte ki a képviselőválasztás napját. A választás egyhangú lesz, mert Lónyay Sándor eddig jelölt nélkül áll kormánypá. ti programmal. Választási elnöknek Bánóczy Béla ungmegyei főjegyző van ki küldve. Megszüntetett sajtóper. A kir. törvényszék f. évi ápr. 15. ón tartott ülésében 4016.
