Heti Szemle, 1904. (13. évfolyam, 1-52. szám)
1904-07-27 / 31. szám
4 ■■H E T S Z E M L E (31-ik) szám. rongy leégett, de hogy petróleummal le volt öntve azt konstatálni lehet. Kist József rendőrfogalmazó igazán lelkiismeretes vizsgálattal igyekezett ezt a csomót megoldani. Többször kihallgatta Balogh Endrét, kiről már előbb érdekes adatokat gyűjtött össze. Baloghot ugyanis már többször gyanúba vették, hogy gyújtogató, ott az utcabeliéi, az ismerősei. A 20 éves vézna legény foglalkozás nélkül van ma is és az nap vasárnap figyelemre méltó alakja volt a Központi Vendéglőnek, ahol Mónus ur már ismert szociális elvtársi vezér tartotta előadásait rendőri filek ellenőrzése mellett. A kihallgatás alkalmával sokszor ellen mondásokban keveredik a gyújtogatással vádolt Balogh. Különösen nem tud elfogatható okot találni arra, hogy mindjárt a tüzkelet- kezése után miért ugrott kerítést a más kertjébe ? . . Azt mondja, hogy dalt hallott a népkertben, hát hogy rövidebb utón oda jusson ... és igy tovább . . . Az ügyet különben már áttették az ügyészséghez. Akik az ügy legkisebb szálait ismerik, azok meg vannak győződve, hogy itt egy foglalkozás nélküli, züllő ifjúnak — talán könnyelműség, talán piromania, talán . . . istentudja miféle herosztrátusi dicsőségből eredő gyujtogatási kísérletéről van szó. Más kérdés, vájjon az ügyészség fog e találni oly biztos alapot, melyre vádját megteheti. Mert hiába, a gyújtogatást igen kényelmesen lehet végezni . . . tanuk, vagy rajta csipés nélkül. Lapunk tártakor vesszük a hírt, hogy a gyanú alatt levő legény beismerésben van. HÍREK. Egyről-másról. Nagy vízhiány van a szatmári hegyen. Állítólag- sokan ezért nem mentek fel nyaralni, mások pedig ezért — készülnek haza — Szat- rnárra. — Az én vincellérem legalább igy adott a hegyi közvéleménynek kifejezést. — Hát az állami iskola kútja még sincs kész? — Biz a’ nincs! — Pedig már régen fúrják, mondok. És még sem kapnak vizet ? — Mert nem vizet keresnek — szól a hegyi vincellér ravasz mosoly közt. — Hát mi a manót ? — Pénzt keresnek ott instálom. * Az aprójószág is megdrágult a — hegyen A múlt pénteken szemére is hányták ezt a körülményt a szatmári asszonyok a hegyi fehér népségnek. Ezek pedig igy feleltek: — Hja lelkem, nálunk most nagy a vízhiány. Keservesen tartjuk az aprójószágot. Mérföld utakat teszünk a viz végett. Hát bizony egy kicsit nemcsak vízre, de pénzre is szomjazunk. * A szalmaözvegyek nem sokára az anyósok sorsára jutnak — adoma tekintetében. Az igaz, hogy sok humoros, derűs, de tragikus oldala van a szalmaözvegységnek. Vannak szalmaözvegyek, kiknek sorsáról kötetet lehetne Írni. íme itt adunk egy önvallomást: — A feleségem egy botrányosan korlátolt fejű kis sváb cselédet hogyott itthon, hogy végezzen el minden munkát a ház körül. Néhány nap múlva azután észrevettem, hogy a sárgacipőm, amelynek tisztaságára mindig büszke voltam, valami furcsa szint kezdett ölteni, azután különös szagot árasztott. Miután a cipőm csak nem vette fel a régi színét, nem tudtam megállani, hogy meg ne interpelláljam Kátit: — Mondd csak lányom, tisztítod te mindennap a cipőmet ? — Hotne, et félóráig pucolog mintik. — llát aztán milyen kenőcscsel tisztítod? A leány oda ment a tükörhöz és a fiókból kivette az arckrómes tégelyét, aztán rémes vigyorgással mondta: — Ezzel pucolog mindennap, mert gondoltam, hogy ezt jószagut csinál a cipőt is. * Theoria és Praxis. Hogy milyen nagy kiilömb- ség van a theoria és a praxis között, élénken illusztrálja a Berger dr. hannovori körorvos esete. Az egyik falusi iskolában előszólit egy fiút és megkérdi : „Tudod-e fiam. mitől lösznek szép fehér fogaid!“ — „A tisztogatástól.“ — , És mikor kell a fogakat tisztogatni? — „Reggel.“ — „Máskor nem?“ — (Mély hallgatás.) — „És mivel tisztogatják a fogakat?“ —„Fogkefével.“ — „Van neked fogkeféd ?“ — „Nincs.“ — „Hát az apádnak van?“ — „Nincs!“ — „Hát az anyádnak?“ — „Annak sincs.“ —„Akkor honnan tudod, hogy mire való a fogkefe ?“ — „Azzal kereskedünk.“ Gereben. XIII. Leó pápa halála évfordulója. Julius 20-án mull egy éve, bogy XIII. Leó pápa elhunyt. XIII. Leó pápa délután 5 órakor hunyta le szemét 93 éves korában. Kómában a Péter templomban az évfordulón gyászünnep vo’t, melyen X Pius pápán kivül a bíborosok is megjelentek. XIII. Leó holtteste tudvalevő, egy fehér szarkofágban pihen a Péter templomban. Személyi hir. Kádár Ambrus dr., pra- elatus kanonok, püspöki helynök a múlt csütörtökön meglátogatta a Pável fürdőben a püspök ur O nagyméltóságát. — Binder Andor dr., tb. kanonok, papneveldéi lelkiigazgató a múlt csütörtökön szülőföldjére, Máramaros-Szigelre utazott, hol a szünidőnek még hátralevő részét fogja tölteni. — Perényi János tanítóképző int. igazgató Szaniszlón időzik, Tóthfalussy Dániel tanár, hitelemző a pöstyényi fürdőben tart kúrát. Kinevezés. Az igazságügyi miniszter dr. Orosz Sándort, a 'helybeli kir. trvszék jeles ügyészét a szatmárvármegyei közigazgatási bizottságba (az ügyésznek, mint rendes tagnak akadályoztatása esetén) — helyettessé nevezte ki. A dalegyesületek köréből. A dal- egyesület további intézkedésig nyári szünetet tart. A tagok nagy száma távol lévén, a próba órákat nem tartja meg. Az iparos dalárda augusztus hó 7-ón — a Dónát búcsú alkalmával kirándulást rendez a Szatmár- hegyre, onnan Erdőd várát látogatja meg. Kinevezés. A vallás és közoktatásügyi miniszter Koválik József Szolnoki állami fő- gimn. rendes tanárát a budapesti II. kér. kir. kath. főgimnáziumhoz rendes tanárrá nevezte ki. Koválik tanár megyónkbeli, szi- nérváraljai születésű, középiskoláit pedig városunkban végezte. A szatmári gör. kath. (román) plébános választás. Köztudomású dolog, hogy miért kell a szatmári gör. kath. (román) egyháznak uj plébánost választania. Nem kell tehát magyarázni, miért kelt oly érdeklődést ez a választás, mely természetesen bár városunk, társadalmunk ügye is, mégis legkiválóbb ügye magának a szatmári gör. kath. hitközségnek. Természetesnek találjuk tehát, hogy a hitközség bizalmas értekezésre gyűlt vasárnap, hogy megbeszélje a maga saját ügyét és kifejezze óhajtását, kívánságát is. A gyűlésen igen tekintélyes számban jöttek össze a hívek, kiknek többsége határozottan azon óhajuknak adott kifejezést, hogy lelkészül Pap Endrét, a püspök első helyen kandidált jelöltjét szeretnék a lelkószijállás- ban látni. Az igazság kedvéért azt is felemlítjük, hogy voltak Hubánnak is emberei. Mi állást természetesen nem foglalhatunk, De két megjegyzést — egészen a magunk felelősségére — mégis teszünk. Az egyik. Végteleu rossz szolgálatot tesz az ügynek, aki a szatmári g. kath. pan választást össze akarja keverni, vagy mondjuk egy kaptafára huzzza a nagybányai g. kath. papválasztással. Aki ezt a dolgot összekeveri, arról te- szen bizonyságot, hogy az egyház jogot egy- átalán nem ismeri. A másik, konstatálnunk kell, hogy a szatmári gör. kaih. román, de tisztán magyftrajku hívek határozottan rossz néven veszik, sőt megbotránkoznak azon, mely- szerint lelkészek, kik az ő vezetőjük, atyjuk, példaadók óhajtanak lenni: román nyelven irt folyamodványban kérelmezik a plébániát. Hát ha semmi más okért, mint azért, hogy a városi tanácshoz küldetvén^ folyamodások egyik-másik városatya betekinthessen .......... bi zony, bizony mégis csak helyén volt volna a magyarul való szövegezés. Dehát . *. mindennap tanul az ember! Különben az értekezletből kifolyólag 10 tagú küldöttséget menesztettek a polgámiesterhez, hogy a gör. kath. hívek óhaját tolmácsolják. Ezüstérmek a tanonezoknak. A deb- reczeni kereskedelmi és iparkamara a szatmári kereskedő és iparos tanoncz iskolában járó jeles végzettségű tanulókat ezüst éremmel tüntette ki. Az érmek az igazoló oklevelekkel tepnap érkeztek meg a hatósághoz, s azok kiosztását az illető tanintézetek igazgatói eszközük. Kilettek tüntetve a következő jeles előmenetelő ip iros tanonezok : Ferenczi Károly, Gyulai Sándor, Horváth István, Váradi Sándor, Sebestyén Pál, a kereskedő iskolából: Weisz Zoltán tanuló. — Az érmek igen díszes kivitelűek és ezüstből vannak öntve. Egyik oldalán a magyar koronát tartó két angyal van, alatta a következő felírással: „A debreczeni kereskedelmi és iparkamara kitüntető érme,“ a másik oldalon „Jeles tanulókból lesznek kitűnő mesterek,“ ezen kivül mindenik érmen az illető tanuló neve van bevésve. A tanács az érmeket az oklevelekkel együtt, át tette Kótai Lajos és Fodor Gyula dr. igazgatókhoz. Esküvő. Huszár Aladár helybeli könyv- kereskedő vasárnap tartotta esküvőjét Deuts Mór kedves leányával Margit kisasszonynyal. Szerencsésen megérkezett. Ki? Gönczy Béla, a mi rendőrségünk fogalmazója. Gönczy ugyanis, mint azt jeleztük, szó nélkül távozott városunkból, illetőleg hivatalából. Most levél érkezett, hogy Gönczy szerencsésen megérkezett — az uj világba, Amerikába. Selyem gubók beváltása. Nagy-Paládon Cholnoky Imre ur által brvezeiett se- iyemtenyósziés folytán a gubó beváltás ez év julius első napjaiban történt meg. Örvendetes jelenségül állapíthatjuk meg, hogy amig az előző évben 15 egyén 179 kgr. termelt gubóért 858 koronát kapott, ez évben 21 termelő részére 589 korona fizettetett ki, — s igy egy-egy termelőre átlag 28 korona esik. Melegen ajánljuk ezen jól jövedelmező foglalkozást különösen családos íöldmivelőink figyelmébe annyival inkább, mert ezen jövedelem éppen azon időszakra esik, amikor a földmivelőnek egyáltalán semmi kereset fo- rása sincsen. Gyászhirek. Erdőhegyi Miklósné szül. Melegh Margit, P.-Daróczon, édes atyja házánál, — hova üdülni ment, — 23 éves korában elhunyt. A tanács tüzkárosultjainknak rögtön sególyezéskép 200 koronát adományozott. Veszett kutyák garázdálkodása. A Teleki grófoknak Dagysomkuti kastélyában, a minap szerencsétlenség történt. A kastély kutyái farkasokkal marakodtak az erdőn s nemsokára rá megvesztek, megmarták gróf Teleki Domokost és hat cselédjét. Mindnyájan felmentek Budapestre a Pasteur intézetbe, melyet a gróf már két heti kúra után elhagyott, cselédjei szintén gyógyulófélbenvannak.
