Heti Szemle, 1904. (13. évfolyam, 1-52. szám)

1904-10-05 / 41. szám

tarol*] I pazaruljuk, emésztjük a politikai'élet napjait. Gyakran olyan megdől küzdelmekre szorítkozunk, melyek nemhogy hasznával, de mérhetően károsodásával vannak a nemzetnek. Pedig ég felettünk a ház, nem közjogi vitákra, hanem mentő akozióra volna itt szükség. Éhezik a nép, kenyérért kiált. Éhes gyomorral senki se szívesen hallgatja a legfülbemászóbb művészi melódiákat. Nem konczert kell annak, aki éhhalállal küzd, hanem táplálék.

Nehéz, nagyon nehéz időket élünk, ne törekedjünk hát minden haszon nélkül korbácsolni a szenvedélyeket, hanem azon legyünk, hogy a békés együttműködés áldásai közt gondoskodjunk a nép nyomorának enyhítéséről, adjunk kenyeret a kezébe, hogy véreinknek ne kelljen önhibájukon kívülnapról-napra szenvedni és pusztulni.

Ez a teendő ! . . . Ezen a téren szorgoskodjanak odafent, mert inig meddő harczok uralják a helyzetet, gondolni sem lehet arra, hogy végre- valahára boldog legyen már egyszer a magyar.

Szervezkedő gyűlés.

Országszerte szervezkednek a szabadelvű pártok. Eddig úgy szólván csak védelemre szorítkoztak a többi {pártokkal szemben, most az aggressziv cselekvés terére léptek. Ennek természetesen nagyon sok oka van. Bizonyos az, hogy a választások nem messze esnek és minden oldalról körül akarják magokat bástyázni, nehogy meglepetések következzenek be.

A szatmárvármegyei szabadelvű párta múlt szerdán tartotta városunkban szervezkedő közgyűlését. Annyi bizonyos, hogy sokan voltak jelen. Erősen voltak képviselve a károlyi, fehérgyarmati, szálkái és naa-vval közelitett hozzád, ha barátságosan ? meg- simogatatt, ha fájdalmidban résztvevőnek tettette magát : te életedet és véredet ajánlottad fel oltalmára. Te csak eszköz voltál, kikre csak szükségben tekintettek. Nem volt az barátod s nem is lesz soha 1 — Bebizonyította számtalanszor. Tanú rá a történelem, melyet nem lehet meghazudtolni, hol az igazság tiszta ftnyében ragyog.

Nyugtalan lelkűnkkel a muH emlékei között kalandozunk. Hányszor szorul el szivünk az igazságtalanság láttára?!...

A hősöket a föld zárta kebelébe. Sirjok felett néma csend honol. Ha csak egy párja vesztett madárka nem száll a korhadt keresztfára elpanaszolnt buját... bánatát. A teme- lőt még a dalos madár sem keresi. Mire az plhunytakn ik a dal ? . . . Ne zavarja semmi földöntúli álmukat.

*

Október 6. Szomorú visszaemlékezés 1 A nemzet fájdalma van e szavakban kifejezve. Arad 1 Minden hazafiu szeme feléd tekint e napon. Gyászos emlék fűződik hozzád. Te vagy a magyar Golgotha, hol a hősök gyalázatos halállal végezték be földi pályájukat.

Megnyíltak a börtön ajtai; örökös szabadságot nyertek lakói, A cella üres lett, nincs már, ki a néma falakat szemlélje. Hálásabb volt a föld, mely örökre befogadta őket. Tizenháromnak, a nemzet virágának.

1 E T I S Z E M L E„ (41-ik

bányai kerületek. Városunkból is sokan jelentek meg. A jelenvoltak nevei közül a következőket sikerült feljegyezni :

Kristóffy József főispán, gróf Teleky Géza, gróf Teleky Sándor, gróf Berchtold Arthur, Kende Zügmond, Nagy László, Dr. Róth Ferencz, Nagy Béla, Jékey Mór, N. Szabó Antal, Kölcsey Antal, Szerdahelyi Ágoston, Domahidy István, gróf Teleky Jenő, Domahidy Viktor, Szent-Iványi Gyula, Bay Lajos, Papp József, és Böszörményi Sándor országgyűlési képviselők. Domokos László, N. Szabó Pál, Szent-Iványi Isíván, Stóbencz Péter, Kacsó Károly, Gőnyei István, Ilosvay Endre, Jékey Sándor, Damokos Ferencz, Ilosvay Gusztáv, Kováts|Sandor, Böszörményi Endre, Dr. Péchy Peter és Csaba Adorján föszolgabirák. Nagy számmal jelent meg az ev. ref. és gör kath. papság s a vármegyei köz- ségi jegyzők, Pap Géza, Debreczeni István, Gellért Endre és Farkas Jenő polgármesterek, Neaubauer Ferencz, Oblatek Béla, Dr. Fekete Sámuel, Dr. Serly Gusztáv, Jákó Endre, Dr. Kádár Antal, Süszner Ferencz, Sámha Kál mán, Szőke Barna, Madarassy László, Nagy Lajos, Münich Sándor, Dr. Csausz Károly, Stéger Arthur, Staudinger József, Bónis Károly, Cholnoky Imre, Csighy István, Kálmán Sándor, Kölcsey Zoltán, Maróihy Sándor, Kováts Jenő, üoóz Samu, Dr. Vet- zák Ede, Kaufman Jenő, Szalkay Zoltán, Gönczy Antal, Szoboszlay Sándor, Barkász Albert, Marosán László, Szerbák János, Brunner Károly, Kormány Bertalan, Ács Lajos, Kleiszner Károly, ifj. Péchy László, Gulácsy Tibor, Dr. Galgóczy Árpád, Neu- pauer Jáno9, Szombathy Ödön szolgabirák, Fábián Károly, Pongrácz Imre, Szappanos József, Dr, Farnek László, Németh Elemér, Budaházy István^ Tauszig Gyula, Kállay Szabolcs, Dr. Torday Sándor, Adorján Zoltán, Papp Endre, Gitta Kornél, Selesáinu Szilviusz, Nagy Bertalan, Kepes József, Kepes Sándor, Dr. Jesenszky Béla, Dr. Ember Elemér, Dr. Ecsedy Gedeon, Nagy Bálint, Klein Leopold, Nagy Károly, Erdőss Simon, Erdőss Sándor, Benedek Elek, Szerbák Jákellett kimúlni meggyaláztatva. Hazaszeretetüket vérükkel pecsételték meg. Ők, kik többször szemébe néztek a halálnak, most sem rettegnek. Vérüket ontották a honért, szótlanul állottak a bitó s a golyó elé, mert jobban szerették hazájukat, mint életüket.

Hűvös, őszi reggel volt. Az eget szürke felhők borították. A letarolt táj fölött hideg szól sivitott. A honfiúi ielkekre mély bánat ült. Mindenki szomorú volt. Az utolsó ágyu- dórgós visszhangja is elnémult. Mintha köd nehezedett volna a Ielkekre.

Hisz mindenkinek volt siratni valója. Hány család maradt árván! Ki atyját, ki férjét, ki kedvesét veszítette el. Várták sokáig türelmesen : de egyszer csak az a hir érke zett, hogy elesett várva várt. Mások kétes bizonytalanságok közt számlálták a napokat. Reméltek a jobb jövőben, mely sohasem jött meg számukra.

Hiába várták a haza sorsának jobbra fordulását. Azok voltak boldogak, kik elesve a csatatéren maradtak. Az élőket, kiket nem nem fogott az ágyúgolyó, a csaták gyermekeit a börtön zárta magába. Várták a szabadulást ; de mikor a bilincsektől szabadultak, a bitófa állott előttük. — Tizenhárom tábornoknak nemes lelke hagyta itt föld porhüvelyét.

Kilenc bitó állott egymás mellett. Hisz tizenhármán vannak ők/ A négy talán kószám.) _____________

no

s, Réti Adolf, Kerekes László, Cs. Mayer Károly, Lénárd Ede, Uray Lajos, Balogh Pál, Sz. Tréger Albert, Veres Ferenc/, llos- vay Ferencz, Bornemisza Géza, Ilyés Olivér, Gáspár Pál, Dr. Képessy László, Nagy Sándor, Mangu Béla, Dr. Péchy István, Kerekes Zsigmond, Madarassy István, Stoll Gábor.

A gyűlést a párt eddigi elnöke, Nagy Béla nyitotta meg, ki a változott politikai helyzetre való tekintetből tiszltársai nevében is leköszönt bizalmi állásáról. A párt azonban Domahidy István indítványára ismét közfelkiáltással választotta őt meg elnökének. Alelnökök lettek Kende Zzigmond, gróf Teleky Sándor, Domahidy István, N. Szabó Antal és Szuhányi Ödön. Jegyzőknek Nagy Sándort, Budaházy Istváut, dr. Kovács Dezsőt, dr. Vetzák Edét, gróf Teleky Jenőt, dr. Domahidy Pált és Madarassy Istvánt választották.

A végrehajtó bizottságot a következő tagokból alakították meg: Boér Endre, Dr. Serly Gusztáv, Moldován Endre, Rooz Samu, Toóih Sándor, Mándy Géza, Berger Ármin, Bay Mihály, Péchy László, műszaki tanácsos, Garzó Imié, Id. Vetzák Ede, Csighy István, Takács Ferencz, Veres Ferencz, Szakáll János, Dr. Lang György, Havas Gyula, Papp Döme, Heinrich György, Dara- bánth János, Schrády Márton, Ujváry Béla, Hölczli János, Róthweiler József, Dr. Farnek László, Almer Béla, Rudaházy Sándor, Szalkay Zoltán, Dr. Steinberger Samu, Csizmadia József, Kováts József, Papp Antal, fábiánházai, Szemán József, Spitz Dezső, Szűcs József, gróf Berchold Arthur, Tivadar Elek. Róih Lipót, Slepkofszky János, Kulin Ignácz, Szatmári Lajos. Segesváry József, Fisch Mihály, Fisch Jakab, Fisch Lajos, Tesztóry Gyula, Sereghy Sándor, Kospith János, Fedora István, báró Perényi Péter, Kendelónyi Ferencz, Fodor Mihály, Weinberger Samu, Szabó Gusztáv, Filep János, Weisz Adolf, Ruszka István, Lencsés István, Veres Károly, Jakab Lajos, Németh Elemér, Pethő István, Kölcsey Zoltán, Tóth Péter, Szabó Menyhért, Jékey Mór, Kende Zsigmond, Smiger Arthur, Luhy Zsigmond,

gyeimet nyert? Igen, kegyelmet adott nekik a golyó, mely megválté őket a földi szenvedésektől.

A természet is mintha gyászolta volna e napot. Felhők mögé bujt a nap. Irtózottá látványtól.

A vezénylő tiszt kiadta a jelszót. Egyszerre tizenkét puskalövés dördült el s három nemes tábornok holtan rogyott össze. A negyedik még ólt. Nem érte a golyó. Egy két pillauat s az ő lelke is követte társaiét.

Ezekkel végeztek. Voltak s már nincsenek.

Ezután került a sor a kilencre. Őket nem a golyó végezte ki, hanem a hóhér kötele. Mindenik részére állott egy bitó, hogy hamar végezzenek velük.

E napon 13 nemes lélek költözött a túlvilágba. A hóhér becsülettel végezte munkáját. Hrynau nyugodtan ebédelhetett.

Így Ítélt a császári haditörvényszék. De nem volt ez Ítélet. Csak a gonosztevőt lehet elitólni. Meggyilkolták őket, mint védteleneket. A gyáva, őrjöngő „bresciai hiéna“ Hay- nau most öntötte ki boszuját. De még ezzel sem oltotta el a kétfejű sas vérszomját. — Ezzel még nem volt befejezve a hóhér munka Következett 'Uu'ánuk még sok . . . sok . . számtalan.

A nagyváradi püspököt, a Csanádi püspök helyettessel együtt "20 évi várfogságra Ítélték. Lonovics egri érseket és a szepes