Heti Szemle, 1904. (13. évfolyam, 1-52. szám)
1904-03-16 / 12. szám
12-ik szám. XIII. évfolyam. Szatmár, 1904. Márczins LITIKAI ES TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI Egy évre — — — — Félévre — — — — — Negyedévre — — — — 1 50 „ Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona. Ei ves szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDRE. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY SAJTÓ* A szerkesztőséget ős kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Váztnány- sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. gz.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyilttér sora 40 fillér. A lap megjelenik minden szerdán. E hó 23-án lesz száz esztendeje, hogy Ferencz király aláírta a szatmári püspökség alapítólevelét. Ennek a nag3^ napnak emlékére a káptalan a zárdatemplomban hálaadó istentiszteletet fog tartani, a püspök ur u nagyméltósága pedig az egyházmegye nevében dicsőségesen uralkodó apostoli királyunkhoz hódoló feliratot intéz. Ez a nap, mely az öt vármegyére kiterjedő szatmári egyházmegye jövőjének hajnalhasadása voltr méltán megérdemli, hogy kegyelettel álljunk meg előtte és áldjuk az isteni Gondviselést ama kimeríthetetlen jóságáért, mely a püspökség megalapításával a hitélet fejlődésének, a tudományok és művészetek fellendülésének, a kulturális és anyagi izmosodásnak, a nemzeti szellem ápolásának állított bevehetetlen várat ez öt vármegye határai közt. Ha végigtekintünk ez évszázad rohanó éveinek sorozatán, mintegy önkénytelenül szemünkbe tűnik az a szinte aránytalan haladás, melynek egyedüli mozgatója, sőt úgyszólván megteremtője a Szatmárra helyezett püspökség volt. Fellendül a hitélet, a plébániák száma csaknem megkétszereződik, templomok és iskolák létesülnek, melyekben a vallásosság és hazaszeretet magvait hintik a Ielkekbe. Rohamosan hódit tért a katholi- cismus, egy század leforgása alatt 52 ezer lélekről 142 ezerre szaporodik. Kolostorok, szerzetes rendek, nőzárdák találnak otthont az egyházmegye határai közt, középiskolák emelkednek, a kulturális tevékenység megindul az egész vonalon, hogy az egyháznak és a hazának egyaránt értékes nemzedéket neveljen. Konviktusok, kórházak, árvaházak létesülnek, száz meg száz kéz siet a szenvedések és a nyomor enyhítésére. Százezerekre menő áldozataikkal elől járnak a püspökök, kik mellé készséges segítőtárs gyanánt sorakoznak a káptalan tagjai és ki-ki tehetsége szerint az alsóbb papság közül. Ezer meg ezer gyámoltalant emelnek fel, ezer megezer szemben szárítják fel a könyeket, ezer meg ezer ajk áldja kezük és szivök nemes munkáját. Magára Szatmár városára a püspöki székhely megalapítása kezdőpontja az ébredés korszakának. A falusias szinezet csakhamar városi képpé változik'át. Ma nagyszerű paloták pompáznak ott, hol néhány évtizeddel előbb nádfedeles viskók éktelenkedtek, vagy a fenektelen pocsolyák: iszapja tátongott. A székes- egyház, a püspöki palota, a zárda, a konviktus, a mizeriek klastroma, a tanítóképző, a pompás kanonoki lakások megadják az irányt a város fejlődésére, mely csakhamar kibontakozik hétköznapi formájából, a paloták nyomain uj paloták keletkeznek, s ime ma Szatmár előkelő helyet foglal el az ország nagyvárosainak sorában. Aki ötven évvel ezelőtt látta és ma falai közzé kerül, meglepődve tekint szét, de reá semmi körülmények közt nem ismer. Szatmárnak tehát legelső sorban van oka áldani azt a kezet, mely a várost püspöki székhelylyel ajándékozta meg. Dicsőségesen uralkodó királyunk nagy őse, Ferencz király volt ez. De nemcsak ő, hanem utódai is számtalanszor árasztották kegyelmük áldásait a püspöki székváros felé. Méltán borul tehát váro- sdnk és egyházmegyénk közönsége e napon hódolattal az uralkodó lábai elé, méltán esdi le reá és családjára Isten áldását. Korszakot alkot ez a nagy esemény öt vármegye történetében, nemcsak Szatmár, deaz egyházmegye minden legkisebb pontja érzi jótékony hatását annak a melegnek, mely a püspöki székváros központjából sugárzik felé. Ideig-óráig tartó alkotásokat gyorsan megőröl az idő kereke, — ennek az intézményének élete örök időkre szól, és virágzást, dúsan tényező életet fakaszt maga körül, magasztos missiójával felrázza a szunnyadó lelkeket, odahívja a tevékenység mezejére, hogy alkossanak Isten előtt kedves, magokra és embertársaikra hasznos dolgokat. Ünnepeljünk tehát fénynyel, lelkesen, mondjunk hálát az isteni Gondviselésnek s a dicsőséggel uralkodó család bölcseségének. A századik évforduló.
