Heti Szemle, 1904. (13. évfolyam, 1-52. szám)

1904-12-21 / 52. szám

2 „HÉT I S Z E M L E.. (52 ik svam.) nak az eszébe, köny tolul szemébe, mintha kifáradna a gyűlölet, hiszen ■a karácsony a keresztény család legbensőbb ünnepe. Még a legsze­gényebb anya is ajándékot ad ron­gyos gyermekének, és azt mondja neki „a kis Jézus küldte“, kit sze­gény édes anyja pólyába takargat s a jászolba fektet. Angyalok szólónak a szegény pásztorokhoz. Az ég csillagai által jő a királyi szó a bölcsekhez. Alázat bölcsesége, bölcseség alázata, ezt az emberiség Jézustól tanulja. A dolgok uj rendje fog beállani és az ártatlanság korábbi állapota visszatér, isteni gyermek születik, ki is visszaidézi aranykort“, mondja Virgil. És valóban a római biroda­lom eléri tetőpontját, népek készen az üdv elfogadására s az üdv ké­szen az emberiség számára. A pró­féta imája, hogy „Harmatozzatok Egek“ az emberiség közóhaja, mert az ember az önalkotta istenségben megnyugodni nem tud, reménye bizonytalan s szeretete gyenge. Cso­dáljuk az erő alkotásait? Nem hall­juk a rabszolgák sóhajait, nem lát­juk az emberek millióinak köny- iengerét Egyptom gúláinál és obe- liszkjeinél. Róma tudományát, művészetét, államiságát csodáljuk? Nem látjuk e meggyalázva az Isten képére al­kotott embert, midőn örvendve né­zik, hogy a rabszolgákat a vadak mint tépik szét. Spárla erénye való erény-e? A gyenge csecsemőt ki kell tenni a Taygetos hegyre, mert terhe az államnak az erőtlen ember Az apa megölheti gyermekét, ez római törvény. A mérsékelt Athénben az öregek viszik az ifjakat rabszolgá­dat? Te, kis leány, hát nem nagyobb valami ez, mint a tökkáposzta-tölielók ? Szólott Lujza s ezzel szóra késztó Ilkát, kivel ez a botlás megtörtént. 0 persze újab­bat mondott s hogy egyik se maradjon adós, egyik a másikról rántotta le a leplet. Mert tényleg sok kis baklövést tettek a kis lányok, midőn úgy néha gazdasszony- kodnt próbállak. És véletlenül Tóninak sok szór fülébe jutott, a mit aztán megáicázoü. A parázs szóeseránok, melyben volta- képen Tónit akartak megszapulm, Mici ve­tett véget.-------Mindez régen volt, elmúlt. Most na gy lányok vagyunk. Pun tűm.... Ezután több szó, mint száz. de mind- odairányult, hogy : nagy lányok vagyunk. Lássuk tehát. A nagy lányok. A kis lányok megállapodtak abban, hogy ők már nagy lányok. (Hiszen igaz is. Bár a nótának is igazat adok : hej, te kis lány vadászatra, hogy ne irtózzanak az emberöléstől. Napoleon szédítő nagyságát, Dante, Miliőn, Schakespeare müveit szemléljük, nem látjuk-e bennük az ember gyengéit. íme Jézus uj világot alkot s örök időkre szól. Égi szövétneket gyújt, meggyujtja a hit világát, elűzi a kételyt, munkája isteni. Honnan jösz, hova mégy, ki uralkodik ott fenn a csillagok felett, ki szól tel­kednek titkos mélyében, mi a czélja rövid életednek, mindent lebocsátnak a koporsó kötelén, oly kérdések, a melyeket minden kor bölcsei feltettek, de felelni nem tudtak. Jézus születésétől fogva van czélja az emberi életnek, inagya- rázala e fontos kérdéseknek s meg­fejtése a népek milliói hullámzásai­nak. Szeresd az Istent s felebaráto­dat. Boldogságod lelked jóságában áll. Nincs hatalom, hanem az Isten­től van. — Tagadd meg önmagad, szeresd a szegényt. Ez igazságok döntók meg a római világot, a hit igazságai, az erkölcs isteni törvényei, a Jézus által hozott kegyelem esz­közei, ezek vannak hivatva ma is békét, boldogságot hozni a szenvedő vagy gőgös embernek. Zálogát bírjuk, hogy a pogány- kor visszatérni nem fog. A tudomány és a hit mind Istentől vannak, ez keblére tapad a szülő anyának, a- maz előtte van s ha eltér, tévelyegve veszt utat. A megváltott ember, ha eltér Istenétől, ismét csak visszatér, mert be kell látnia, hogy békét s boldogságot csak Istenben nyerhet. Az ő szent tanítása töltheti be csu­pán az embernek lelkét, csak az fé­kezheti a dúló szenvedélyt s orvo­solhatja a fájó szív sebét, csak ez le­het a feltámadás magva országos ........ha egy kicsit nagyobb volnál...........Da az t is nótazzuk : ha kicsiny is, lebajlok hozzája ........ A madarat tolláról, az embert szaváról, a nagy lányt — a tilosból. Hogy félre ne értsen senki, hát elmondom. Nyári napokon, az est felé haljó időben ki szoktam sétálni a szőlős kerbe. Rendes pi­henési tanyámon letelepedtem egy nagy diófa alá. Azon elmélkedtem, hogy két hét mü- va gazdag ember lehetnék, ha t. i. rám ke­rülne a sor a főnyereménynél. Már fel is csaptam földbirtokosnak és már képviselőnek készültem. Elméleti kalandozásomból egy szarka dühös csörgése zavart fel. Felnézek és látok valami napernyőket. Ah, vendégek ! Egy godolat és a közelben elbújtam. — A lányok odaérve letelepedtek, engem nem is sejtettek a közel tilosban. Sok szép nyelvnek hallottam a művé­szi játékát. Ugyan miről beszéltek ? Talán bizony a képesítőkről, oklevélről, állásról ? Vagy a hosszú ruháról, kalapról, fodorról, romok közt, mi nélkül az anya­giasság örvényébe szédül s a tár­sadalomnak csak kárára van. — Hit nélkül a törvény csak külső kényszer^ és a törvényhozó csak kontár, ki hiába törekszik az igaz­ság szobrát egészszó alkotni, előtte az csupán darabokban hever. Isten jogát nem féltjük az em­berhez, de féltjük az embert s az emberi társadalmat, amely beteg szenvedélyeitől, elfelejtkezve Iste­néről önboldogságát s nyugalmát öli meg. Ezért mondja hazánknak nagy fia (Eötvös): „Mindenható lény, ki­nek lehelletealatt világok forognak s az emberi szív dobog, ki minden lénynek megadod, mire szüksége van, tengernek vészét, virágnak harmatát, tekints le az emberi nem­zetre s add vissza hitét, mire, mint tengernek vészire s virágnak har­matra, szüksége van, hogy éljen, virágozzék, emelj fel minket a por­ból a hova sülyedénk.“ Harmatoz­zatok Egek. Jöjj el édes Üdvözítőnk. Szatmári Lajos. Választások előtt. C saknern bizo­nyosra vehető, hogy januárban képviselő- választások lesznek. Ő felsége a ház üléseit decz. 28 ig elnapolta, mint Tisza és kormány- párti lapok hirdetik, január 4—-5-én folosz- latja az országgyűlést és elrendeli a válasz­tásokat. Semmi kétség benne, hogy irtóhá­ború lesz ez az ellenzéki képviselők ellen Itt lesz az alkalom, hogy a nemzet meg­nyilatkozzék és kétszeres számmal küldje azokat a férfiakat a képviselőházba, kik ön­zetlen védői a közszabadság és polgárság érdekeinek. csipkéről ? Szakácskönyvről, bábról, regény­ről ? stb. Nem és szászor nem, egyik sem. Sokkal szebb dologról. Van-e valami kedvesebb, mint a házasodó fiatal ember? Az én szivem egy szilaj paripa volt, mely felelt égett az ól, de a veszedelmet nem sejtettem ............ A lányok oly édesen tárgyalták a fiatal embereket, akárcsak egy kereskedő a valló­kat, mindenik szive egy új világ, telve fék­telen érzelmekkel, fejecskéje egy ábrándozó tündé Óceán .... Egy leány hiányzott épen, Piroska. Er ről szólották. Csakhogy én most pirulni kezdtem. — Nem vették észre még, hogy An­dor is............... Ho pp! Jesszus Mária!!!..., kialtá egyszerre mind. Mert felugrottam és őrültként rohantam el a venyigék közzé összetört fejjel. A dió­fán szoktak tanyázni a varjak, hogy a szom­SclHiiidthauer­keserüviz, reggelenként fél pohárral használva, féle meglepően gyors és nagyszerű sikerrel pótolja otthon bármely év­szakban a Karlsbadi és Marienbadi ivó kúrát, gyomor és bélba­jokban, úgyszintén elkövéredés, szivelhájásodás és azzal járó fulla­__________________________________________________ dásnál. sárgaság, máj és lépdaganatnál, cukorbetegség, csúz és kö szvénynél, stb. — Az ,,Ig-mandit" hatásosságában egyéb keserű vagy hashajtó ásványvizek meg sem közelítik, és saját érdekében cselekszik, ki helyette mást nem fogad fel. — Utasítás mellékelve. — Kapható Szatmáron: Wállón Henrik fia, Kaufman I., Beer M., Szűcs J., Kálmán M., Kínál G., Horvát M. Köss K., Ul mann üestv. urak üzletében - . Főszétküldés a forrástulajdonos: SCHMIDT HAUER LAJOS gyógyszerésznél Komáromban. — Egész üveg 50 fill., fél Tveg 30 fill. — Az egyedüli természetes keserüvlz, amely kis üvegben is kapható. 73—26—3

Next

/
Oldalképek
Tartalom