Heti Szemle, 1904. (13. évfolyam, 1-52. szám)
1904-12-07 / 50. szám
2 „HETI SZEM Ij E“ (50-ik szám.) adunk sem pénzt, sem véradót. Ma egy kettő kivételével nem létezik már ilyen vármegye. Szolgahaddá lett, szavazza az „igent“, szokszor azt sem- tudja, hogy mire mondja ki. ^rXo és ki a hibás ? — Azok a szegény jegyzők vagy bírók, kiket a nép beküldött a bizottságokba ?.. Akiknek a kenyerét veszik el, ha nem úgy szavaz, amint diktálják ? ... Ne kárhoztassuk őket! ... Mi vagyunk a hibások, a nép, maga a felséges nép, mely veszi a vándor- botot a kezébe és megy hazát keresni, ha már e szent hon határai közt, , mely ápolta és felnevelte őt, nincs egy párnája, melyre gondterhes fejét le tudja hajtani. Vármegyénkben is most lesz a megyebizottsági tagok választása, azon kell lennie a polgárságnak, hogy teljesen független s olyan egyéneket küldjön a megyegyülésbe, akik felől biztos lehet arról, hogy semminemű nyomásnak nem fognak engedni, hanem a haza és a vármegye jól felfogott érdekeinek lesznek önzetlen képviselői. Tiltakozó népgyülés. A múlt vasárnap délelőtt fél 11 órakor tartotta meg a Vigadóban a vármegyei és városi egyesült ellenzék tiltakozó népgyü- lósét, melyen a miniszterelnök és a képviselőház elnökének nov. 18 iki eljárását kárhoztatta, az erőszakos módon keresztülvitt Dániel-féle javaslat megváltoztatását követelte, s üdvözölte a képviselőházi egyesült ellenzéket, mely a kormány megbuktatására szövetséget kötött. A Vigadó nagyterme teljesen megtelt polgársággal, kik ünnepélyes csendben várták az országgyűlési képviselők megérkezését. Általában az egész gyűlés lefolyása alatt a polgárok magatartása olyan komoly, —Egyházmegyénk ; követjük lépteid, Neked mi is szép koszorút fonunk. Fogadd az ifjú szív virágait ; Fogadd, hadd zengje üdvözlő dalunk ; „Az ignis ardens zászlaja alatt Anyánk; csak érted élünk és halunk!“ Talaborvölgyi. Szeplőtelen Fogantatás. Irta M. Gy. Alig szikkadt fel az amphitheatrumok martyr-vérrel áztatott porondja, a katakom bák egyháza alig foglalta el;Jfhegille!ő helyét ényes bazilikáiban, az egyházatyák fokozott mértékben találták szembe magukat eretnekek, tóvianitók támadásaival; 680-ban Konstantinápolyban egyetemes zsinatra gyűlnek egybe és az egyetemes egyház ajkán itt hangzik el először az Immaculata; „Valljuk, hogy az isten fia megtestesült a Szent-Lélektől és Istennek anyjától a mi szent szeplőtelen asszonyunktól.1) 0 Cone. oee. VI. méltóságteljes volt, hogy méltán dicsóretökre válik. Semmi|rendzavarás, semmi dissonáns hang, egyértelműig helyesléssel fogadták az országgyűlési képviselők kijelentéseit, kik éles bírálat tárgyává tették a parlamentben véghezvitt eseményeket, s felhívták a polgárságot, hogy az egyesült ellenzék mellé sorakozva tegyék leheiővó az alkotmány megmentését, tömörülésük által adjanak nekik erőt a küzdelemre, melyre minden önzéstől menten, tiszta hazafiaságból készek egész a végletekig. A gyűlést a helybeli függetlenségi párt elnöke, Uray Géza nyitotta meg, ki röviden körvonalazta a- mai népgyülést czélját, s felhívta a polgárságot, hogy komoly magatartásával tegye lehetővé a népgyülés megtartását. Utána a vármegyei függetlenségi párt elnöke, Luby Géza beszélt hasonló szellemben, bírálva a kormányelnök és a kópviselőház elnökének eljárását, felhívta a polgárságot, hogy támogassa a képviselőbázi egyesült ellenzéket, mely kebeléből erre a népgyülésre kiküldötte a most jelenlevő országgyűlési képviselőket, kiket névszerint be is mutatott. A nemzeti párt részéről B e r n á t h Béla és Rá th Endre, a függetlenségi párt részéről Lengyel Zoltán és szólón kívül még a többi vármegyei függetlenségi képviselők, J é k e i Zsigmond és Luby Béla is megjelentek. Most Bernáth Béla országgyűlési képviselő vette át a szót s részletesen megmagyarázta, hogy mi történt nov. 18-án a parlamentben, hol erőszakos módon megszava zottnak jelentette ki a ház elnöke azt a határozati javaslatot, mely a képviselőket a szólószabadságtól megfosztja, igy lehetetlenné teszi, hogy a nemzet jogait, mikor arra szükség van, meg tudják védeni. M* történt ? . . . kérdi a szónok. Felállolt a miniszterelnök, egy darabig nagy zajban beszólt, végre ezen kijelentéssel, hogy én már a végletekig jutottam, felkiáltott: szavazzunk- Óriási lárma következett erre, úgy hogy a‘ közvetlen közelben állók sem értették egy A XIX. százod elején újra, ujult erővel süvölt végig a tagadás szelleme, rette netesen, mint az Apoka ipszis szörnyetege keserűn, mint az áspis kigyó mérge és a hóihalmu város tág körében, a Szt.-Péter templom fönsóges ivei alatt, bíboros papok seregében trónjára lép IX Pius sa keresztény világ örömujongísa közben jelenti ki, „hogy ... a Boldogságos Szűz fogantatása első pilanatában ... az eredeti büurek minden szeplőjétől megóvatott és ment maradt.“2) * * * Mit mond a Szeplőtelen Fogantatás dogmáj t? Csak azt, hogy az angyalok királynéja soha, egy percre sem volt bűnnek rabja, hogy Isten legkedvesebb leánya soha, egy percre sem volt a „harag“3) leánya. A teremtéstörténet első lapjain irta meg Mózes az ős szülők bűne miatt szent haragra gerjedt Isten boszuját, de ott irta meg irgalmas jósága legszebb bizonyítékát * 8 2J Pit. IX. Bulla. dog. de Imm. Cone. B. M. V 8) Ephes. II. 3. _______________________________ má s szavát és ebben a zajban a ház elnöke beszólt valamit, de hogy mit beszólt, azt senki se tudt8, végre leszállón az emelvényről és a kormány tagjaival együtt ott hagyta a képviselő házat. A jelen volt képviselők csak a gyűlés után tudták meg, hogy a ház elnöke megszavazottnak jelentette ki a Dá- niel-fóle határozati javaslatot, mely a szólás- szabadságot egy csapásra megsemmisíti, holott a vita be sem volt fejezve és semmi féle szavazás nem történt. Aztán keményen megkritizálta ezt az eljárást, s kijelentette, hogy a képviselőházi ellenzék el van szánva mindaddig harczolni, mig meg nem változtatják és Tisza megbuktatását tüzzel-vassal is keresztül viszik. Utána Lengyel Zoltán beszólt. Azzal kezdette, hogy ő tulajdonképen szatmári, mert itt nevelkedett fel a varosnak falai között. Nem Budapesten, vagy mikor képviselőnek választották, lett ő magyarrá, hanem itt oltották szivébe a hazafiságot. Aztán ő is tűzzel, olykor humorosan, máskor egészen átszellemülve lelkesítette a jelenvolt polgárságot, mert haja nemzet mellettük van, lehetetlen, hogy igazságos ügyök elbukjék. Báth Endre szépen átgondolt, tömör beszédet mondott, melyet valóságos élvezet volt meghallgatni. Apostrofálta a népet, mely önmaga az oka minden bajának, minden nyomorának. Sokan vannak, kik a nemzet jogait már á képviselőválasztásoknál eladják a nyomorult pénzért és italért. Ezeket teszi felelőssé mindama viszontagságokért, melyek a^nemzet vállaira nehezülnek. Hatalmas szónoklatát, melyben a honsze- relem szikrái csillámlottak elő, méltóan is honorálta a közönség. Beszédje végén frenetikus tapsvihar tört ki minden oldalról, a falrengető éljenzés alig birt csilapulni. Közkívánatra még Jék.ey Zsigmond és Luby Béla országgyűlési képviselők szólották röviden, mindkettő kitartásra buzdítván a polgárságot.. Most dr. Kelemen Samut akarták hallani. Csak nehezen engedett a kívánságnak, de mikor aztán belejött a beszéd is : eljő a Megváltó, megszületik az ő anyja az Asszony, kinek sarka után hiába leske- lődik a sátán, ő megrontja a kigyó fejét. Midőn négyezer óv szenvedése után az idők telje elérkezett, mély hódolattal köszönti az angyal a paradicsomban megígért Asszony!, Máriát, áldottnak, malaszttal teljesnek mondja őt. Szent Lukács élénk előadásában szinte magunk előtt látjuk a S'.ent- Szüzet, mint remeg meg az angyali köszöntés súlya alatt, szinte halljuk a Stent-Ló- kek sugallata által föllelkesült Erzsébet szent csudálatát ; „Honnót van az, hogy Uramnak anyja jő hozzám, áldott vagy te az asszonyok között.“4) Ám akit nem elégit ki az Immaculata méltóságának ily közvetlen, ily benső nyil- vánulása, az jöjjön velem Palmos szigetére, pillantson be a szeretet apostolának izzó látomásába, jöjjön és betelik szive melegséggel, az Immaculata édes szerelmével. „Egy nagy jel tűnik fel az égen: egy b Luc. Itt. 15. _______________________________ Sc hmidthauerféle keserüviz, reggelenként fél pohárral használva, meglepően gyors és nagyszerű sikerrel pótolja otthon bármely évszakban a Karlsbad! és Marienbadi ivó kúrát, gyomor ős bélbajokban, úgyszintén elkövéredés, szivelhájásodás és azzal járó fulladásnál, sárgaság, máj és lépdaganatnál, cukorbetegség, csúz és köszvénynél, stb. — Az „Igmándit“ hatásosságában egyéb keserű vagy hashajtó ásványv‘zek meg sem közelítik, és saját érdekében cselekszik, ki helyette mást nem fogad el. — Utasítás mellékelve. — Kapható Szatmáron: Kaufman I., Beer M., Szűcs J., Kálmán M., Kínál G., Horvát M., Köss K., Ullmann iiestv. urak üzletében —. Föszétküldés a forrástulajdonos: SCHMIDTHAUER LAJOS gyógyszerésznél Komáromban. — Egész üveg 50 fill., fél Tveg 30 fill. — Az egyedüli természetes keserüviz, amely kis üvegben is kapható. 73—26 — 1
